FőképFolytatjuk sorozatunkat, amelyben minden héten néhány általunk várt ígéretes újdonságról esik szó.

Film: A második feleség
Kiadó: Vertigo Média Kft.
Várható megjelenés: 2012. október 11.
 
Nyugati kultúránk, vagyis inkább szemléletünk rettentő idegen módon tekint a többnejűség intézményére, holott még csak nagyon messze sem kell mennünk, ha e tárgyban törvényes keretek közé szánjuk magunkat, s a jobbunkon és balunkon belénk karolt nőket. Csupáncsak Törökországig, ahol tőlünk eltérően a férfiaknak lehet második feleségük is. Nem egymás után, hanem egyszerre. Ám amint Tolsztoj híres mondása tartja: „minden család boldogtalan a maga módján”. Gyakorlatilag ez az alaptézise a nagyfilmek terén debütáns kurd-osztrák rendező Umut Dag A második feleség című filmjének, amely érzékeny pillanatokon, individuális jeleneteken és erősen nődomináns játékon keresztül enged bepillantást ebbe a számunkra idegen (és talán erkölcstelen?) világba. A helyenként perverz egyszerűséggel felépített dráma a 2012-es Berlini Filmfesztivál Panoráma szekciójának nyitófilmje volt, ahol végül a Közönségdíjra való jelöléssel távozott, hogy aztán Lecce-ből és Salerno-ból elhozza a Közönség- és Zsűridíjat. A második feleségben egy Bécsbe emigrált török család fia szülőhazájában megházasodik, majd miután az ifjú pár Ausztriába utazik, hamarosan kiderül, hogy a férfi valójában korosodó apja számára hozta második feleségnek a fiatal lányt. Mindezt ráadásul anyja, az első feleség beleegyezésével, aki halálos beteg, s nemcsak férje számára akarta pótléknak az új nejt, de második anyaként is számít rá gyerekei felnevelésében.
 
Mindezt persze nem könnyen veszik tudomásul a már Ausztriában született, és európai értékrend szerint szocializálódott gyerekek, de éppen az ifjú feleség az, aki mintha beletörődött volna a sorsába és új életébe. A keleti és nyugati kulturális hagyományok és szokásjogok ütközése azonban később újabb konfliktusokat szül, a német nyelvet nem beszélő fiatal feleség pedig egy nap elkezd férfiakkal ismerkedni. A film második fele az osztrák hagyományokhoz hűen szélesre tárja a kérdések és kétségek ajtaját, s miután minden mazochizmus, önfeláldozás, rosszhiszeműség és feszültség a néző képébe robban, megtörténik a régi török értékekkel való végső leszámolás. A kamerakezelés és egyéb filmes hatások szerencsésen elkerülik a modorosság csapdáit, a „jelmezek” remekül közvetítik a két kultúra közötti különbséget, Iva Zabkar zenéje pedig elegánsan támogatja a látottakat. Umut Dag történetmesélésének időbeli ugrásai biztosítják, hogy A második feleség véletlenül sem süllyed szappanoperaszerű cselekménybe, sőt mi több, erős figyelemfelkeltő jellege révén bizton számíthat a közönség érdeklődésére. Lássuk hát mi is, mi szól a dupla feleségmodell ellen (vagy éppen mellett)!
 
 
Könyv: Robert Maklowicz: Café Museum
Kiadó: Európa Könyvkiadó
Várható megjelenés: 2012. október 10.
 
„Csak megyek, amerre látok, egyre csak gurulok, mint egy biliárdgolyó a svarcgelb posztón, amit Közép-Európának nevezünk. Sok ilyen utazásban volt részem, olykor kiszámíthatatlan útvonalon haladtam, mint a kezdő játékos lökése után a golyó, olykor pedig nyílegyenesen célba találtam, mintha egy bajnok játszana. Néhány ilyen útról szól ez a könyv." Az 1963. augusztus 12-én, Krakkóban született lengyel Robert Maklowicz nemcsak történész, újságíró és televíziós személyiség, hanem ráadásul élenjáró szószólója hazája konyhájának, sőt mi több, az élvezetes étkezés kicsattanó reklámembere. Intellektus és jó értelemben vett hedonizmus egyesül idilli módon ebben a lengyel, örmény, magyar, ukrán és osztrák felmenőket is a háta mögött tudó személyiségben, aki akkor vált az európai ételek elkötelezett hívévé, amikor történelmi tanulmányait végezte a Jagellói Egyetemen. Pályáját újságíróként, gasztrokritikusként kezdte, mégpedig egy vicces történet eredményeként: 1993-ban, a lengyelországi kommunizmus lezárultával poénból megmutatta egyik barátjának egy általa készített rántotthús receptjét, mire azonnal állást ajánlott neki a Gazeta Wyborcza nevű napilap.
 
Aztán a valódi, széles körű (el)ismertséget 1996-tól futó kulináris utazásoknak szentelt televíziós műsora hozta meg a számára. A tévé mellett mostanra írásai is jelentős részét képezik karrierjének: immár több mint tíz kötetet jegyez, köztük szakácskönyveket és a lengyel riportiskola hagyományait folytató útirajzokat. Érdeklődése olykor egzotikus tájak felé vezérli, igazi vadászterülete azonban az ezredfordulós Közép-Európa. A Café Museum lapjain vele együtt fedezhetjük fel a múlt ízeit és hangulatait, a félmúlt nyögvenyelős falatait a jelenben, a Tapolcán elfogyasztott kakasherepörkölttől a bécsi művészvilág törzshelyén, a Café Museumban tett viziten, az erdélyi tavaszban rendezett cujkás, juhtúrós pikniken és a magyar mangalicatoron át a Ferenc Ferdinánd utolsó utazását idéző boszniai és adriai kalandozásig. A kötet tehát sem nem recepteket tartalmazó hagyományos szakácskönyv, sem nem klasszikus útirajz, sokkal inkább nemzetekről, társadalmakról és kultúrákról szóló, átvitt értelmű utazás, amely elsősorban Közép-Európa titokzatos és végtelenül összetett világába nyit utat. S ahogyan egyik méltatója írja: „Mert valójában nincsenek is igazi lengyelek, igazi szlovákok vagy magyarok, az igazi osztrákokról már nem is beszélve - csak igazi közép-európaiak léteznek. Olyanok, mint Robert Maklowicz."
 
 
Zene: Barbra Streisand: Release Me
Kiadó: Sony Music / Columbia Records
Várható megjelenés: 2012. október 9.
 
Kevés olyan (értsd úgy: AKKORA) művésznő létezik az elmúlt évetizedek zene- és filmiparában, mint Barbra Streisand. Legalábbis ha számba vesszük, hogy összesen 10 Grammy-díjat nyert - köztük a Grammy Lifetime Achievement-et és a Grammy Legend Award-ot -, valamint 51 arany, 30 platina és 13 multiplatina státuszú album fűződik a nevéhez. Streisand minden idők legtöbb albumát értékesített énekesnője, és az egyetlen nő, aki a 10 legtöbb albumot értékesítő előadó listájára felkerült. Továbbá díjnyertes színésznő színházban és mozifilmben egyaránt, énekesnő, előadóművész, filmrendező, producer, szövegkönyvíró, dalszerző, filantróp, tervező, fényképész, író és aktivista. Sőt, Barbra Streisand az egyetlen művész a világon, aki valaha is átvehette a következő díjak mindegyikét: Oscar (kétszer), Tony, Emmy (ötször), Grammy, Directors Guild of America, Golden Globe (tizenkétszer), Egyesült Államok - Nemzeti Medál, Franciaország - Becsületrend, valamint Életmű díj az American Film Institute -tól. Ő az első női filmrendező, aki megkapta a Kennedy Center kitüntetését, a 3 film pedig, amelyeket ő rendezett (Yentl; Hullámok hercege; Tükröm, tükröm...), összesen 14 Oscar-díj jelölést kapott. Az iméntiek szerint talán jogos a jelző, hogy ő minden idők legelismertebb művésznője.
 
A Sony Music / Columbia Records most Streisand eddig kiadatlan felvételeit jelenteti meg CD-n és bakeliten(!). A Release Me a művésznő magángyűjteményéből való válogatásként állt össze, eredeti példányú felvételekből, amelyek az elmúlt 5 évtizedben készültek. A 11 szám vegyesen tartalmaz dalokat 1963-tól napjainkig. Streisand karrierje során több mint 60 albumot jelentetett meg, a belőlük kiszorult dalok képezték eddig a „titkos” magángyűjteményt. Ahogyan Barbra maga elmondta: „Annak örülök a legjobban, hogy még mindig nagyszerű érzéseim vannak ezekkel a dalokkal kapcsolatban. Elvarázsoltak engem azokban az időkben... és még most is. Ha meghallgatom őket, úgy gondolok magamra, hogy ez a lány nem is volt olyan rossz". Közülük a „Didn`t We”-t Jimmy Webb írta, és 1970-ben rögzítették azzal a céllal, hogy a The Singer című albumon helyet kapjon, azonban ezt az albumot sohasem adták ki. A „Willow Weep For Me” olyan kiadatlan felvétel, amelyet 1967-ben rögzítettek, eredetileg a Simply Streisand című albumára Ray Ellis közreműködésével. Randy Newman „I Think It`s Going Rain Today”-ának egy verziójában Barbra énekel és Newman zongorázik. A „With One More Look At You” című dal az A Star Is Born című albumra szánt kiadatlan stúdióváltozat. A Back To Broadway című korongra végül nem került fel 2 dal: a „Home” (a Wiz című musicalből) és a „How Are Things In Glocca Morra? / Heather On The Hill” (a Szivárványvölgy / Brigadoon titka című alkotásokból). A Release Me október 9-én jelenik meg világszerte.