FőképFolytatjuk sorozatunkat, amelyben minden héten néhány általunk várt ígéretes újdonságról esik szó.


Film: Malom és kereszt
Kiadó: Anjou Lafayette
Várható megjelenés: 2012. június 14.
 
„Minden nagyszerű festmény egy még nagyszerűbb történetet leplez.” Remek szlogen egy merész filmhez, úgy meg pláne, hogy a lengyel író-rendező Lech Majewski 2011-es koprodukciós drámája pontosan ezen alapfeltevés köré épít: a Malom és kereszt történetét idősebb Pieter Bruegel egyik festménye, az 1564-es Keresztút inspirálta, és a történész Michael Francis Gibson 1996-os publikációján alapul (The Mill and the Cross, Peter Bruegel’s Way to Calvary). A valamivel több, mint 1 millió Eurós költségvetéssel bíró mozi a festményen látható 500 karakter közül egy tucatra koncentrál. A Malom és kereszt egy különleges keveréke az élőszereplőknek, a speciális effektusoknak, a green screen előtt játszódó jeleneteknek, illetve a festmény egy tényleges másolatának. A film kompozíciója festői, a színek egyértelműen Bruegel-t idézik.
 
A festményen csupán három karakter van igazából nevesítve: Bruegel maga (Rutger Hauer); patrónusa, Nicholas Jonghelinck (Michael York), valamint Mary (Charlotte Rampling), aki két különböző érában Bruegel modellje is volt. A Malom és kereszt kevés párbeszéddel operál, de ez éppen elég. A nézőt egyszerre engedi belépni a festmény, és annak az embernek a lelkébe, aki a képet festette. Roger Ebert, az elismert kritikus szerint „ha csak a nyitó jelenetet látod, akkor sem fogod soha elfelejteni”. A festményen néhány figura mozog, s ahogy egyre mélyebbre merülünk a kép témájában, úgy nyílnak meg újabb és újabb karakterek, történnek meg újabb és újabb események a hatalmas síkságon és környezetében. A koncepció szerint néha egy része lefagy a festménynek, míg más szegmensei tovább élnek és mozognak, így alakul át az élet a művészet örök állandóságává.
 
A film forgatása az utómunkálatokkal együtt másfél évig tartott, viszont bőven megérte a fáradozást, mivel a lengyel-svéd koprodukcióban készült mozi varázslatos vizuális és - a korszak zenei eszközeivel - audiális élményt nyújt. A festmény, mint filmes téma persze nem egyedülálló, ám a 2003-as Leány gyöngy fülbevalóval szigorú realizmusával szemben a Malom és kereszt bravúrosan megelevenített játék, amely bár valóban bátor próbálkozás, az érdeklődési kör marginalitása csupán látszólagos, gondoljunk csak a 2002-es Az orosz bárka átütő nemzetközi sikerére. A Variety újságírója, Dennis Harvey is akként érvel, hogy a Malom és kereszt ügyes forgalmazása magában rejtheti a nemzetközi áttörést. Ahogyan Graham Leggart, a San Francisco-i Nemzetközi Filmfesztiválról írt cikkében fogalmaz: „pont nem a narratíva a lényeg, hanem a rendkívüli képi világ. A festmény szó szerint életre kel ebben a lenyűgöző filmben, a csodálatos jelenetek belépést biztosítanak a nézőnek oly módon, ahogyan az álom szállja meg az alvó testet.” A Malom és kereszt nemzetközi premierje 2011. január 23-án volt a Sundance Filmfesztiválon, hogy aztán teljesen körbejárja a világ rangos filmes eseményeit (Rotterdam, Göteborg, Isztanbul, Koppenhága, Moszkva, Karlovy Vary, Milánó, New York, Helsinki, Rio de Janeiro, Tokió, Toronto, Oslo, Hong Kong).
 
 
Könyv: Lori Lansens: A lányok
Kiadó: Pioneer Books
Várható megjelenés: 2012. június 12.
 
Lori Lansens-t manapság nemzetközileg is elismert bestseller-szerzőként ismerik, pedig eredetileg forgatókönyvíróként tevékenykedett. 1962-ben született a kanadai Ontario egyik kisvárosában, közel az USA-beli Detroithoz. 18 éves koráig itt is élt, s az őt körülvevő valóságos táj adta első három regényének a hátterét. Kezdetben szülővárosa, Chatham egyedülálló története ihlette munkáit: az indiánok egykori vadászterülete; az 1812-es háború csatatere; a földalatti mozgalom végállomása, ahová szabadságért érkeztek a rabszolgák az Egyesült Államokból. Első regénye, a Rush Home Road (2002) főhőse például egy szökött rabszolga leszármazottja, aki egy Rusholme nevű kitalált helyen telepedik le (amelyet a létező Buxton ihletett). Második könyve, a most magyarul megjelenő A lányok (The Girls, 2006) egy sziámi ikerpár emlékirata, ahol az egyik testvér megszállottja a farmerek szántása által a földből előkerülő ősi leleteknek. És ugyanez a tájék inspirálta harmadik regényét, a The Wife’s Tale-t is (2010), amely Mary Gooch története, aki maga mögött hagyja biztonságos egzisztenciáját, amikor férjének ezüstlakodalmuk estéjén váratlanul nyoma vész. Lori Lansens első regényét nyolc nyelvre fordították le, és 12 országban jelent meg, zajos sikert aratván, A lányok pedig 2007-ben megkapta az American Library Association „Best Book for Young Adults” írói díját. Lori jelenleg Los Angeles-ben él férjével és két gyermekével.
 
A lányok egy tinédzser anya által elhagyott sziámi ikerpár felejthetetlen emlékirata, amely a mindenen átsegítő összetartozás és a függetlenség utáni vágy rendkívüli története. A Lovey Darlen nevű ápolónő és bevándorló férje, Stash által felnevelt Rose és Ruby immár 29 éves testvérek, a legjobb barátok, egymás bizalmasai. Barátságokat kötnek, szerelmesek lesznek, dolgoznak, imádják a nevelőszüleiket, és megvalósítják az álmaikat. Csakhogy a békés Dél-Ontario-beli életük mégsem nevezhető hétköznapinak, mivel a 30. születésnapjuk közeledtével ők lehetnek a leghosszabb kort megélt craniopagus ikrek, ugyanis a fejük kistányérnyi helyen összeforrt az egyik oldalon. Egy orvosi vizsgálat után a könyvmoly Rose elhatározza, hogy megírja az önéletrajzát. Ám amikor Ruby megkérdezi, hogyan írhat egy összenőtt iker önéletrajzot, hiszen nem is egyedül élte az életét, megállapodnak, hogy néhány fejezetet a sokkal csinosabb testvér is papírra vet. Így kiderül, hogy bár sziámi ikrek, és elvben ugyanazt élik át, nem mindenben egyezik a véleményük. Sőt, még komoly titkokat is rejtegetnek egymás elől.
 
Lori Lansens abban képes kiváló és újszerű lenni, hogy az általános körülmények és kulisszák közé szokatlan figurákat, eseményeket helyez. A lányokban a sziámi ikrekkel tökéletesen mutatja meg a szokványos keretek közötti egyedülállóságot, ahol ráadásul kézzelfoghatóan tárja az olvasók elé, hogy egy erősen korlátozott, valószínűsíthetően rövidebb életbe hogyan lehet döbbenetesen mély és sűrített tartalmat zsúfolni. Ahogyan Isabel Allende írónő is fogalmazott a regény kapcsán: „Ígérem, sosem fogják elfelejteni ezt a rendkívüli történetet. Szeretet, ragaszkodás, lojalitás, színtiszta emberség és még ennél is több - ezekből áll össze ez a kivételes regény. Lori Lansens-nél megindítóan vegyül a tragédia a komédiával.”. A lányok valóban könnyen lehetett volna egy édeskés mese, de a könyv szerencsésen elkerüli ezt a csapdát; Rose remegős romantikáját nagyszerűen ellensúlyozzák Ruby gúnyos megjegyzései: „Nem tudom elképzelni, hogy még a legragyogóbb szerző is hogyan tudná leírni egy idegen ember érzéseit, teljes életútját úgy, ha nincs a testvére a fejéhez csatlakoztatva”. Lansens épp ezért úgy keveri a keserűt az édessel, hogy a leginkább hihető ízarány jöjjön létre. Nem véletlen a San Francisco Chronicle kritikája tehát, amely ekként foglalja össze a regényt: „Ez a könyv nem a helyzet groteszkségéről szól, hanem a szeretetről, hogy milyen valakihez kötve lenni, és milyen méltósággal, sőt örömmel elfogadni a helyzetet”. Pioneer Books - a női kiadó, csak így tovább!
 
 
Zene: Amy Macdonald: Life in a Beautiful Light
Várható megjelenés: 2012. június 11.
 
Amy Macdonald azon zenei géniuszok táborát erősíti, akik génjeikben hordozott tehetségük révén autodidakta módon emelkedtek az előadóművészet magas szféráiba. A skót előadó hölgy 1987. augusztus 25-én született az Észak-Dunbartonshire körzetébe tartozó Bishopbriggs városában. A helyi gimnáziumban tanult, amikor 2000-ben a Park Fesztiválon a Travis nevű poszt-britpop csapat olyan benyomást tett rá, melynek következtében apja gitárján kezdett játszani. Ekkortól kezdve képezte saját magát, hogy 15 évesen aztán először Glasgow-közeli pub-okban és kávéházakban lépjen fel. A rockzene különböző alműfajaiban (soft-, folk- és indie rock) zenélő dalszerző-előadó Amy - aki mára gitáron és billentyűs hangszereken egyaránt játszik - 2007-ben robbant be az (el)ismertségbe This Is The Life című debütáló albumával, amely 6 országban lett number one, illetve másik 11 országban toplistás. Világszerte összesen 3 millió lemez fogyott belőle. A siker után megnyílt előtte az amerikai zenei piac is, 2010-ben pedig jött a második album, az A Curious Thing, amely szintén milliós eladásig jutott. Most pedig már csak 2 évet kellett várni, hogy Amy Macdonald előrukkoljon harmadik nagylemezével, a Life in a Beautiful Light című koronggal.
 
Az új lemez első single-je a Slow It Down című dallal 2012. április 20-án látott napvilágot, a nagylemez pedig június 11-én kerül a világ zenei üzleteibe. A Life in a Beautiful Light-ot Amy „egy csodálatos év kihagyása” után kezdte el írni, miután véget ért második lemeze nagyturnéja. Saját elmondása szerint szüksége volt erre az időre, hiszen a második album dalait egyszerűen nem volt ideje megírni azalatt, míg tartott a This Is the Life turnékörútja, ezért Macdonald úgy érzi, a Life in a Beautiful Light sokkal inkább lett természetes, mint a második lemez. Az albumról 2 dal még Amy „szabadsága” előtt született, az In the End címűben pedig megkérdőjelezi, hogy valóban érdemes volt-e a zene iránti elköteleződése. A Life in a Beautiful Light egyszerre simítja el a rajongók szemében túlontúl éles eklektikus hangzást, miközben még tovább feszegeti a lenyűgöző szélsőségeket. Amy Macdonald visszatérésében a már megszokott hangot cintányérok és csacsogó elektronika kíséri a folkos behallások között.
 
Az album hangzásvilágára kitűnő példa négy kiragadott dal a lemezről. A korong nyitószáma, a 4th of July kiindulópontként búgó kürtökre, gitárra és dobra alapozza a kompozíciót, izgalmas szintézisét képezvén a koncerttermek és a klubok hangulatának, ahol a modern riffek a klasszikus gazdagsággal a hangok egy lendületesebb energiával telített hangzását adják. A The Game címre hallgató ötödik dal szintén különböző áramlatokat feszítő mixtúra, amely kavargóan örvénylő hangokba csomagolja a lírai sürgetést. A búgó crescendo és az ősi ritmusok intenzív mozgásra serkentenek. A hetedik szám, a The Days Of Being Young & Free nagyszerűen szervezi a díszített és szárnyaló dinamikát és a gyönyörű vokális előadást, így adván igazi felemelő hangulatát a szellemnek és a léleknek. Amy Macdonald-nak remek érzéke van az eredeti ötletekhez, a finom szövésű vokális dallamokhoz válogatott gitárhangokat szervez. Az album zárása rejtett track-ként a Two Worlds, ahol az átgondolt dalszöveg megragadott pillanatokból sző mesét, ügyes drámai befejezéssel koronázván a lemezt. A Life In A Beautiful Light - amelynek a deluxe kiadása 20 dalt tartalmaz a standard megjelenés 13 dalával ellentétben - lazább és sötétebb, mint Amy korábbi lemezei, de hogy a rajongók és az őt először hallók szívét (újra) elnyeri majd, arra nagy esély kínálkozik.