Főkép Ha a készítenénk egy könyvet a magyar történelem leggroteszkebb és egyben legőrültebb pillanatairól, akkor Magyarország hadüzenete az Amerikai Egyesült Államoknak 1941 decemberében valószínűleg előkelő helyet foglalna el köztük. Ez a lépés, mely a háború forgatagában végleg a náci Németországhoz láncolta kicsiny hazánkat, a nemzeti gőg abszolút netovábbjaként épült be a történelmi köztudatba. De vajon mekkora szerepet töltött be ennek az öngyilkos lépésnek a meghozatalában az akkori politikai elit, többek közt Bárdossy László miniszterelnök „magyar virtusa”, és mennyire volt megkerülhetetlen a hadüzenet? Mekkora volt a Harmadik Birodalom és szövetségesei által körülvett Magyar Királyság mozgástere a hadüzenet előtti hetekben? Pritz Pál ezekre a kérdésekre keresi a választ kiváló cikkében, és rámutat, hogy bár Bárdossy személyes felelőssége nem mellékes tényező, más, sokkal bonyolultabb körülményeket is figyelembe kell venni az események vizsgálatakor.
 
A BBC History júniusi számának vezércikke szorosan kapcsolódik a Bárdossy ámokfutásáról szóló íráshoz, ugyanis azt boncolgatja, hogy Hitlert vajon milyen hagymázas őrület késztethette arra, hogy Pearl Harbor után alig pár nappal hadat üzenjen az Egyesült Államoknak. Bár ebben a kérdésben is hajlamosak vagyunk egyszerűsítésekhez folyamodni és mindent a Führer őrült megalomániájának számlájára írni, Sir Ian Kershaw más, sokkal összetettebb okok mellett érvel. Felhívja a figyelmünket arra, hogy ha Hitler érvrendszeréből kiindulva próbáljuk megmagyarázni a hadüzenetet, akkor láthatunk benne rációt, és nem intézhetjük el a kérdést egy csapásra azzal, hogy egyszerűen a diktátor legőrültebb lépésének tituláljuk.
 
A második világháború lidércnyomásos éveit boncolgató cikkeken továbblapozva az olvasó egy, a Brit Birodalom felemelkedésével foglalkozó írásra bukkan, mely forradalmian új megvilágításba helyezi azokat az okokat, melyek a világ valaha volt legnagyobb gyarmatbirodalmának kialakulásához vezettek. A legtöbben úgy gondoljuk, hogy Anglia az évszázadok folyamán páratlan befolyását és hatalmát félelmetes hadiflottájának köszönhette, azonban Saul David azt állítja, hogy a diadalmas vöröskabátosok, azaz a britek kiváló szárazföldi serege volt az az erő, melyre a birodalom épült. Cikkében lépésről lépésre mutatja be a különféle reformoknak és újításoknak azt a páratlan sorozatát, aminek köszönhetően Anglia szárazföldi serege a 18. század folyamán a világ legütőképesebb és legmodernebb hadává vált, megfosztva a franciákat a XIV. Lajos alatt kivívott helyüktől.
 
A diadalmas vöröskabátosok című cikk párjának tekinthetjük Matthew Hughes írását, mely már a Brit Birodalom hanyatló korszakával foglalkozik, és arra keresi a választ, hogy a gyarmati lázadásokat máskor oly hatékonyan elfojtó brit alakulatok miért voltak teljesen tehetetlenek a független zsidó állam megteremtésért küzdő felkelőkkel 1947-ben. Azonban a júniusi számból az ókor sem maradhatott ki. A szerkesztők a misztikus Perzsa Birodalom idejébe kalauzolnak minket, hogy részletesen bemutassák ennek a sok szempontból páratlan népnek a kultúráját, ugyanis a legtöbb ember fejében valótlan kép él a perzsákról, ami legnagyobbrészt az ókori görög történetírók torz leírásaira vezethető vissza.
 
A BBC History júniusi számából még megismerhetjük Jeanne d’Arc rövid, de annál mozgalmasabb életútjának állomásait, a zöld történelem rovatban a malária elűzőjéről, a kininről olvashatunk, és megtudhatjuk, hogy miért nem tudtak hasznot húzni a japánok a második világháború során ennek az értékes növénynek a kereskedelméből, a tudománytörténet rovatban pedig egy híres 19. századi hermafrodita különleges élete tárul elénk.