FőképA BBC History decemberi lapszáma kellemes meglepetést tartogatott számomra az előző, novemberi számhoz képest: az írások nyelvileg sokkal átgondoltabbnak tűnnek, és így az cikkek olvasása is sokkal élvezetesebb volt, mint néhány korábbi esetben. A hosszabb-rövidebb írások között pedig több olyat is találtam, amikről úgy gondolom, méltóak lehetnek szélesebb rétegek érdeklődésére is.
 
Ilyen például a címlapon szereplő témák egyike, amely Németország II. világháborús politikáját tárgyalja, egészen pontosan a végsőkig való küzdelem miértjeire keresi a választ: Ian Kershaw rendkívül jól megszerkesztett írásában több szempontból is láttatja az történéseket, és egészen a végső pillanatig, amikor a németek már elfogadták, hogy a háborút nem nyerhetik meg, bemutatja az eseményeket. Ehhez a cikkhez kapcsolódóan pedig egy kifejezetten érdekes, a németek „csodavárásáról” szóló témát fűztek a szerkesztők: Litván Dániel írása a csodafegyverekről és az azokkal szemben támasztott elvárásokról bemutatja azt, hogy a németek hogyan próbálták a saját javukra fordítani az erőviszonyokat a háborúban.
 
A legérdekesebb cikk azonban mégis egy, bár sokszor tárgyalt, számomra mégis kedves témával foglalkozott, a 17. századi divattal. Tim-Reinke Williams cikkében bemutatja a 17. századi divat legnépszerűbb és legelrettentőbb példáit, keretes írásban szellemes reneszánsz divatbakikkal kiegészítve az egyébként is jól felépített cikket. Ezekben szó esik például túlköltekezésről, a nők lakóhelyét eláruló öltözékről a pestisjárvány idején, a fővárosi divat sokszínűségéről, stb.
 
A brit hírszerzés történetéről szóló írás pedig, amely az MI6 történetét hivatott bemutatni, igazi színfoltja a magazin decemberi lapszámának: a brit hadügyminisztérium száz évvel ezelőtt létrehozott rejtélyes szervezetének, és két meghatározó alakjának (Sir Mansfield Cumming és Vernon Kell) története egy különleges világba kalauzolja az olvasót, a szerző, Michael S. Goodman ráadásul több oldalról világítja meg a két elhivatott titkos ügynök életútját és foglakozásuk iránti hűségüket és elkötelezettségüket. Ha pedig a brit titkos ügynökökről szó esett a magazinban, természetesen nem maradhatott ki egy összefoglaló sem a James Bond-legendáról, amely annak hatását, fontosságát és gyakori fel-felbukkanó motívumait tárgyalja.
 
A cikk, aminek a legjobban örültem azonban nem a fentiek közül kerül ki: régóta vártam már egy hosszabb orvostörténeti témájú írásra, és a lap végén ezt meg is találtam. A kifejezetten izgalmas írás a „Gyógyító majom kúra” címet kapta és fő témája az, hogy hogyan lehet állatok, főképp majmok szerveinek emberbe való átültetésével gyógyítani, illetve hogy a különböző állati eredetű anyagok hogyan járulhatnak hozzá az emberi szervezet megfiatalodásához. Joanna Burke írása egy igazán különleges világba enged bepillantást, amely, bár az orvostörténelem tartogat néhány igen felkavaró témát, a legbizarrabbak közé tartozik, amit eddig ebben a témában olvastam. Ráadásul olyan továbbgondolásra érdemes kérdéseket vet fel modern korunkban, amikor az elvi lehetőség már megszületett arra, hogy állatok szerveit emberekbe ültessék át az orvosok, amik joggal foglalkoztathatják az olvasót a cikk áttanulmányozása után is…