Hír: Pannon dalok lemezbemutató
Írta: ekultura.hu | 2011. 12. 03.
Rost Andrea PANNON DALOK lemezbemutató koncertjére 2011. december 14-én 19.30-kor kerül sor a Művészetek Palotájában.
Gondolatok és tűnődések a huszonegyedik század elején a népzene szerepéről
Rost Andrea újfajta előadóművészi arcát osztja meg híveivel a „Pannon dalok” című lemezén. Tehetsége határtalan természetességgel párosulva varázsol el mindenkit a világ operaszínpadain. Most mintha természetességének új oldalát keresve, „tisztaság ideáljának” friss vizében szeretne kedvére „lubickolni!” Irigylésre méltó bátorság ez, ami valójában nem is stílusváltás. A nagy színpadi művészek sosem tudták kikerülni a „daléneklés tengerét”!
A népi ihletés neki nem csupán az al’fresco-szerű improvizálás lazább útját kínálja; sokkal inkább a népi világ „tengermélyét” kutatja. A mívesen feldolgozott népzenét régen ismeri. A népzene további instrumentális útja kifürkészhetetlen.
A „Pannon dalok” hangszeres együttese is ugyancsak szóra érdemes! A teljesség igénye nélkül kiemelném Bolya Mátyás kobzost és citerást, aki valamiféle continuo-szerűséget és változatosságot képvisel, egyfajta archaizálással. Jávori Ferenc zongorával erősíti a hangszeres zene masszivitását. A leglátványosabb, már-már zsonglőre az együttesnek Szokolay Dongó Balázs aki varázslatos gyorsasággal cseréli fúvós hangszereit: utánozhatatlan dallamalkotó furulyákon, tárogatón, szaxofonon és az elmaradhatatlan dudán.
Magyarérzékű virtuóztehetségek népzenei zenekarait meghaladó tudásuk egyedi, mert előadó-zeneszerző janus arcuk van! Tehetséggel „feszegetik” a népművészet határait! Kodályt és szellemét a „magyarság gyökérvédelmezőjének” tartom. Bartók a különböző népzenék kölcsönhatására és határainak megismerése alapozta egész életművét, de magyarságát mindvégig őrizte…
Ennek az együttesnek nagy a felelőssége. A világ nemzetközisége mossa a nemzetiek igazi gyökérmélyűségét! Ahogy Németh László írja:„…seszínű-internacionalizmus!” A régit féltve várom az új értékek nagyobb igényét! Kodályi maximalizmussal… Gratulálok azzal, hogy ma a zenei „salto mortale”-k sem ritkák. Ennek az együttesnek emberi összetartozása példás és élményt adó!
Szokolay Sándor
Gondolatok és tűnődések a huszonegyedik század elején a népzene szerepéről
Rost Andrea újfajta előadóművészi arcát osztja meg híveivel a „Pannon dalok” című lemezén. Tehetsége határtalan természetességgel párosulva varázsol el mindenkit a világ operaszínpadain. Most mintha természetességének új oldalát keresve, „tisztaság ideáljának” friss vizében szeretne kedvére „lubickolni!” Irigylésre méltó bátorság ez, ami valójában nem is stílusváltás. A nagy színpadi művészek sosem tudták kikerülni a „daléneklés tengerét”!
A népi ihletés neki nem csupán az al’fresco-szerű improvizálás lazább útját kínálja; sokkal inkább a népi világ „tengermélyét” kutatja. A mívesen feldolgozott népzenét régen ismeri. A népzene további instrumentális útja kifürkészhetetlen.
A „Pannon dalok” hangszeres együttese is ugyancsak szóra érdemes! A teljesség igénye nélkül kiemelném Bolya Mátyás kobzost és citerást, aki valamiféle continuo-szerűséget és változatosságot képvisel, egyfajta archaizálással. Jávori Ferenc zongorával erősíti a hangszeres zene masszivitását. A leglátványosabb, már-már zsonglőre az együttesnek Szokolay Dongó Balázs aki varázslatos gyorsasággal cseréli fúvós hangszereit: utánozhatatlan dallamalkotó furulyákon, tárogatón, szaxofonon és az elmaradhatatlan dudán.
Magyarérzékű virtuóztehetségek népzenei zenekarait meghaladó tudásuk egyedi, mert előadó-zeneszerző janus arcuk van! Tehetséggel „feszegetik” a népművészet határait! Kodályt és szellemét a „magyarság gyökérvédelmezőjének” tartom. Bartók a különböző népzenék kölcsönhatására és határainak megismerése alapozta egész életművét, de magyarságát mindvégig őrizte…
Ennek az együttesnek nagy a felelőssége. A világ nemzetközisége mossa a nemzetiek igazi gyökérmélyűségét! Ahogy Németh László írja:„…seszínű-internacionalizmus!” A régit féltve várom az új értékek nagyobb igényét! Kodályi maximalizmussal… Gratulálok azzal, hogy ma a zenei „salto mortale”-k sem ritkák. Ennek az együttesnek emberi összetartozása példás és élményt adó!
Szokolay Sándor