E. L. James: A szürke ötven árnyalata

A világszerte hatalmas sikernek örvendő regény az ártatlan bölcsészlány, Ana, és a gazdag, dögös, elbűvölő cégtulajdonos, Christian Grey különös románcának története. Ana még minden téren tapasztalatlan, és mivel a klasszikus brit irodalom szerelmi történetein edzette a fantáziáját, az igazi szerelmek hidegen hagyják – hiszen a valóságban egyetlen férfi sem lehet olyan férfias, vad és izgalmas, mint mondjuk Heathcliff az Üvöltő szelekben, és egyetlen nő sem élhet át olyan szívszaggatóan tragikus véget érő szerelmet, mint amilyet mondjuk Tess átél Thomas Hardy Egy tiszta nő című regényében – márpedig a naiv Ana a lelke mélyén ilyen férfit szeretne és ilyesféle élményekre vágyik.

És aztán meg is kapja mindezt, amikor megismerkedik Christiannal, és nagyjából fél perccel azután, hogy megpillantotta a férfit, már úgy érzi, majd’ szétrobban a vágytól. A vonzalom kölcsönös, csakhogy Christian számára a romantikus szerelem szóba se jöhet, a szexuális preferenciái pedig eltérnek az átlagostól: szereti kikötözni a partnerét, szeret különféle segédeszközöket használni, és úgy egyáltalán: szereti a legváltozatosabb módokon éreztetni a dominanciáját egy kapcsolatban. A kérdés már csak az, hogy a testi-lelki szerelemre vágyó Ana megelégszik-e azzal, amit a férfi nyújtani tud (vagyis a különleges és különlegesen kielégítő szexszel) és közben bízik a csodában (vagyis abban, hogy Christian mégiscsak beleszeret), vagy pedig inkább visszamenekül a maga kis bölcsészlányos álomvilágába.

A regény 524 oldalon keresztül tárgyalja ezt a kérdést – ami természetesen nyitva marad, hiszen a trilógiának van még másik két kötete is. A válaszkeresés hosszadalmas folyamata során az olvasó bizalmas ismeretségbe kerülhet Ana „tudatalattijával” (aki általában rosszallóan nézi a lány cselekedeteit) és a lány „belső istennőjével” (aki általában élvezi a sok és változatos szexet), valamint számtalan leírást olvashat Christian perzselő tekintetű szürke szeméről és a harag esetén „vékony vonallá préselődő” szájáról. Ezen kívül természetesen helyet kapott a könyvben jó néhány szexjelenet is, hiszen Ana és Christian kapcsolata elsősorban szexuális; illetve kapunk néhány információmorzsát arról, hogy Christiannak nehéz gyerekkora volt, s ez feltehetően hozzájárult ahhoz, hogy a férfi felnőttként képtelen legyen elviselni egy hagyományos kapcsolat gondolatát és a BDSM szex felé forduljon.

A könyv óriási népszerűsége és az állítólagos felszabadító hatása kissé meglepő, hiszen a történet nem tartalmaz új, még sosem látott elemeket. A cselekmény az „ártatlan lány a szerelme erejével megváltja a lelkileg súlyosan sérült, múltbeli traumákkal és öngyűlölettel küzdő férfit” alaphelyzetre épül – amivel semmi baj nincs, ez egy izgalmas kiindulópont, nem véletlenül épül rá ezernyi más történet is. Csak éppen mindez kevésbé érdekes, ha az író egyenesen az olvasó szájába rágja (vagyis a szereplőjével egy az egyben kimondatja), hogy a történet erről szól. Itt pedig ez történik: Ana folyton emlegetett, ezerszer is elismételt célja, hogy megszabadítsa Christiant a szörnyű múltja terhétől. Erről egyébként nem tudunk meg sokat, csak annyi bizonyos, hogy a férfi valami miatt képtelen elviselni az érintést – Ana „küldetése” pedig az, hogy rájöjjön ennek okára, majd „meggyógyítsa” a férfit.

Egyébként Ana karaktere, viselkedése és reakciói gyakran teljesen hihetetlenek és hiteltelenek: a huszonegy éves lány rendszerint tizenhárom éves kiskamaszként viselkedik (és gondolkodik és beszél és érez), s ez éles ellentétben áll azzal a képpel, amit a könyv sugallni igyekszik róla – az okos, felelősségteljes, szabad és kísérletező szellemű, felnőtt nő képével. Bár engem zavar Ana igénytelen, tinilányos nyelvhasználata, és az, hogy a történet igen szűk érzelmi és gondolati skálán mozog, azért akad a könyvben néhány fontos gondolat is. A legfontosabb ezek közül az, hogy két ember azt csinál egymással egy párkapcsolatban, amit mindketten jónak látnak – márpedig Ana és Christian kapcsolatában ez a helyzet. Nagyon pontosan meg van határozva, hogy kettejük viszonyában ki mit csinálhat a másikkal, és mindkét fél a szabad akaratából megy bele mindabba, amibe belemegy. A történetben ez természetesen konkretizálva van (azaz a szabályok írásba vannak foglalva), de nem a szabályok leírása a lényeg, hanem az, hogy léteznek. Valamiféle egyezség feltehetően minden kapcsolatban van, tehát a legtöbb olvasó számára ez nem lesz éppen eget rengető újdonság, viszont nagyon jó, hogy ez a gondolat helyet kapott a könyvben, mert így a regény valamivel több lesz a számtalan „kiszolgáltatott nő a szexuálisan hiperaktív (vagy épp agresszív) férfival szemben” történetnél.

Az viszont nehéz kérdés, hogy kinek ajánlanám a könyvet. Bár a főszereplő érzelmi világa és gondolkodásmódja egy (éretlen) tizenévesének felel meg, és a regény ezerszer elismételt „tanulságai” talán csak a nagyon fiatalok számára nem nyilvánvalóak, a könyv szókimondó mivolta miatt mégsem gondolom, hogy ez a könyv ábrándozó kamaszlányoknak való. A főiskolás korosztályba tartozó vagy a harmincas és annál idősebb nők (akik a neten olvasható cikkek szerint a regény fő fogyasztói) pedig feltehetően már tisztában vannak az imént említett tanulságokkal, tehát nekik semmi újat nem fog nyújtani ez a regény, legalábbis ami a gondolati és érzelmi tartalmát illeti. Úgyhogy leginkább azoknak ajánlanám ezt a könyvet, akik kedvelik a romantikus-fülledt, gyorsan olvasható, szórakoztató történeteket, az átlagosnál több szexjelenettel fűszerezve – és azoknak, akik mindenáron szeretnék a saját bőrükön tapasztalni, hogy mit tud nyújtani egy regény, ami ennyire nagyon sikeres.

Részlet a könyvből