FőképAngolul tanulni ma már kell, muszáj, mert hogy érti majd meg a gyerek, hogy mit akar a mobilja, meg a számítógépe, mikor épp elfelejt magyarul üzengetni, és a boltban sem fordítanak le minden címkét, sőt, a sorozatokat is sokkal élvezetesebb szinkron helyett eredeti nyelven nézni. Az talán már másodlagos, hogy ezzel behódolunk az angol-amerikai kultúra erőszakos terjeszkedésének – az angol nyelv ismerete a túlélés eszközévé vált. Komolyra fordítva: minden nyelvismeret szélesíti a világot, és az angolra ez nem csupán szellemi értelemben igaz, hiszen ez az általánosan elfogadott üzleti és jogi nyelv is szerte a világban. De mi van, ha nem jutottunk be az ovi angolcsoportjába, az iskola alsó osztályaiban csak orosztanár van, magánórára épp nincs pénz, és a szülő kénytelen maga betölteni ezt a rést gyermeke életében? Nagy örömmel fogadja ezt a küllemében óvodás kifestőnek tetsző könyvecskét, amelyre kis betűkkel ráírták, hogy „játékos angol 6-10 éveseknek”.

Az előszóban arra kapunk ígéretet, hogy a kötet tematikusan, szakszerűen összeállított játékos feladatokkal hozza összhangba a vizuális, auditív és verbális kommunikáció elemeit. Itt fel kell hívnom rá a figyelmet, hogy ez kicsit marketingszövegnek hangzik, hiszen hangzóanyag nélkül Róbert nyuszi nem segíthet sem a hallás utáni értés, sem az angol beszéd fejlesztésében. Pedig fontos lenne, hiszen a szavak írott alakja és kiejtése közti különbség az angol nyelv egyik nagy bökkenője. A szerző szélesre tárja a kaput, és azt ígéri, hogy könyve már óvodáskortól kezdve, otthon vagy tanári segédletként egyaránt felkelti az érdeklődést az angol nyelv iránt, aktivizálja a tanulási motivációt, és különböző készségeket-képességeket fejleszt. Sajnos itt is folytatódik a marketing, hiszen e bevezetővel ellentétben az egész kötet külleme és tartalma inkább csak a 6-7, legfeljebb 8 éveseket célozza meg, efölött könnyen érdektelenségbe fullad.

Mindezek ellenére a Róbert nyuszi eléri egyik kitűzött célját: jól használható szókincsfejlesztésre és gyakoroltatja a megtanultakat. Ezt kép-írás párosítással teszi, mert állítása szerint a gyereknek „sokkal érdekesebb, ha képeket lát az angol szavak jelentéseként, mintha a szó magyarul lenne leírva.” Sajnos ettől még nem ússzuk meg a szavak bemagolásának monoton és fárasztó fázisát, ami nem meglepő, hiszen egy nyelvkönyvnél vagy ez untatja a gyereket, vagy a végtelen mennyiségű feladat, amely utóbbi terjedelmi és költségproblémákat is felvet a kiadó számára, tehát érthető, hogy gyakoribb a bemagolásos megoldás. Amíg ez nem történt meg (mármint a bemagolás), nehéz megoldani a különböző rejtvényeket, amelyek a jól ismert kakukktojás, különbségkereső, betűpótló, színezgetős, anagrammás stb. feladatok, angol szavakra hangszerelve.

Róbert nyuszi pedig úgy kapcsolódik az egészhez, hogy a könyv elején két és fél oldalas mesét olvashatunk (magyarul) egy házinyúlról, aki véletlenül eltévedt és az erdőben barangolva csupa jó dolog történt vele, mielőtt hazajutott. Egy-egy bekezdés végén angolul, nyomtatott nagybetűkel szedett témakörök virítanak figyelmeztetőleg; valószínűleg itt kellene gyorsan az adott témakörhöz lapozni és megoldani az összes feladatot, de akkor mikor tanuljuk meg a szavakat a feladatokhoz?

Összességében tehát Róbert nyuszi sokat markol és keveset fog. Lehetetlen eltekinteni a kiadvány hibáitól: hiányzik a hangzóanyag, ennek hiányában a tanári/szülői segédlet; hétéves kor fölött az egyszerű, izgalommentes történet nagyon kevés gyereket fog motiválni; a képkártyák színtelenek (kevésbé motiválnak), helyenként nehezen beazonosíthatóak; a feladatok eleve feltételeznek bizonyos szókincset. Lányom 9 éves, ráadásul még keveset tud angolul, tehát elméletileg a célcsoporthoz tartozik, de négy citromot összekötni a 4-es számmal már egyértelműen nem kihívás a számára.

Egy jó tanács: a képkártyákat NE vágjuk ki egyszerre, mert aztán lehet keresgetni, és persze soha nem lesz meg az, amelyik éppen kell. Jobb lett volna mellé tenni a szókártyákat is, vagyis a képek nevét, és azt lehetne mondjuk párosítgatni – persze, némi idő befektetésével ezt magunk is megtehetjük, de miért a szülő találja ezt ki, ha régóta létező tanítási módszerről van szó? Mindez azt jelenti, hogy Róbert nyuszitól nem tanulunk meg angolul, azt továbbra is máshogy kellene. Azonban, ha sikerült összeszedni egy alap szókincset, gyakorlófüzetnek jó lehet nagyóvodások és legfeljebb elsősök, talán másodikosok számára.