Főkép „Tengerre osztrák-magyar!”- olvashatjuk a meglepő szlogent a magazin szeptemberi számának borítóján. A történelem iránt érdeklődők legtöbbször csak elnézően mosolyognak, hogyha a Monarchia világhatalmi ambíciói kerülnek szóba, azonban a BBC History legújabb számából megtudhatjuk, hogy – propagandafogásokat félretéve – Ausztria-Magyarország ténylegesen milyen fajsúlyú játékosnak számított a nemzetközi küzdőtéren, és mennyire voltak reálisak külpolitikai törekvései. Szokatlan módon nem kevesebb, mint öt cikk foglalkozik a dualista állam 1914 előtti történetével, így jócskán beleáshatjuk magunkat történelmünk egyik boldogabbnak mondható korszakába. A Miksa, a tengerész című írásból megismerhetjük Ferenc József tragikus sorsú öccsének, Mexikó későbbi uralkodójának, az osztrák haditengerészet megteremtésében betöltött szerepét. A hamvában holt császárság című írás pedig arra keresi a választ, hogy mennyire volt átgondolt Ferenc József azon döntése, hogy III. Napóleon oldalán belevágott a „mexikói kalandba”. Ebben végigkövethetjük Miksa kérészéletű császárságnak főbb állomásait, megismerve azokat a megkerülhetetlen okokat, melyek előrevetítették Ferenc József öccsének teljes bukását.
 
Bár legtöbben Ausztria-Magyarországot gondolkodás nélkül a gyarmattal nem rendelkező országok közé sorolnák, a BBC History szeptemberi számából kiderül, hogy mégiscsak volt nekünk egy „telepítvényünk” a Távol-Keleten. Jamrik Levente ennek a nem kevesebb, mint 108 hektárnyi osztrák-magyar kézbe került kínai földdarabnak a 16 éves történetét dolgozza föl a szerény kezdetektől egészen az 1917-es összeomlásig. Azonban az érdekfeszítő összefoglaló mellett olvashatunk egy korabeli beszámolót is „A mi kis Khinánkról”, mely eredetileg a Vasárnapi Ujság 1904. május elsejei számában jelent meg. Szuk Géza egykori Ganz főmérnök tollából megismerhetjük egykori gyarmatunk nyüzsgő hétköznapjait, de betekinthetünk az akkor élt magyarok gondolkodásmódjába is. Az Ausztria-Magyarországgal foglalkozó cikkek sorát Pálvölgyi Balázs írása zárja, mely a Monarchia utolsó, különösen zavaros, és olykor komikus gyarmati kalandjára vet fényt.
 
A Monarchia telepítvényének első világháborúban bekövetkezett megszállásán továbblapozva a Dicsőség Gátrombolók című cikkel máris a második világháború forgatagában találjuk magunkat. A konfliktus iránt érdeklődők már biztosan olvastak az angolok által bevetett híres pattogó bombákról, melyekkel 1943-ban több, kiemelkedően fontos gátat romboltak le. Bár a vakmerő akció nagy hatással volt az angolok harci moráljára, történelmi tény az is, hogy a németek alig öt hónap leforgása alatt helyreállították a megrongált gátakat. James Holland írásában a mellett érvel, hogy a támadás komoly károkat okozott a Harmadik Birodalomnak, és döntően befolyásolta a háború későbbi menetét.
 
Természetesen a huszadik század borzalmas világégésein kívül is jócskán akad érdekes téma a BBC History lapjain; Beatrix Nutz arra hívja föl a figyelmet, hogy Ausztriában nemrég talált régészeti leletek meglepő kérdéseket vetnek fel a középkori emberek öltözködési szokásairól. Nem másról van itt szó, mint több száz éves melltartókról, alsónadrágokról és bugyikról, melyek egészen különös megvilágításba helyezik a 15. és 16. századi higiéniára és alsóneműkre vonatkozó társadalmi elvárásokat.
 
A rövidebb írások közül fontos kiemelni a történelmi háttér rovatot, melyben a változatosság kedvéért nem közgazdászok, hanem egy történész próbálja megtalálni a válaszokat az eurózóna jelenlegi krízisének okaira, az eltérő történelmi örökségre, a szüntelen háborúkra, illetve az évszázados vallási megosztottságra is kitérve.