Interjú: Benyák Zoltán – 2012. szeptember

Benyák Zoltán első könyve, a Veszett lelkek városa 2007-ben jelent meg, bár akkor még a Jonathan Cross álnév szerepelt a borítón. Egy évvel később jött a Kvartett, egy hátborzongató sci-fi eposz, melyet a nem sokkal később elhunyt Trethon Judit szerkesztett, Luis Royo készítette hozzá a borítót, és melyet Zsoldos Péter-díjra is jelöltek. Három évvel később, 2011-ben Jonathan Cross egyike volt a Pokoli szimfóniák című kisregény-kötetet jegyző öt szerzőnek. Idén jelent meg harmadik önálló könyve, A háború gyermeke, melyet már polgári nevén, Benyák Zoltánként jegyez.
 
A. Nagy Lajos: Miután elolvastam a könyvet, sokat töprengtem rajta, hogy A háború gyermeke vajon háborús regény-e egyáltalán. Hiszen, bár 1933-ban kezdődik és ’45-ben ér véget, magát a II. világháborút mégis ügyesen átugorja. Mit gondolsz erről?
Benyák Zoltán: Szerintem háborús, csak nem éppen frontvonali értelemben. Inkább a háború kiváltotta lelki elmérgesedésre fókuszál, ha ez jó szó egyáltalán. Inkább azokat a belső torzulásokat boncolgatja, amit egy erőszakos évszázad kivált. Nem szeretek kategorizálni könyveket, de ha mindenképp kell egy támasz, akkor azt mondanám, ez egy háborús-spirituális regény.
 
A. Nagy Lajos: És ha azt kérdezem, hogy mennyire érvényes rá a „történelmi regény” jelző?
Benyák Zoltán: A múlt évszázad közepe kiváló táptalaj volt, hogy hátteret fessek a könyvhöz. Annak a néhány évnek a hatása ma is érződik, és mindenképpen meghatározó szereppel bír a jelen történelmében. Néhány mondat erejéig ki is tértem a könyvben erre, hogy én úgy látom a történelmet, mint a sérelmek tárházát, ami az évszázadokkal egyre jobban mérgesedik, és képtelenség megszabadulni tőle. Érdekes lenne egy felmérést készíteni arról, hogy más nemzetek fiaiban és lányaiban büszkeséget, vagy fájdalmat indukál-e a hazájuk történelme.
 
A. Nagy Lajos: Honnan jött az ötlet, hogy az okkultista Harmadik Birodalomról írj? Esetleg meguntad a temérdek „okkultnácis” könyvet, melyekkel Dunát lehetne rekeszteni? Merthogy sok minden elmondható a könyvedről, csak épp az nem, hogy beállna ezek mellé a sorba…
Benyák Zoltán: Mivel a könyvnek van egyfajta spiritualizmusa, ez szinte magától kapcsolódott a történethez. Írás közben szeretek gondolkodni – egyesek szerint csak ekkor teszem –, és a „mi lenne, ha” kérdéskor a fantáziám automatikusan a fikcióba vezet a történelemből. Ennek ellenére a náci okkultizmus ugyanolyan eszköze a regénynek, mint Ausztria bekebelezése, vagy talán csak annyival több, hogy a Harmadik Birodalom „emberújító”vágyát testesíti meg.
 
A. Nagy Lajos: Talán még korai rákérdezni, engem mégis érdekelne, hogy kaptál-e már olvasói véleményeket. A visszajelzések alapján jobban szeretik-e az emberek Benyák Zoltánt, mint Jonathan Crosst? Tesznek-e egyáltalán különbséget?
Benyák Zoltán: A háború gyermekével kapcsolatban azt szokták mondani, hogy más, mint amit eddig csináltam, de olykor óhatatlanul is visszaköszönnek benne a korábbi írásaim, gondolataim. Azt gondolom, ez így van rendjén. Ez a könyv pont annyira más, amennyire lennie kell, és pont ugyanannyi benne a közös a korábbi írásaimmal, amennyit már úgysem tudnék kikerülni.
 

 
A. Nagy Lajos: Három regényed jelent meg eddig, és mindhárom más-más műfajban. A Veszett lelkek városa thriller volt, a Kvartett sci-fi. A Pokoli szimfóniákban szereplő Doktorok napjainkban játszódó mágikus-realista drámaként írható le, most pedig itt A háború gyermeke, mely a huszadik század első felének borzalmait ecseteli. Sokoldalú szerzőnek tartod magad?
Benyák Zoltán: Nem a műfaji sokoldalúságban hiszek, hanem a gondolatiban és nyelviben. Ahogy egyre többet foglalkozom írással, rájövök, hogy egyes témák megkívánják a maguk műfaját, prózastílusát, ne adj’ Isten még a szereplőik egyes vonásait is. Én nem sokféleképpen akarom elmondani ugyanazt, hanem sokfélét szeretnék még mesélni.
 
A. Nagy Lajos: Mi az, ami szerinted minden írásodban jelen van, és amitől egyedivé, felismerhetővé válnak a műveid?
Benyák Zoltán: A valóság és a valótlan határvonalán való egyensúlyozás. Ez nagyon igaz volt a Veszett lelkek városára és a Doktorokra is. A háború gyermeke sem lett kivétel, történelmi regény létére. Szerencsére. Ezt a sztorit így szeretem, én itt vagyok otthon. Ha ezt ki akarom kerülni, abból mindig valami görcsös születik. Ami az ember fejében van a világról, az egyfajta szűrt valóság. Valami, ami átszivárgott a lankadó figyelmen, a kimerültségen vagy éppen túlságosan feldobott hangulaton, romló emlékezeten, modern kortól zavaros agyszöveten. Tudjuk, hogy mindenkiben más ülepszik le ugyanarról a dologról. Azt mondják, a fikcióírók hazudnak, de szerintem a tényírók még többet. Én a két csoport közt igyekszem megállni.
 
A. Nagy Lajos: Dolgozol-e jelenleg új könyvön? Ha igen, elárulnál róla pár dolgot?
Benyák Zoltán: Majd’ két éve készítek egy regényt, ami az Ars Fatalis cím alatt fut ebben a pillanatban. Nagyon szeretem azt a szöveget, élveztem csinálni, és hiszem, hogy élvezet lesz olvasni is. Sokat nem mondhatok róla, csak annyit, hogy szó lesz benne a sors könyvéről, egy szép szemű, bájos arcú lányról, akinek köze van mindannyiunk végzetéhez, néhány dobókockáról, melyeket egy bolondokházában rejtegetnek, és amelyek életeket tehetnek jobbá vagy rosszabbá, és még sok minden másról. Reményeim szerint még idén nyomdába kerül a könyv.
 
A. Nagy Lajos: Tervezel még közös könyvet A háború gyermekét gondozó Historium Kiadóval? Ők ugyebár számon kérik a történelmi vonatkozást…
Benyák Zoltán: Amennyiben olyan téma nyomakodik a tollamra, ami történelmi köntöst kíván, mindenképpen számítok a további közös munkára. A Historium Kiadó eddigi kiadványai is komoly, színvonalas formában jelentek meg. Örülök, hogy A háború gyermeke ebben a közegben foganhatott és születhetett.
 
A. Nagy Lajos: Bemutatkoztál az I. Historium Történelmi Napokon, majd Marcellus Mihállyal együtt dedikáltál a 83. Ünnepi Könyvhéten. Hol lehet téged legközelebb elcsípni?
Benyák Zoltán: Szeptember végén Budapesten, az Alexandra Károly körúti boltjának a kávéházában tartunk közös könyvbemutatót Marcellus Mihállyal, majd Dunaszerdahelyen, a Csemadok Házban lesz író-olvasó találkozóm a Historium Kiadó első születésnapi estjén. A pontos dátumokért a www.historiumkiado.eu oldalt kell figyelemmel kísérni.