Várólista - 2012. november/1

Folytatjuk sorozatunkat, amelyben minden héten néhány általunk várt ígéretes újdonságról esik szó.


Könyv: Sara Paretsky: Kártalanítás
Kiadó: Európa Könyvkiadó
Várható megjelenés: 2012. november 5.
 
Nem minden hölgy a puhaságáról (kecsesség, szépség, kényesség és társaik) ismert, főleg, ha éppen krimifőhősről van szó. V. I. (Victoria Iphigenia) Warshawski legalábbis biztosan nem az a nebáncsvirág fajta. Az említett magánnyomozónő (vagy detektívnő, ez avíttsága mellett sokkal atmoszférikusabb hangzást hordoz) figurájával a magyarországi olvasók korábban már találkozhattak A testművésznő című regény lapjain, az újabb fellépés, a Kártalanítás azonban időben korábbi történet, valójában Sara Paretsky bemutatkozó Warshawski-regénye. Az 1947-es születésű amerikai íróhölgy amúgy civilben a történelem doktora, (MBA-fokozata is van a PhD mellett), férje ráadásul fizikaprofesszor. Intellektuális magánélete ellenére 1982-től lett szépen-lassan a könnyed(ebb) krimiműfaj meghatározó alakja, olyannyira, hogy Ross Macdonald-hez, Raymond Chandler-höz és Agatha Christie-hez hasonlóan elnyerte az Amerikai Krimiírók Szövetségének Nagymester-díját, valamint az Angol Krimiírók Cartier Gyémánttőrét is.
 
A Kártalanításban a rendszerint gazdasági ügyeken dolgozó Warshawski a kisember oldalán áll egy nagy biztosítótársaság ellenében. A történet szerint egy éjszakai ügyfél zavarja meg a barátai által csak Vic-nek hívott detektívnőt. Warshawski kisasszony ugyan tisztában van azzal, hogy az efféle kliensek nem sok jót jelentenek (legalábbis a számára), ám mint mindig, most is jelentős pénzügyi hiányok között hánykódik, így rábólint az ajánlatra. Amikor aztán elindul megkeresni ügyfele fiának eltűnt barátnőjét, meglepetésére először maga a fiú kerül elő. De vajon valóban John Thayer, a gazdag bankár fogadta fel a magánnyomozónőt? És hová tűnhetett Anita Hill, amennyiben tényleg ez az elveszett lány neve? És milyen szerepe van mindebben az egészben az Ajax Biztosítónak? Warshawski-t azonban nem kell félteni. Ugyan megbízásaiban többnyire a saját szakállára (is) ténykedik, valamint magát (és másokat) könnyen veszélybe sodorja, de ennek ellenére rendszerint számos barát és segítő áll a rendelkezésére. Az egyik oldalról provokatív dumájú, fizikailag ad hoc tettrekész, a szabályokkal-törvényekkel nem sokat vacakoló, Johnny Walker rajongó hölgy ugyanakkor az öltözködési divatra, saját kifinomult komolyzenei ízlésére, valamint szexuális életére fokozottan ügyelő emocionális karakter. Épp ezért Sara Paretsky regényei akkor is élvezetes olvasmányok lennének, ha nem maga a bűnügy állna az előtérben bennük, így viszont részünkről duplán várományos könyvnek ígérkezik a Kártalanítás.
 
 
Zene: Aerosmith: Music From Another Dimension
Kiadó: Sony Music/Columbia Records
Várható megjelenés: 2012. november 5.
 
11 év. Ennyire mérhetetlenül sok idő telt el az Aerosmith utolsó „igazi” albuma óta, s a végtelenre nyúlt böjt után a november 5-én megjelenő Music From Another Dimension-on végre 15 vadonatúj dalnak örülhetnek a rajongók. Amúgy van, aki nem ismerné az Aerosmith zenekart? Ők az amerikai zenei történelem egyik élő darabja: az 1971-ben, Bostonból indult banda (Steven Tyler – ének, Joe Perry – gitár, Brad Whitford – gitár, Tom Hamilton – basszusgitár, Joey Kramer – dob) ezidáig több mint 150 millió albumot adott el világszerte, a Rock and Roll Hall of Fame tagja. Számtalan elismerést vehettek már át, köztük 4 Grammy-díjat, 8 American Music Award-ot, 6 Billboard Award-ot és 12 MTV Video Music Award-ot. Az 1970-es évek második felében értek először a csúcsra, 1979-ben azonban Perry távozása miatt hullott szét ideiglenesen az együttes, hogy aztán a kilencvenes évek első felében a legjobb korszakát élje: ekkor született a kultikus videoklipekkel támogatott „Livin’ on the Edge”, a „Cryin’”, az „Amazing” és a „Crazy”. Három évvel ezelőtt úgy tűnt, ismét válságba kerültek, és az Aerosmith Tyler nélkül folytatja, ám végül mégis közösen indultak turnézni. A Music From Another Dimension az együttes tizenötödik stúdióalbumaként jelenik meg a Sony Music/Columbia Records gondozásában, a legutóbbin, a 2004-es Honkin’ on Bobo-n egy kivételével csupán feldolgozások szerepeltek.
 
Az albumot Los Angeles-ben és a banda massachusetts-i stúdiójában rögzítették, a produceri munkálatokat Jack Douglas, Steven Tyler és Joe Perry, valamint három dal erejéig Marti Frederiksen látták el. „Ez az az album, amelyet el akartunk készíteni azóta, hogy a banda újraegyesült 1984-ben” – mondta el Joe Perry a felvételekről. A lemezről két kislemezdalt már játszanak a rádiók („Lover A Lot”, „What Could Have Been Love”), a 15 dal közül kettőt pedig az Aerosmith a telt házas Global Warming Tour észak-amerikai állomásain már bemutatott a közönségnek („Oh Yeah”, „Legendary Child”). A Music From Another Dimension az együttest meglehetősen vad formájában és erejük teljében láttatja. Érdekesség, hogy szerepel a korongon például egy duett is, a „Can’t Stop Loving You”-t Steven Tyler Carrie Underwood-dal adja elő, míg a „Freedom Fighter” című dal hátterében Johnny Depp hangja hallható. Az Aerosmith amerikai turnéja augusztus 12-én ért véget Bristow-ban, a koncertsorozat érintette a Los Angeles-i Hollywood Bowl-t, ahol maga Johnny Depp is csatlakozott a zenekarhoz a színpadon. Az album deluxe kiadása továbbá négy élő koncertfelvételt („Rats in the Cellar”, „Train Kept A Rollin’”, „Oh Yeah” és „Same Old Song and Dance”), az Aerosmith tagjaival készült exkluzív interjúkat, valamint három bónusz dalt („Up on a Mountain”, „Oasis” és „Sunny Side of Love”) is tartalmaz. Na hadd lássuk azt a hangerőgombot!
 
 
Könyv: Elizabeth Haynes: A lélek legsötétje
Kiadó: Alexandra Kiadó
Várható megjelenés: 2012. november 5.
 
Lelki terror, szexuális kiszolgáltatottság. Nem kell merész prognosztának lennünk, hogy (csendben, majd egyre hangosabban) kijelentsük, újabb (aktuális és népszerű) témát talált magának az irodalom, hiszen E. L. James (aki egyébként hölgy és nem férfi!) regénytrilógiája, A szürke ötven árnyalata (és folytatásai) Amerikában fél évig uralták az eladási listák legtetejét. Persze Elizabeth Haynes regénye nem teljesen rokon James asszony bestsellerével, de jól érzékelteti a széles spektrumú téma iránti érdeklődést, amelyet sajnos a valóság is egyre inkább alátámaszt, hiszen magyarországi felmérések szerint minden ötödik nőt érint a családon belüli erőszak valamilyen formája, ahol az elkövetők 90 százaléka férfi. Ráadásul tudni kell azt is, mennyire nem egyszerű (de azért nem lehetetlen!) kiszállni egy ilyen testi, lelki és szexuális erőszakkal átitatott kapcsolatból. Elizabeth Haynes bizonyára rendesen otthon is van a témában, hiszen a brit írónő civilben rendőrségi elemzőként dolgozik. Férjével és fiával Kentben élnek, a 2008-ban írt A lélek legsötétje az első regénye, amely 2011-ben az Amazonnál az év könyve lett.
 
„Mindig ostobának hittem azokat a nőket, akik kitartanak olyasvalaki mellett, aki bántalmazza őket. Végtére is csak kell lennie egy pillanatnak, amikor rádöbbennek, hogy a kapcsolatuk rossz irányba fordult, és rettegnek a párjuktól – egy pillanatnak, amikor ideje lelépni. Elmenni és vissza se nézni.” A krimi főhőse, Catherine mondja el mindezeket, aki szingliként élvezi londoni gondtalan életét, mígnem az egyik éjszakai szórakozóhelyen megismerkedik Lee-vel. A férfi jóvágású, karizmatikus és titokzatos, gyorsan elvarázsolja hát Catherine-t és a lány barátnőit. Amikor azonban kiderül, hogy Lee valójában kiszámíthatatlan, manipulatív és erőszakos, már késő: Catherine egyedül marad a kétségbeejtő helyzetben, senki sem hisz neki, s egyre jobban belegabalyodik a lelki terror és a szexuális kiszolgáltatottság sűrű hálójába. Elizabeth Haynes rémisztően hitelesen és valósághűen ábrázolja a családon belüli erőszakot és az ennek nyomán fellépő pszichés zavarokat, regénye pedig meglepő módon nemcsak kérdéseket vet fel, hanem válaszokat is próbál adni rájuk. S mielőtt az ártatlan olvasó könnyelműen legyintene, hogy ez vele biztosan nem történhet(ne) meg, álljon itt a bookbag.co.uk véleménye A lélek legsötétjéről: „Mindig azt mondtam, hogy én sosem bonyolódnék olyan kapcsolatba, amelyben előfordulhat erőszak, hiszen az első gyanús jelre azonnal szakítanék. Ám ezután a könyv után rájöttem, hogy ez nem ilyen egyszerű.” Igen, sajnos ez nem ilyen egyszerű, s bárcsak maradna ez a téma mereven a fikció keretei között. Bárcsak!