FőképA 80. születésnapján tartott ünnepségen, 2000 augusztusában a következőket mondta:
„A legnagyobb öröm az életemben, mikor felébredve rohanok az írógéphez, mert valamilyen új ötletem támadt. Az érzés még mindig ugyanolyan, mint mikor 12 voltam. Végtére is, még mindig itt vagyok nyolcvanévesen, és nem érzek semmi különbséget, tele vagyok vidámsággal és örülök a hosszú életemnek, ami nekem adatott. Remek ötleteim vannak az elkövetkezendő 10-20 évre, remélem, velem tartanak!”
 
Sajnos nem adatott meg számára, hogy beteljesítse jóslatát, életének 91. évében, hosszas betegség után 2012. június 5-én elhunyt a tudományos-fantasztikus irodalom egyik kiemelkedő alakja, Ray Douglas Bradbury.
 
Írói pályafutása 1931-ben kezdődött, és kis túlzással egészen haláláig alkotott. Hatása nehezen felmérhető, hiszen nem csak a szépirodalom és a sci-fi közeledését, összefonódását köszönhetjük neki, hanem számtalan írót és egyéb művészt ösztönzött műveivel. Bár leginkább sci-fi íróként tartják számon, Bradbury nem illesztette be művészetét egy adott műfajba: „Először is szögezzük le, hogy én nem írok science-fictiont. Mindössze egyetlen science-fiction könyvet írtam és ez a Fahrenheit 451, ami a valóságon alapszik. A science-fiction a valóság leképezése. A fantasy a képzelet leképezése. Tehát a Marsbéli Krónikák nem science-fiction, hanem fantasy. Nem történhetett meg, ugye? Ez az oka annak, hogy ilyen sokáig kelendő maradt – mert ez egy görög mitológia és a mitologikus történetek nem veszítenek vonzerejükből.”
 
Mi, az ekultura.hu szerzői nem csak azért tartjuk jelentősnek, mert olyan klasszikusokkal ajándékozta meg a műfajt, mint a Marsbéli krónikák vagy a Fahrenheit 451, hanem mert nagyszerű meglátásai voltak az emberiségről, korunkról, annak negatív vonásairól. A Fahrenheit 451 című könyv megírásának okáról ezt nyilatkozta 2007-ben:
„A tévé elmondja, hogy Napóleon mettől meddig uralkodott, de azt nem, hogy ki is volt valójában”, mondta Bradbury, és a tévé információgyártását egyetlen szóban foglalta össze: „tényfékező”. „Használhatatlan. Annyira telenyomnak haszontalan információmorzsákkal, hogy felpuffad tőle az ember”.
 
Nyugodjék békében.
 
A szerző életrajza