Főkép

A Pannon Filharmonikusok mára hagyományt teremtett, 10. bérletnyitó budapesti hangversenyére került sor 2012. november 16-án péntek este 19.30-kor a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. A jubileum kapcsán a koncertet megelőző délelőtti Pannon Filharmonikusok sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a 2012/2013. évadban a Zongora négy arca címmel meghirdetett sorozat jeles magyar és nemzetközi hírű zongoraművészeket állít a középpontba. A sorozatot november 16-án nyitotta az együttes, a koncerten Honegger, Offenbach, Ravel és Dukas művei csendültek fel Bogányi Tibor vezényletével, Jérome Pernoo francia csellóművész közreműködésével.
A zenekar Bogányi Tibor vezető karmesterrel és Vass András állandó karmesterrel dolgozik együtt, állandó vendégkarmestere Kocsis Zoltán. Vendégművészei és karmesterei a nemzetközi zenei élet élvonalából kerülnek ki, dolgozott együtt többek között Oliver von Dohnányi, Olari Elts, Maxim Vengerov, Krysztof Pendereczki, Leopold Hager karmesterekkel, Mischa Maisky csellóművésszel, Fazil Say zongoraművésszel, Hadady László oboaművésszel, és Roby Lakatos hegedűművésszel. A zenekar sikerrel vendégszerepelt egyebek között Németországban, Svájcban, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Kanadában. Hetessy Csaba interjúja.

2005 januárjában – az újonnan megnyitott budapesti Művészetek Palotájában - került sor a Pannon Filharmonikusok első budapesti bérletes hangversenyére. Az együttes rendkívül impozáns 2012/2013. évadot bemutató programfüzetében Horváth Zsolt - a Pannon Filharmonikusok igazgatója - köszöntő sorait olvashatják a zenebarátok. A zenekar 2012-ben megkapta a „nemzeti zenekar” státuszt. Az ehhez kapcsolódó szerteágazó feladatokhoz tartoznak a határon túli fellépéseik, így vendégszereplésük az Aradi Zenei Fesztiválon is 2012. november 18-án. Visszatekintve, mekkora utat tettek meg idáig a zenekarral, s mi a feladatuk napjainkban?

Horváth Zsolt: A Pannon Filharmonikusok mára az ország meghatározó együttesévé vált, a magyar nemzeti kultúra fontos részeként ismeri el a magyar állam. Ez köszönhető az elmúlt tíz év megfeszített munkájának, mely során a brandépítés és a közönségszervezés is sikeres volt. Az évadtervezés minden kulturális menedzsment számára egy óriási feladat. Kihívás a mai gazdasági körülmények között a koncerttermek megtöltése. Ha közgazdászként beszélek, azt kell elmondanom, hogy nincs értelme több pénzt fordítani marketingkommunikációs munkára Pécsett. Az egyik legfőbb probléma, a legaggasztóbb, hogy heti rendszerességgel a jegyárakat egyre nehezebben tudják megfizetni a zenére vágyók. S ha egy zenekar a közönségét veszíti el, akkor mindenét elveszítette. Ez komoly kérdés-komplexumot vet fel minden menedzsment, minden kulturális szervezet számára: az évadtervezést. Milyen művészeti produkciókat kínáljunk? Ha valamiben, hát abban nem kötöttünk az elmúlt tíz évben kompromisszumot, hogy nem kínálunk olcsó produkciókat, semmilyen vonatkozásban, bárhogyan is értelmezzük. Ilyenből természetesen nem kíván egyetlen alkotó közösség sem engedni. Nálunk az évadtervezés meghatározó tematizáló ereje, közepe: a művészet. Ezért is találkozhat a közönség az idei 2012/2013. évadban a Pannon Filharmonikusok közreműködőjeként olyan kiemelkedő művészekkel – többek között – mint Jérome Pernoo, Bogányi Gergely, Várjon Dénes, Ránki Dezső, Fazil Say, Frankl Péter, Petteri Livonen. Ha tudjuk csökkenteni egy szponzori támogatással a jegyárakat, akkor egy délután elkapkodják a meghirdetett jegyeket. Mi, Pannon Filharmonikusok azzal büszkélkedhetünk, hogy egyetlen támogatónkat sem veszítettük el az elmúlt években, de a szponzori támogatások intenzitása sajnos jelentősen lecsökkent.

Bogányi Tibor gordonkaművészi diplomája után a Sibelius Akadémia karmester osztályában tanult. Majd Sir Colin Davisnél és Jurij Szimonovnál fejlesztette tovább tehetségét. Több éve a Lappeeranta Városi Zenekar zeneigazgatója és vezető karmestere. Számos világhírű zenekart és Magyarország több szimfonikus együttesét dirigálta már.

Ahogy elmondta a sajtótájékoztatón, idejét Finnország, Bécs és Pécs között osztja meg az utóbbi időben. Bécsben töltekezik kultúrával és zenével, Pécsen pedig komoly szakmai munkát végeznek immár második éve a Pannon Filharmonikusokkal. Mi a zenekar programjainak koncepciója ebben az évben?

Bogányi Tibor: Az alapkoncepció a mese. Mesél a zenekar az új akusztikában, a pécsi Kodály Központban. Ez a művek új köntösbe bújtatása. A ma esti budapesti beharangozó koncertünk mind a négy darabja beleillik ebbe a koncepcióba. Konkrétan Ravel: Lúdanyó meséi szvit, Goethe balladájára Dukas: A bűvészinas, és Honegger: Pacific 231, mely az 1920-as évekbeli gőzmozdony leíró zenéje. Az őrült száguldás, a gőzmozdony füstje mind-mind meseszerű. S Offenbach: Concerto Militaire csellóversenye is ilyen, melyet a szerző még az operái előtt írt. A Pannon Filharmonikusok előadásában az idei évadban a leghíresebb és leggyönyörűbb mesék hangzanak el. Ilyen Rimszkij-Korszakov: Seherezade zenéje is.

Mit említene meg Offenbach: Concerto Militaire magyarországi bemutatója kapcsán a műről és a bérletnyitó hangverseny szólistájáról, Jérome Pernoo csellóművészről?

Bogányi Tibor: Concero Militaire gordonkaversenyét a bemutató alkalmával maga Offenbach mutatta be. Az Offenbach mű rekonstruálásának kulcsszereplője Pernoo, aki nagyon komoly háttérmunkát végzett. Puzzle-ként sikerült összerakni a rendelkezésre álló részekből, ahogy a mű eredetileg hangozhatott. Jérome Pernoo elementáris és túláradó muzikalitással rendelkező csellista. Egy őstehetség. A mű Paganini-virtuozitású, de Pernoo, mint egy gyerekjátékot, úgy adja elő a művet, páratlan csellista. Biztos vagyok abban, hogy a közönség már az első tétel után tapsolni fog.

A sajtótájékoztatót megtisztelte jelenlétével Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész is, aki 2013. január 17-én a pécsi Kodály Központban, majd ezt követően másnap, január 18-án Ravel: Miroirs ciklusából játszik és Bartók: II. zongoraversenyét adja elő a Pannon Filharmonikusokkal a budapesti Művészetek Palotájában.

Bartók zenéjét az 1920-as és 30-as években a közönség részéről nem mindig a teljes megértettség fogadta Magyarországon. Mennyire aktuális ma Bartók és zenéje?

Bogányi Gergely: Most, hogy tanulom a II. zongoraversenyt, és elég mélyen foglalkozom Bartókkal is egyúttal, a legaktuálisabb információnak azt tartanám, hogy Bartók zenéje ma: komoly, de elsősorban igaz. Ahogy ő fogalmazott „csak tiszta forrásból…”. A zongoraverseny hangzásban elég távol van az egyszerűbb népdaloktól, mégis, a mű tisztasága vitán felüli. De tisztaságánál még több az igazsága. Bartók igazmondása az, ami a leginkább megfog engem, és ez az, amit a legerősebb mondanivalójának érzek. Nyilvánvalóan ezt szeretném a közönség felé tovább is tolmácsolni. Egyébként megdöbbentő, hogy Bartók - zenei értelemben – mennyire tisztán látó volt, mert abban az időben, amikor alkotott, ilyen modern zenét leírni, ami ma is nagyon modernül hat, egyszerűen fenomenális teljesítmény és bátorság volt. Ez csak úgy lehetett benne, hogy tudta: igazságot fogalmaz meg. Ha egy átlagos újító lett volna, akkor ma nem hallgatnánk, és nem játszanánk ezt a művét.

Az évadban a Pannon Filharmonikusokkal előadják Bartók Béla zongoraversenyeit Kocsis Zoltán, Bogányi Gergely és Várjon Dénes közreműködésével. Hogyan lehet újra értelmezni Bartók műveit a karmester szemszögéből?

Bogányi Tibor: Kocsis Zoltánnal és öcsémmel, Bogányi Gergellyel beszéltünk Bartók zongoraversenyeiről, s arról, hogy a közönség mai napig nehezen tudja befogadni e műveket. Bartók Béla az I. zongoraverseny néhány előadása után megértette, hogy a hallgatóság nehezen és csak lépésenként tudja befogadni ezt a zenét. A közönség nem tudja követni ezt az agyi zsenialitást. Megvan a partitúra és a feladat, hogy a karmester mit tud kihozni belőle. Tudniillik nem mindig igaz, hogy Bartók zenéje elsőre megérthető. Nagyon oda kell figyelni, többször meghallgatni, utána nézni. A hallgató a koncertélménynek ott és akkor átadja magát. S ez a mi nagyon nagy nehézségünk, karmestereknek. Nem elég, hogy eljátsszuk, ami le van írva. Bartóknál ez fokozottan igaz.

Bartók egyik gyökere a népzene, gyűjtések, kutatások, azoknak ezer behatásával. Vajon zenéjének másik forrása, Liszt Ferenc késői művei mennyire voltak hatással Bartók zenéjére?

Bogányi Gergely: Ami a fő hatást értendő, az „illatot”, ott a népzene a döntő. Illetve az, amit Bartók fogalmazott meg, hogy „a falusi parasztjaim között érzem jól magam”. Pontosan a belőlük áradó lelki tisztaságra gondolhatott. Ami a zeneművek zeneiségét, zenei fejlődést illeti, ott Bartók nagyon sokat köszönhetett Lisztnek.

Gondolhatunk itt a zenei eszközökre.

Bogányi Gergely: Igen, erre gondoltam én is, ott nagyon sok a kapcsolódási pont. Bartók nagyon sokat merített Lisztnek az atonális gondolataiból.

2007-ben a Park Könyvkiadó gondozásában jelent meg Lina Schmalhausen kiadatlan naplója Liszt Ferenc utolsó napjai címmel, Alan Walker világhírű Liszt-kutató jegyzeteivel. A könyv lábjegyzetei rengeteg értékes információt tartalmaznak. Ezt a könyvet – mely a naplót tartalmazza - Alan Walker több kötetes Liszt monográfiájának zárásaként, kordokumentumként is értelmezhetjük.

Bogányi Gergely: Nagyon örültem, amikor elolvastam.

A könyv árnyalja azt az idealizált képet, melyet Cosima Wagner, Liszt lánya tudatosan alakított ki. Sejthető volt, hogy Liszt és a Wagner-család között súrlódások, jelentős nézeteltérések voltak.

Bogányi Gergely: Pontosan. Ez sejthető volt, s ezen nem is csodálkoztam. Ámde, a könyv legfontosabb és legértékesebb mondanivalója nekem, hogy gazdagította a Liszt-képemet. S pontosan abba az irányba gazdagította, amit eddig is tudtunk róla. Tehát a legmélyebb, legigazabb vallásosságát, Liszt rendkívüli nagyvonalúságát, mások iránti hallatlan szeretetét, tiszteletét. Még akkor is, ha a másik száz kategóriával gyengébb zenész, vagy ember volt. Lisztnek hallatlan szép gesztusai voltak. És ezt a fajta Liszt-képet mélyítette el ez a könyv. Amiből konkrétan megtudtuk, hogy Liszt mennyire ragaszkodott a rózsafüzéréhez. Ez is mutatja, mennyire nem csak egy fellengzős, ál vagy divatos módon volt ő vallásos, hanem a legkomolyabban gondolta azt. Arról, hogy milyen is volt ő, Liszt Ferenc, bő információkat kaptunk a könyvből.

Mennyire lehet felismerni Liszt műveiben az Ön által említett lelki, emberi tulajdonságokat zongoraművészként?

Bogányi Gergely: Egyértelműen. Minden kétséget kizáróan. Ezek nagyon egyértelmű és nagyon tiszta utalások. A kottában konkrétan, zeneszerzői utalással kiírja például: religioso, vagyis vallásosan. Ha nem írja ki, a mű szellemiségéből, a hangok felrakásából akkor is egyszerűen átüt ez. Tehát azt, hogy ezek jelen vannak a műveiben, egész pontosan lehet tudni. Liszt rendkívüli emberi nagysága összes művében nyilvánvaló módon fellelhető.