Főkép A 16. századi angol billentyűs zenében a csembaló és a spinét mellett – melyeket luxushangszereknek tekintettek – a virginál (más néven: muselaar) is széles körben elterjedt és kedvelt hangszer volt. Európában számos hangszerkészítő-műhely létezett ebben az időben, de az egyik leghíresebb billentyűs hangszerkészítő az antwerpeni Ruckers család volt. A flamand stílusú, gazdagon díszített virginálokból máig megmaradt néhány példány a hangszermúzeumok féltett kincse.
 
A megjelenésében hosszú – csukott állapotban akár bútornak is nézhető – virginál mechanikáját tekintve a csembaló elődje, a húrt pengetve megszólaltató hangszer. A Ruckers hangszerek rendkívül finom kidolgozásúak, egyediek. Igényesen kimunkáltak, ami egyaránt vonatkozik a rezonáns testre és a felhasznált anyagokra is. A virginál fedőlapján – melynek felnyitásával látható a hangszer belső, rezonáns része, illetve húrjai – gyakori a festmények alkalmazása, flamand életképek ábrázolása. Néhány éve egy Budapesten megrendezett nemzetközi csembaló-fesztiválra is érkezett egy Andreas Ruckers virginál kópia – a Moeder & Kind –, melyet egy Londonban található eredeti hangszer alapján készítettek.
 
A 16. században Angliába került virginálok a királyi és főúri udvarok mellett a polgárság körében is gyakoriak voltak. A számos, e hangszerre írt darabokat tartalmazó gyűjtemény közül a leghíresebb a cambridge-i Fitzwilliam Museum tulajdonában lévő Fitzwilliam Virginal Book, mely az 1550–1620 közötti időszakot öleli fel. A gyűjtemény összesen 297 kompozíciót: népszerű dalokat, táncokat (pavane, gagliarda, allemande, courante, gigue), variációkat és fantáziákat tartalmaz. Ezeknek szerzői koruk közismert billentyűs komponistái voltak. A francia AEON kiadó által megjelentetett lemezen Jovanka Marville játszik csembalón és virginálon az említett gyűjteményből. Marville remek előadása nemcsak a virginálhoz viszi közel a hallgatót, hanem William Byrd, Giles Farnaby, Jan Pieterszoon Sweelinck és John Bull kompozíciós világát is felfedi több évszázad távlatából.
 
A lemezen szereplő nyolc William Byrd (1543–1623) mű közül az első a Fortune, melynek témája a Henkers-ballada. Byrd, aki Tallis tanítványaként később a londoni Királyi Kápolna vezető muzsikusa, orgonistája lett, termékeny zeneszerző volt. Billentyűs zenéiben a szólamok vezetése, díszítései már nem korlátozódnak dallam és kíséret viszonylatára. Gazdag fantáziáról, elmélyült zenei technikáról tanúskodik a Gagliarda, A Medley, rendkívüli díszítésekkel; meggyőző előadással az angol virginál-zene javából kap átfogó szeletet a zenerajongó. Byrd a Rowland ünnepi indulóját is feldolgozta, s írt rá több variációt. A variációkra és fantáziákra Frescobaldi, Bach, Haydn, Mozart és Beethoven művei közt is számos példát találhatunk. Byrd szerelmi témájú John come kisse, me now művében a jobb és bal kéz passzázs-futamai a későbbi Girolamo Frescobaldira is jellemzők.
 
Az észak-német és németalföldi zenét Jan Pieterszoon Sweelinck (1562–1621) Preludium Toccata címűműve képviseli a gyűjteményben, amely valószínűleg népszerűsége miatt került be oda. A toccata a barokk kor egyik kiemelkedő műfaja, virtuóz és improvizációs alapokon. Ez később Frescobaldi és Bach művészetében csúcsosodik ki. Byrd kortársa volt John Bull (1563–1628), akinek közel húszpercnyi zenéje, hét kompozíciója szerepel a lemezen. Bull-nak ugyanarra a fő dallamra, cantus firmusra felépített két fantasztikus polifonikus műve az In Nomine XII, In Nomine IX. Bull művei rendkívül gazdag harmóniai és dallami invencióról tanúskodnak, s mesteri tudását dicséri az említett In Nomine igen ritka 11/4-es metrumban megírt darabja.
 
A Fitzwilliam Virginal Book rendkívül igényes válogatás, s azt feltételezi, hogy a gyűjtemény darabjait összeválogató Francis Tregian (1572–1619) kiemelkedő billentyűs előadó lehetett, aki jól képzett, magas szintű hangszeres felkészültséggel és kellő zenei rálátással rendelkezhetett, ha egy ilyen magas színvonalú gyűjteményt sikerült összeállítania, a saját korukban különösen népszerű szerzők darabjaiból. Ám azok fennmaradásához e kollekció elterjedtsége is nagyban hozzájárulhatott.
 
Jovanka Marville korábbi lemezein Francois Couperin és Louis Couperin művek szerepelnek.
Kezei alatt a zene születik újjá. A zenetörténet egyik fontos állomása az angol Fitzwilliam Virginal Book, ez a billentyűs műveket tartalmazó gyűjtemény. A felvételen hallható Ruckers virginál, vagy a kottakép is külön látványosság. A művészi élményt mégis a felcsendülő 16. századi angol zene adja, mely egyszerre játékos, virtuóz, felemelő és méltóságteljes.
 
Előadó:
Jovanka Marville – virginál