Várólista - 2012. december/2

Folytatjuk sorozatunkat, amelyben minden héten néhány általunk várt ígéretes újdonságról esik szó.


Könyv: Joanne K. Rowling: Átmeneti üresedés
Kiadó: Gabo Könyvkiadó
Várható megjelenés: 2012. december 11.

Ki gondolná, hogy egy Manchester-London vonatút „során” multimilliárdos és napjaink egyik legbefolyásosabb személye válhat az emberből? Márpedig Joanne K. Rowling az élő példa arra, hogy egyetlen pillanat örökre életeket változtathat meg. Az 1965-ös születésű brit írónőben pontosan az említett utazás során (1990-ben jártunk) ragadt meg a Harry Potter-világ gondolata, hogy aztán az 1997 és 2007 között megjelent 7 kötet több mint 200 országban, 74 nyelven keljen el 450 milliónál is nagyobb példányszámban, a belőlük készült 8 film pedig valóságos mozitörténelmet írjon. A HP-szériával természetesen elismerések is jártak, nemcsak statisztikai rekordok: Rowling számos díjat és kitüntetést kapott értük, többek között a gyermekirodalomnak tett szolgálataiért a Brit Birodalom Érdemrendjét, a spanyol Asturias-díjat, a Francia Köztársaság Becsületrendjét és a Hans Christian Andersen-díjat. Volant nevű alapítványa révén számos jótékonysági ügyet támogat, így a hátrányos helyzetű gyermekek életének megváltoztatásán munkálkodó Lumos jótékonysági szervezetet is. Ám a gyerekek világán túl Rowling most végre elérkezettnek látta az időt arra, hogy a felnőttekhez is szóljon.

Az Átmeneti üresedés – amely a marketing szerint „nagyregény egy kisvárosról” – az első, felnőttek részére írt regénye. A tragikomédia műfajában megszólaló könyv szeptember 27-én jelent meg világszerte (a Little, Brown Book Group égisze alatt), s témái közé tartoznak a társadalmi osztályrend, a politika és a jóléti kérdések csakúgy, mint a drog, a prostitúció, vagy éppen a nemi erőszak. A történet szerint a negyvenes éveiben járó önkormányzati tanácsos Barry Fairweather halála szó szerint felforgatja a vidéki Pagford városka lakóinak életét. Pagford színleg ugyan maga az angol idill macskaköves piactérrel és ódon apátsággal, ám az elbájoló homlokzat mögött számos viszály dúl. Gazdagok civódnak a szegényekkel, kamaszok a szülőkkel, feleségek a férjekkel, tanárok a tanítványokkal. Hamar kiderül aztán, hogy Pagford nem az a háborítatlan, békés angol kisváros, aminek látszik: Barry átmenetileg megüresedett önkormányzati helye ugyanis némelyekben szenvedélyes indulatokat kelt, másokat pedig köpönyegforgatásra késztet. Az Átmeneti üresedés lett a leggyorsabban fogyó regény az Egyesült Királyságban az elmúlt három évet tekintve, és Dan Brown Az elveszett jelképe óta a legjobb első hetet produkáló könyv. S bár némely kritika meglehetősen vegyes fogadtatásban részesítette J. K. Rowling felnőtt témájú regényét, kíváncsiságunkat talán csak még jobban felcsigázták ezek az értékelések. Lássuk hát!
 

Film: A hobbit – Váratlan utazás
Forgalmazó: Fórum Hungary
Várható megjelenés: 2012. december 13.

Napjaink legegyszerűbb matematikai képlete így néz ki: J.R.R. Tolkien + filmes adaptáció = Peter Jackson. No igen, de ha tippelnem kellene arra, A Gyűrűk Ura trilógia megveszekedett rajongói ismerik-e az új-zélandi író-rendezőzseni filmes pályájának kezdő lépéseit, nem biztos, hogy az „igen” mellé tenném a voksom. Ma már például nemigen beszélnek arról, hogy Jackson az 1992-es Hullajó című horror-paródiával elég komoly mérföldkövet szúrt le a műfaji témában, vagy hogy 1994-ben a helyenként zavarbaejtő, legjobb forgatókönyv Oscar-díjára jelölt Mennyei teremtmények fedezte fel tulajdonképpen a filmművészet számára Kate Winsletet. Oké, szóval Tolkien és A hobbit. Nem kell taglalni, mert köztudott, hogy A Gyűrűk Ura trilógia megfilmesítése újraírta a művészeti ág legtöbb mérőszámát. Már a 2003-as A király visszatér mozikba kerülésekor tudni lehetett, hogy Jackson előbb-utóbb kezei közé kapja A hobbitot is, hogy a nagyvászonra dolgozza. Nos, gyakorlatilag egy évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy újra rácsodálkozhassunk erre a világra: az ismételten Új-Zélandon (és a londoni Pinewood Stúdióban) forgatott eposz 2011 márciusa és 2012 júliusa között került felvételre a már bejáratott stáb nagy részének újbóli szereplésével (színészek, zeneszerző, operatőr, stb.).

A hobbitban 60 évvel járunk A Gyűrűk Ura történetének kezdete előtt. A békésen éldegélő Zsákos Bilbó akaratlan kalandba kényszerül: Szürke Gandalf egy váratlan utazásba szervezi be, melynek során tizenhárom törppel és azok legendás vezetőjével, Tölgypajzsos Thorinnal együtt kell visszakövetelniük az elveszett Törp Királyságot, Erebort a rettegett sárkánytól, Smaugtól. Utazásuk veszélyes helyeken és veszélyes lényeken át vezet, s Bilbó eközben találkozik azzal a teremtménnyel, aki örökre megváltoztatja az életét: Gollammal. A szerény Bilbó nemcsak arra jön rá, hogy bátorsága és furfangja még őt magát is meglepi, hanem egyszersmind megszállottjává válik Gollam titokzatos gyűrűjének, amely kiszámíthatatlan és hasznos tulajdonságokkal bír. Egy kicsiny aranygyűrűnek, mely egész Középfölde sorsára hatással lesz. A gigantikus mesélő Peter Jackson természetesen megint trilógiában gondolkodott, s egyszerre forgatta le mindhárom hobbit-filmet: a második rész, a The Desolation of Smaug 2013 decemberében kerül majd a magyar mozikba, míg a befejező történet, a There and Back Again 2014 júliusában. A Gyűrűk Ura sikeréből kiindulva semmilyen kétségünk nem lehet afelől, hogy A hobbit-saga is (mozi)történelmet ír majd.
 

Könyv: Alison Weir: A fogoly királyné
Kiadó: Ulpius-ház Könyvkiadó
Várható megjelenés: 2012. december 12.

Alison Weir történelmi témájú regényei (Philippa Gregory és Elisabeth Gaskell könyveihez hasonlóan) óriási rajongótáborral bírnak. Az 1951-ben Westminsterben született angol íróhölgyet – aki mostanában a brit királyi ház tagjairól életrajzi könyveket is jegyez – a Tudor-érában játszódó művei tették bestseller szerzővé. Első megjelent munkája, az 1989-es Britain`s Royal Families genealógiai áttekintést nyújtott a brit királyi családról, később pedig életrajzokat írt Aquitániai Eleonóra királynéról, Izabella hercegnőről, Katherine Swynford-ról, valamint a Tower Hercegnőjéről. Továbbá érdeklődési körébe tartozik VIII. Henrik mozgalmas magánélete, illetve történelmi kitekintéseket is írt a Rózsák háborújáról csakúgy, mint például a királyi ház tagjainak házasságairól. Fikciós regényei, a Lady Jane és a Lady Elizabeth (Utam a koronáig) révén ma ő a legtöbb példányban eladott brit történelmi szerző. Írói célja, hogy könyveivel széles körű közönséget szórakoztasson úgy, hogy a drámai történetmesélés kissé leegyszerűsítse a tényeket és összefüggéseket, ugyanakkor az általánosítás ne menjen a hitelesség rovására.
 
Weir maga is elismeri, hogy „népszerű történelmet” ír, azzal viszont vitába száll, hogy „a történelem csupán a tudósoknak lenne fenntartva. Bár nagy tisztelettel viseltetem azon történészek felé, akik kutatásaikkal új tudást és tényeket hoznak, a történelem mindannyiunkhoz (hozzá)tartozik. S ha valaki lelkiismeretes kutatások után oly módon nyúl a témához, hogy az érthető és szórakoztató legyen, akkor igen, én boldog vagyok, hogy az egyik ilyen történész lehetek!”. Új regénye, A fogoly királyné sem szakít a szokott irányvonallal: egy lebilincselően izgalmas tabló kerül az olvasók elé egy több évtizedes királyi szerelemről, amely a történelem egyik legviharosabb évszázadában is felül tudott kerekedni a cselszövéseken és a hatalmi játszmákon. A nagy birodalmak felemelkedésének korában járunk, az Anjouk és a Plantagenetek küzdelmének idején. Franciaországban hűbérurak és vazallusok szövevényes kapcsolatai alakítják a határokat. Vajon hogyan állja meg a helyét e veszedelmes kor veszedelmes viszonyai között egy különlegesen vonzó, életszerető, ambiciózus ifjú hölgy, aki Franciaország királyának feleségeként a hatalomból is részesedik? Mi történik akkor, ha szenvedélyes nőiességében Lajos nem képes az asszony vágyait beteljesíteni? Alison Weir ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ A fogoly királyné lapjain, az olvasó pedig döntse el maga, jó-e a „háznál” egy magafajta „népszerű történész”!