FőképA Pannon Filharmonikusok már nyolc éve van jelen önálló bérletsorozattal a budapesti zenei életben. Az idei hangversenyeken népszerű és ritkán játszott művek egyaránt fölcsendülnek a Müvészetek Palotájában, a zenekar előadásában. A sorozat nyitó koncertjén az együttes és új karmestere, Bogányi Tibor aratott nagy sikert, aki testvérével, Bogányi Gergellyel együtt lépett koncertpódiumra Rahmanyinov és Sosztakovics egy-egy művével.

A sorozat második hangversenyén, március 2-án a Krakkói Filharmonikusok zeneigazgatója, Paweł Przytocki vezényletével játszik az együttes. A Krakkói Filharmonikusok az utóbbi években két alkalommal is emlékezetes koncertet adott Pécsett Przytocki vezényletével. Március 2-án Hacsaturján fuvolaversenyét Michael Martin Kofler, a világ egyik legkeresettebb fuvolavirtuóza adja elő.

Pannon Filharmonikusok koncert
Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2012. március 2. 19:30
Vezényel: Paweł Przytocki
Közreműködik:  Martin Michael Kofler – fuvola
Műsor:
Hacsaturján: D-dúr fuvolaverseny?
Berlioz: Fantasztikus szimfónia

Aram Hacsaturjánt (1903-1978) zeneszerző művei alapvetően örmény gyökereinek népi anyagain alapulnak. Fuvolaversenye (1968) valójában átirat: maga a szerző biztatta Jean –Pierre Rampalt annak elkészítésére. A fuvolaművész új kadenciával látta el az 1940-ben bemutatott d-moll hegedűverseny első tételét, egyébként igyekezett megtartani az eredeti változatot, amennyire azt a hangszer lehetőségei megengedik.

Az 1. tétel (Allegro con fermezza) szonáta formában készült, rövid zenekari bevezetéssel. Az Andante sostenuto 2. tétel után élénk fanfár hangzik (Allegro vivace 3. tétel), amely központi témájában a kezdő tétel második, lírai hangvételű témáját ismerhetjük fel. A rondó formában írt muzsika amerikai népdalok hatását sejteti.

Hector Berlioz (1803-1869) forradalmian romantikus stílusát ihlető élményei zenén kívüliek. Írók, festők (V. Hugo, Delacroix, Shakespeare, Goethe) hatása alakítja ki benne az igényt zenén kívüli programot megjelenítő muzsika komponálására. Az 1830-as forradalom idején írja a Fantasztikus szimfóniát. A mű megértéséhez a kulcsot maga Berlioz adja meg az „Epizódok egy művész életéből” alcímmel. A történet tehát életrajzi jellegűre kerekedett: a művész beleszeret egy lányba, akinek alakja egy meghatározott zenei témával azonosul. Ez az „idée fixe”, amely minden tételben visszatér különböző alakban.

Az 1. tétel (Álmok, szenvedélyek) a szerelem fellobbanásának zenei festménye, amelyet báli forgatag keringőzenéje követ (2. tétel). A Jelenet a mezőn idillikus pásztorkép. A hirtelen megváltozott hangulatot idéző 4. tétel a vesztőhelyre vezet: a művész ópiummal meg akarja magát mérgezni, lázálmában azt hiszi, megölte kedvesét, ezért kivégzik. A groteszk 5. tétel a Boszorkányszombat, Dies irae címet kapta, benne a még mindig lázálomban levő művész a temetésére összegyűlt boszorkányok között ábrázolja kedvesét. Művének előadása nemcsak élénk érdeklődést, hanem heves tiltakozást is keltett.

A sorozat következő, harmadik koncertje április 21-én lesz, ekkor a méltán népszerű, tehetséges fiatal hegedűművész, Baráti Kristóf közreműködésével Brahms és Sosztakovics művei csendülnek fel.  A zenekar az Armel Operaversenyen dolgozott együtt Olari Elts észt karmesterrel 2008-ban, aki az Észt Nemzeti Szimfonikus zenekar vezető vendégkarmestere.

Bérletzáró hangversenyünkön – május 11. – Bogányi Tibor és Perényi Miklós francia estet varázsol a közönség elé olyan népszerű művekkel, mint Debussy A tenger vagy Ravel Bolero című műve, valamint Henri Dutilleux ritkán játszott csellóversenyével.

Forrás:
www.pfz.hu
www.muveszetekpalotaja.hu