FőképA vikingek említésére a legtöbb ember szeme előtt vérszomjas és könyörtelen, mindenre elszánt harcosok képe tűnik fel, akik kicsi, de masszív hajóikon kalandozva fél Európát kifosztották és évszázadokon keresztül rettegésben tartották. A BBC History októberi száma ezt a közhelyes képet veszi górcső alá, és arra keresi a választ, hogy kik is voltak a vikingek valójában. Cameron Balbirnie írása a pogány skandinávok életének egy egészen új vetületét tárja elénk, melyben kiemelten fontos volt a kelettel való kereskedés, illetve az ipar különböző ágazatai.
 
Bár a vikingeknek a 9. és a 11. század között többször is sikerült hosszabb-rövidebb időre megvetni a lábukat a brit szigeteken, a mai napig foglalkoztatja a kutatókat, hogy mennyi „skandináv vér” került ez alatt az őslakosság ereibe, azaz milyen mértékben változtattak a hódítók a terület etnikai térképen. A „Nyomok a vérben” című írásban arról olvashatunk, hogy a kutatók hogyan próbáltak egy páratlan genetikai vizsgálattal fényt deríteni a viking jelenlét természetére a Brit-szigeteken.

Nagy-Britannia kicsiny, angolszász monarchiáinak kevés esélye volt a védekezésre, amikor a vikingek elözönlötték területeiket, azonban mégis akadt egy wessexi király, aki sikeresen tartóztatta fel a megállíthatatlannak tűnő hódítókat, és katonai, védelmi és igazgatási reformjaival méltó ellenféllé tette országát a skandináv fosztogatókkal szemben. Alfréd királyról van, az egyetlen angol uralkodóról, aki kiérdemelte a „Nagy” jelzőt. Bár alakját és tetteit az évszázadok során az angol történetírás a végletekig idealizálta, Ryan Lavelle cikkében arra vállalkozik, hogy Alfréd tetteinek valós jelentőségét világítsa meg. Barbara York írása pedig olyan különleges részleteket tár elénk Alfréd király sokoldalú jelleméből, melyek egyedülállóvá tették a középkori angol királyok között.

Október lévén, az 1956-os forradalom sem maradhatott ki a magazinból, a BBC History összeállításában betekintést nyerhetünk a korabeli brit és amerikai kormánykörök döntéseibe és reflexióiba. Kevesen tudják ugyanis, hogy mekkora káosz uralkodott a magyar forradalom megítélése körül Nyugaton, és hogy mekkora volt a tanácstalanság azzal kapcsolatban, hogy mit kéne tenni. Mai szemmel ugyancsak megdöbbentő, hogy az amerikai kormányt mennyire félretájékoztatták a magyar eseményekről, illetve, hogy Nagy Imre mennyire félreértelmezte az amerikaiak segítségnyújtási szándékait. Mindezek tükrében a cikk végén arra is választ kaphatunk, hogy végső soron az amerikaiak, a magyarok vagy az oroszok a felelősek azért, hogy a forradalom szovjet belügy maradt, melyet a vörös hadsereg tankjai kíméletlenül eltiportak.

A BBC History októberi számában a gazdaságtörténet, pontosabban a pénzügyek is helyet kaptak. A jelenlegi gazdasági válságban, amikor a finanszírozás vissza-visszatérő megoldatlan kérdés, Niall Ferguson szerint különösen érdekes lehet történeti léptékben vizsgálni ezt a problémát. Véleménye szerint a pénzügytörténetet méltatlanul hanyagolták el az utóbbi időkben, ugyanis a legtöbb újkori háború levezethető valamilyen szövevényes pénzügyi háttértörténetből, illetve a küzdelmek végkimenetele is szorosan összefüggött a hadviselő országok finanszírozási lehetőségeivel.
 
A rövidebb írások közül érdemes kiemelni a történelmi háttér rovatot, melyben Jersey kicsiny szigetéről olvashatunk, az egyetlen angol területről, mely a második világháború során német megszállás alá került, és amit az angol királynő a mai napig mint Normandia hercege birtokol. A Fényképtárban a II. József által építtetett híres budapesti Újépületről olvashatunk, mely hatalmas területet foglalt el a mai belvárosból, a zöld történelem rovatban pedig a 16-17. század csodagyógyszerével, a dohánnyal ismerkedhetünk meg.