FőképForrai Katalin - annak, aki a zene világában jártas, éljen itthon, vagy külföldön minden bizonnyal ismerősen cseng ez a név. „Kati néni”, Kodály Zoltán közvetlen tanítványa, a kora-gyermekkori zenei oktatás elkötelezett híveként évtizedekig járta országunk, s a világ oktatási intézményeit és tartott zenés foglalkozásokat. A Kodály módszerre alapozva, saját zenei tematikát alakított ki, sok-sok játékkal, ritmusos mozgással, mondókával, énekkel fejlesztve az óvodás és kisiskolás korú gyermekek zenéhez, anyanyelvhez fűződő viszonyát, a zene szeretetére, hatékony oktatására képezve az óvónőket és tanárokat.
 
Forrai Katalin számos hanganyagban, verses-dalos gyűjteményben, valamint oktatási módszertani füzetben fogalmazta meg azt az elképzelését, miszerint a fiatalkori zenei képzés jelentősen hozzájárul a gyermekek személyiségfejlődéséhez, valamint a közösen végzett tevékenységek, a közös éneklés iránt érzett vonzalom kialakításához. (Forrai Katalinról bővebben).
 
Az életművét képező könyvek, dokumentumok közül a Jár a baba jár napjainkban már olyan alapműnek számít, amelynek nemcsak minden bölcsödében, és óvodában, de minden háztartásban is ott a helye. A vékonyka kis kötet gyermekkorunk mondókáinak, dalainak gyűjteménye. Találhatunk itt a 0-4 éves korosztálynak szóló népi eredetű verseket, énekeket csakúgy, mint ismert magyar költők megzenésített sorait. A könyv első részében, túllépve a „Tente baba, tente” éneken, az altatók, nyugtató dalok egész sorát vonultatja fel a szerző. Gyakorló anyukaként is elcsodálkozhatunk azon, milyen változatos zenei örökségünk e tekintetben.

A nyugalom szigetét elhagyva a mozgás világába kerülünk. A következő nagyobb részben ölbeli játékokkal: különféle lovagoltatókkal, sétáltatókkal, hintáztatókkal, a kezek, lábak, fej, test mozgatásával, érintésével járó kétszemélyes játékokkal ismerkedhetünk meg. Ezek nem mások, mint mozgással kísért dalok, versek: az anya, vagy más felnőtt a zene, mondóka ütemére megsétáltatja, megtáncoltatja, lovagoltatja, megcsikizi, megszeretgeti, megvigasztalja, avagy játékosan megeteti gyerekét. Vannak köztük olyan ismert énekek, versek, mint az „Áll a baba áll…”, „Sétálunk, sétálunk”, „a Hinta palinta”, a „Lóg, a lába, lóga”, avagy a „Kezecske, dombocska, itt szalad a nyulacska”. Ugyanakkor rengeteg új ötletet meríthetünk a számos, általunk még nem ismert dalból, játékból. A záró részben, többek között Csukás István, Weörös Sándor, Gazdag Erzsi, Szabó Lőrinc költők Kodály Zoltán és mások által megzenésített gyermekdalait találjuk.
 
Forrai Katalin legtöbb könyve abból az időből való, amikor még kevés szó esett a kora gyermekkori anya-gyermek kapcsolat fontosságáról, nem volt még anya-magzat kapcsolatanalízis, és nem folytak a csapból is a szoptatás, hordozás jelentőségéről szóló szólamok. Helyette volt háromóránkénti szoptatás, önállóságra való szoktatás, a testi közelség elkényeztetésnek való titulálása. Anyáinknak nem volt könnyű dolga, még akkor sem, ha ösztöneik azt súgták nekik, hogy lehet gyermeket nevelni sokkal több gyengédséggel, odafigyeléssel is. Egy ilyen kevésbé érzelmes időszakban különleges muníciót nyújthatott Forrai Katalin: Jár a baba jár könyve, nemcsak a zenei nevelés alapjainak lerakásában támogatta és támogatja ma is a szülőket, de abban is, hogyan, és miként alakíthatnak ki bensőségesebb, szeretetteljes kapcsolatot születendő, és már meglévő gyermekeikkel.

A kötet semmit sem veszített aktualitásából. Napjainkban, a kötődő nevelés fontos eszközeként, számos baba-mama, köztük különböző tematikájú zenés foglalkozást tartanak játszóházakban, művelődési központokban, mint például a Ringató, Láblógató, Kerekítő. E foglalkozások közös vonása, hogy vers- és zeneanyagukban, mindegyik visszanyúl Forrai Katalin által a Jár a baba jár kötetben összegyűjtött válogatáshoz. Az egyes órákon felcsengenek az ismert dallamok, újabb és újabb generáció ismerkedik meg az éneklés, versmondás önfeledt örömével.

A könyvecske továbbra is jó szolgálatot tehet otthonainkban. A rövidebb mondókák sok nehéz pillanatot könnyűvé varázsolhatnak: nyugtalan, sírós gyermek öltöztetése, altatása, elindulásra bírása közben segítségünkre lehet egy rövidke ölbeli játék, ritmusos mondóka, jó kedvre derítő, vagy éppen nyugalmat sugárzó dal. A kötet segítségével tanítgathatjuk gyermekeinket, miközben közösen gyönyörködhetünk Reich Károly kifejező rajzaiban.

A Jár a baba jár, mind kivitelezésében, mind tartalmában klasszikus vers-, dalgyűjtemény, éppen ezért a pergősebb, színesebb, kortárs mesekönyvekhez szokott mai gyermekek szemével kevésbé hívogató, idegenszerű lehet. A szülő értő segítségével, közreműködésével azonban áthidalhatóvá válik ez a különbség a modern mese- és verses könyvek és e klasszikus gyermekkönyv között: hiszen az összegyűjtött játékok segítségével eltöltött helyes órák, és az ezt alátámasztó, gyermekrajzok világát idéző illusztráció könnyen beleívódik a vidámságra, mókázásra még nyitott gyermekek lelkébe, emlékezetébe.