Hauszmann Alajos: A magyar királyi vár
Írta: Bauman Tamás | 2011. 12. 19.
A neves építész, aki Ybl Mikós halála után kapta meg a megbízatását, a magyar királyi vár átépítésének vezetője volt. Ebből adódóan senki sem tudta volna nála alaposabban leírni, hogy milyen problémákkal szembesültek a munkálatok során vagy miért az adott megoldást választották.
Ahogy az egy alapos és precíz építészhez illik – és Hauszmann kétségkívül ilyen volt –, a szerző egy nem túl hosszú, mégis rendkívül átfogó, több forrásból táplálkozó történelmi összefoglalással kezdi a kötetet, amelyben nemcsak a kezdetekkel, de Zsigmond és Mátyás király munkáival, valamint utódaik hozzáállásával is foglalkozik.
A szerző a könyv jelenének – mely az Úr 1912. éve – nem túl távoli előzményeit még alaposabban jellemzi, hiszen ezáltal tudja bemutatni, mennyire nagy szükség volt már e pompás épület modernné alakítására. A Kiegyezést követően válik lehetővé, hogy Ő cs. és ap. kir. felsége megadja a kívánt támogatást a vár rendbehozatalára, átalakítására és korszerűsítésére. Az 1896. évi millenniumi ünnepségek és az 1900-as párizsi Világkiállítás pedig megkövetelik, hogy végre méltó állapotba kerüljön a budai vár.
Miután megismerkedünk az előzményekkel, Hauszmann Alajos a főépítész pontosságával és alaposságával kalauzol bennünket végig a vár felújításán, megismerhetjük a nehézségeket, amelyek az építkezés során adódtak, valamint azokat a módszereket, amelyekkel ezeket áthidalták. S mindeközben érezzük azt a hatalmas erőfeszítést és munkát, mely feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy a várat széppé, praktikussá és modernné varázsolják.
Persze nem maradhat ki a költségek felvázolása sem, és az egész folyamathoz mérten olyan apró részletekre is kitér a szerző, mint egy-egy terem díszítése, kialakítása, elrendezése. Természetesen a nagynevű művészeket sem hagyja említés nélkül, és az ő szobraikat, festményeiket is elénk tárja a kötet lapjain.
A kötet a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg, s az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött eredeti dokumentumok pontos reprodukciója. A kiadótól már megszokhattuk a rendkívül igényes könyveket és szerencsére ezúttal sem kell csalódnunk: az eredeti dokumentumokhoz hasonlóan itt is gyönyörű kivitelezéssel találkozhatunk, a lapok valóban minőségiek, és a háromnyelvű kötetet rengeteg kép és alaprajz díszíti, melyekben az olvasó akár órák hosszat is elgyönyörködhet. A kötet utolsó harmadában különböző, szinte egész oldalt betöltő képek kaptak helyet, melyek méretüknél fogva is szemkápráztatóak. A barnás szépiahatás pedig remekül illik e könyvhöz. Az egyetlen kérdés, ami felötlött bennem, hogy a kiadó miért nem várt még egy évet, és miért nem az eredeti kiadásának 100. évfordulóján tette közzé ezt a gyönyörű albumot?
Mindent egybevetve, nagyszerű és érdekes kiadással van dolgunk, mely ugyanúgy hasznos információkat nyújthat a laikus olvasónak, mint egy elismert építésznek. Ha az idei évben is valami széppel szeretnénk meglepni egy szerettünket, de már unjuk az egy kaptafára készült ismeretterjesztő albumokat, akkor érdemes ezt a kötetet tenni a karácsonyfa alá.
Ahogy az egy alapos és precíz építészhez illik – és Hauszmann kétségkívül ilyen volt –, a szerző egy nem túl hosszú, mégis rendkívül átfogó, több forrásból táplálkozó történelmi összefoglalással kezdi a kötetet, amelyben nemcsak a kezdetekkel, de Zsigmond és Mátyás király munkáival, valamint utódaik hozzáállásával is foglalkozik.
A szerző a könyv jelenének – mely az Úr 1912. éve – nem túl távoli előzményeit még alaposabban jellemzi, hiszen ezáltal tudja bemutatni, mennyire nagy szükség volt már e pompás épület modernné alakítására. A Kiegyezést követően válik lehetővé, hogy Ő cs. és ap. kir. felsége megadja a kívánt támogatást a vár rendbehozatalára, átalakítására és korszerűsítésére. Az 1896. évi millenniumi ünnepségek és az 1900-as párizsi Világkiállítás pedig megkövetelik, hogy végre méltó állapotba kerüljön a budai vár.
Miután megismerkedünk az előzményekkel, Hauszmann Alajos a főépítész pontosságával és alaposságával kalauzol bennünket végig a vár felújításán, megismerhetjük a nehézségeket, amelyek az építkezés során adódtak, valamint azokat a módszereket, amelyekkel ezeket áthidalták. S mindeközben érezzük azt a hatalmas erőfeszítést és munkát, mely feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy a várat széppé, praktikussá és modernné varázsolják.
Persze nem maradhat ki a költségek felvázolása sem, és az egész folyamathoz mérten olyan apró részletekre is kitér a szerző, mint egy-egy terem díszítése, kialakítása, elrendezése. Természetesen a nagynevű művészeket sem hagyja említés nélkül, és az ő szobraikat, festményeiket is elénk tárja a kötet lapjain.
A kötet a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg, s az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött eredeti dokumentumok pontos reprodukciója. A kiadótól már megszokhattuk a rendkívül igényes könyveket és szerencsére ezúttal sem kell csalódnunk: az eredeti dokumentumokhoz hasonlóan itt is gyönyörű kivitelezéssel találkozhatunk, a lapok valóban minőségiek, és a háromnyelvű kötetet rengeteg kép és alaprajz díszíti, melyekben az olvasó akár órák hosszat is elgyönyörködhet. A kötet utolsó harmadában különböző, szinte egész oldalt betöltő képek kaptak helyet, melyek méretüknél fogva is szemkápráztatóak. A barnás szépiahatás pedig remekül illik e könyvhöz. Az egyetlen kérdés, ami felötlött bennem, hogy a kiadó miért nem várt még egy évet, és miért nem az eredeti kiadásának 100. évfordulóján tette közzé ezt a gyönyörű albumot?
Mindent egybevetve, nagyszerű és érdekes kiadással van dolgunk, mely ugyanúgy hasznos információkat nyújthat a laikus olvasónak, mint egy elismert építésznek. Ha az idei évben is valami széppel szeretnénk meglepni egy szerettünket, de már unjuk az egy kaptafára készült ismeretterjesztő albumokat, akkor érdemes ezt a kötetet tenni a karácsonyfa alá.