Geronimo Stilton: Az első szamuráj
Írta: Galgóczi Tamás | 2012. 09. 14.
Geronimo apacs törzsi vezető volt, aki eredményesen védelmezte szülőföldjét mind a mexikói, mind az amerikai hadsereggel szemben, s ilyen minőségében bizonyos értelemben a globalizáció elleni harc korai képviselőjét tisztelhetjük személyében. Ezek után érdekes, hogy pont az ő nevét viseli napjaink legnépszerűbb egere, akinek kalandjait a Wikipedia szerint eddig 35 nyelvre fordították le, és a gyerekek már könyv, képregény valamint rajzfilm formájában és élvezhetik kalandjait, s természetesen a különféle kiegészítők sem hiányoznak a kínálatból – egyszóval némi iróniát látok a névválasztásban.
Ez persze mit sem változtat a helyzeten: Geronimo Stilton nem csupán szűkebb hazájában, az egér-szigeten számít népszerű „személynek”, hanem a mi világunkban is szeretik a gyerekek, s ennek köszönhetően már rengeteg története jelent meg, illetve a képregényes verzióból is van legalább egy tucatnyi. Ennek személy szerint csak örülök, mivel akik most ezeket a korhatár nélküli kalandos sztorikat olvassák, nagy valószínűséggel tíz-húsz év elteltével is szeretni fogják a képregényeket, csak akkor már vélhetően a felnőtteknek szánt kiadványokkal múlatják az időt. De erős vagyok, és nem csábulok el holmi jövendölés kedvéért, szóval megjelent magyarul ez az egeres comics.
A célzott életkornak megfelelően ebben a szamurájos történetben nem folyik a vér, és a szereplők sokkal inkább az eszükre, mintsem a testi erejükre támaszkodnak problémáik megoldása során. A bonyodalmat szokás szerint a kalózmacskák okozzák, akik kedvük szerint utazgatnak az időben, s megpróbálják saját céljaiknak megfelelően módosítani a történelmet. Hőseink ezt persze nem hagyhatják, így nem csak az a fura helyzet áll elő, miszerint egerek kergetnek macskákat, hanem ráadásul mindezt számukra idegen környezetben teszik.
A rajzok és a színezés véleményem szerint a célcsoportnak megfelelő, azon pedig kellemesen meglepődtem, hogy a panelek méretezése mennyire változatos. Nem csak egészoldalas kompozíciók vannak, hanem ha úgy adódik, a keret és a háttér elhagyása is fokozza a mozgalmasságot. További plusz pontokat érdemel az ismeretterjesztő betétek kivitelezése. Amikor olyan fogalom kerül szóba, amit nagy valószínűséggel nem ismernek az olvasók (daimjó, sógun, kabuki), akkor mintegy menet közbeni lábjegyzetként, felbukkan egy papírtekercs, amin a szükséges tudnivalók szerepelnek. A másik furcsaság, vagy inkább védjegy, hogy a szövegben bizonyos szavak más színűek, sőt, mi több, a betűtípus és a méret is eltér a főszövegétől. Ennek jelentőségét nem tudtam teljesen felfogni, mivel van közöttük bemutatkozás, és első ránézésre nem fontos kijelentés – mindenesetre érdekes.
Mindent figyelembe véve Az első szamuráj alkalmas arra, hogy az ifjabb korosztályok megismerjék és megszeressék a képregényt, no és persze Geronimót kompániájával egyetemben.
Ez persze mit sem változtat a helyzeten: Geronimo Stilton nem csupán szűkebb hazájában, az egér-szigeten számít népszerű „személynek”, hanem a mi világunkban is szeretik a gyerekek, s ennek köszönhetően már rengeteg története jelent meg, illetve a képregényes verzióból is van legalább egy tucatnyi. Ennek személy szerint csak örülök, mivel akik most ezeket a korhatár nélküli kalandos sztorikat olvassák, nagy valószínűséggel tíz-húsz év elteltével is szeretni fogják a képregényeket, csak akkor már vélhetően a felnőtteknek szánt kiadványokkal múlatják az időt. De erős vagyok, és nem csábulok el holmi jövendölés kedvéért, szóval megjelent magyarul ez az egeres comics.
A célzott életkornak megfelelően ebben a szamurájos történetben nem folyik a vér, és a szereplők sokkal inkább az eszükre, mintsem a testi erejükre támaszkodnak problémáik megoldása során. A bonyodalmat szokás szerint a kalózmacskák okozzák, akik kedvük szerint utazgatnak az időben, s megpróbálják saját céljaiknak megfelelően módosítani a történelmet. Hőseink ezt persze nem hagyhatják, így nem csak az a fura helyzet áll elő, miszerint egerek kergetnek macskákat, hanem ráadásul mindezt számukra idegen környezetben teszik.
A rajzok és a színezés véleményem szerint a célcsoportnak megfelelő, azon pedig kellemesen meglepődtem, hogy a panelek méretezése mennyire változatos. Nem csak egészoldalas kompozíciók vannak, hanem ha úgy adódik, a keret és a háttér elhagyása is fokozza a mozgalmasságot. További plusz pontokat érdemel az ismeretterjesztő betétek kivitelezése. Amikor olyan fogalom kerül szóba, amit nagy valószínűséggel nem ismernek az olvasók (daimjó, sógun, kabuki), akkor mintegy menet közbeni lábjegyzetként, felbukkan egy papírtekercs, amin a szükséges tudnivalók szerepelnek. A másik furcsaság, vagy inkább védjegy, hogy a szövegben bizonyos szavak más színűek, sőt, mi több, a betűtípus és a méret is eltér a főszövegétől. Ennek jelentőségét nem tudtam teljesen felfogni, mivel van közöttük bemutatkozás, és első ránézésre nem fontos kijelentés – mindenesetre érdekes.
Mindent figyelembe véve Az első szamuráj alkalmas arra, hogy az ifjabb korosztályok megismerjék és megszeressék a képregényt, no és persze Geronimót kompániájával egyetemben.