Főkép

 

Kétszemélyes rohamosztagunk újra meglátogatta a Mondocont. Az eddigieknél sokkal több cosplayert láthattunk, aminek nagyon örültem. Nem is tudtam, hogy hova kapjam a fejem, kit ostromoljak a kérdéseimmel.

Az első nap reggelén, a metrónál álldogálva a szokásos kis csapatokat láttam elhaladni. Jól kivehető volt, hogy ki az, aki épp a Hungexpo felé tart, amely a 2012-es tavaszi Mondocon helyszínéül szolgált. Amikor megérkeztünk, minden eddiginél hosszabb sorral találtuk szembe magunkat. Csendben elmormoltam egy köszönömöt, hogy a VIP sorban senki nem állt. A megnyitót ismét Mező Judit Yuriko vezette, s nem okozott csalódást, jelmeze újfent nagyon minőségire sikeredett.

Ha már a jelmezeknél tartunk, meg kell jegyezzem, hogy nagy öröm volt látni a sok beöltözött fiatalt. Az eddigi tapasztalataim alapján ezek többsége sokkal színvonalasabb volt, mint amikkel az előző Conokon találkoztam. A tömeg pedig a rossz idő ellenére is hatalmas volt.

Ismét három kérdéssel készültünk az interjúalanyoknak:
- Milyen karakternek öltöztél?
- Miért ennek a karakternek?
- Miért jársz Conra?

 


Utóbbi kérdésre sokszor azt a választ kaptuk, hogy „Mert jó.”, de végül mégiscsak ott kötöttünk ki, hogy nagyon jót tesz a társas kapcsolatoknak. Voltak, akik úgy látták, életre szóló barátságok köttetnek meg itt, mások számára az interneten megismert emberek életbeli megismerésére máshogy nem is nagyon van lehetőség. Mindenesetre megjegyezhető, hogy a Con egy jó buli, kellemes kikapcsolódási lehetőség, és megyünk még mi is.
 
Valahogy (talán szakmai ártalom) mindig sikerült elúszni abba az irányba (is), ami engem állandóan foglalkoztat, ez pedig a szülők viszonya a fiatalok rajongásához. Sajnos a megkérdezettek többségénél fennáll a probléma, miszerint szüleik nem értik, ezért nem is díjazzák az anime-manga-konzol őrületet. Jobbára el is utasítják az ezzel való megismerkedést. Hogy miben látják a megoldást az interjúalanyok, s milyen egyéb tapasztalatok vannak ebben a témában, a http://www.youtube.com/user/ekulturaoldalon, az ekulturaTV csatornáján megtekinthető.




Akadt persze jó tapasztalat is, amikor egy apukával sikerült pár szót váltani. Mellkasán ott figyelt nagyra nyílt, kerek szemekkel egy pár hónapos baba. Valahogy számára egyáltalán nem volt ijesztő még az egyik kedves ismerősöm jelmeze sem, pedig az a legtöbb ember véleménye szerint is horrorisztikusra sikeredett. Persze, embere válogatja, de idővel fel fog nőni az a generáció is, akiknek a szülei bizony rendszeresen jártak/járnak Conra, s ők valószínűleg már teljes természetességgel fognak viszonyulni az önkifejezés ezen módjához.
A magam részéről már alig várom, hogy őket is faggathassam.