FőképIzgatottan vettem kézbe a BBC History magazin februári lapszámát, a címlap ugyanis egytől egyig olyan történeteket ígért, amik felkeltették az érdeklődésemet. Az újságba belelapozva is csupa olyasmivel találkoztam, ami joggal felkeltheti egy átlagos, a történelmet kedvelő olvasó kíváncsiságát. A számomra legérdekesebb írások azonban mind olyan összefoglalóknak bizonyultak, melyek bár érdekesen járnak körbe egy adott témát és jól összegzik annak fontosabb pontjait, sok újat nem tartogathatnak egy olyan olvasó számára, aki jártas az adott témákban.
 
Így például a Hasfelmetsző Jack által elkövetett gyilkosságok összegzése sem ígért sok újat annak, aki tisztában van a történet alapvető vonásaival, a cikk szerzője azonban olvasmányos formában és alaposan foglalja össze azt, amit az East End egykor rettegett réméről tudunk, ezen kívül pedig bepillantást nyerhetünk az akkori London nyomornegyedének életébe is, amely talán kicsit könnyebbé teszi, hogy bele tudjunk helyezkedni a kor hangulatába és jobb rálátást kapjunk az eseményekre.
 
A „Hogyan küzdött meg a trónért Viktória?” is az előbb említetthez hasonlóan jó és alapos írás, nem mutat fel azonban sok olyan adatot, amely akár új, akár meghökkentő lehetne annak, aki jártas a 19. századi angol történelemben. A cikk szerzője, Kate Williams végigmegy azokon a pontokon, amelyek a trónért folyó küzdelem legfontosabb állomásai voltak, röviden elemezve Viktória anyjának, a kenti hercegnének mesterkedéseit saját lánya ellen, amelyből segítőtársa, Sir John Conroy is kivette a részét. Azonban sem ők, sem a híres „kensingtoni rendszer” nem tudták megtörni a fiatal Viktóriát, aki 1837-ben, 18. életéve betöltésekor készen állt a trón átvételére.
 
A „Letűnt nemesség” című írás azonban figyelemre méltó: Adam Nicholson végigköveti három angol földbirtokos nemesi család történetét, ezzel bemutatva, hogy hogyan emelkedett fel, majd hanyatlott le az angol társadalom gerincét képező egyik legfontosabb társadalmi osztály: az írás egészen a középkortól a 20. századig terjedő intervallumot vizsgál, amely így sokszínűbb és jobban megközelíthető képet ad a gentry rétegről.
 
A februári szám általam legeredetibbnek és legérdekesebbnek vélt írása pedig a „Vigyázz, mit veszel!” című cikk volt, amelyben a német társadalmat egy kifejezetten sajátos nézőpontból, a vásárlási szokások és az ezekhez kapcsolódó tiltások mentén mutatják be a szerzők. Mai szemmel vizsgálva nem találnánk semmi kivetnivalót abban, hogy valaki időnként drágább, vagy elegánsabb, a „társadalmi osztályának nem megfelelő” dolgokat vesz magának, a kora újkorban azonban, meglepő módon, mindez szigorú szabályozáshoz volt kötve, hiszen akkor ennek még komoly politikai és gazdasági következményei lehettek.
 
A hosszabb-rövidebb írások közül számomra ezek voltak a legérdekesebbek, rengeteg olyan cikk van azonban még a februári lapszámban, amik, ha nem is feltétlenül tartogattak meglepetéseket, de érdekes olvasmánynak bizonyultak. Ilyen például a „Szavak háborúja” című összefoglaló írás Vaszilij Groszman munkásságáról, vagy pedig a „Keresztesek végső pusztulása” című írás, amelynek pedig bepillantást enged a keresztesek mozgalmának végnapjaiba.