FőképA hagyományos black metal zenekarként induló, majd az indusztriális metal zenei stílus megteremtőiként ismert Samael két évvel legutóbbi stúdiólemezük megjelenése után idén újabb csapást mért a világra Lux Mundi című lemezükkel.

Bár már régóta nagy rajongója voltam a Samael sötét zenei világának, az előző lemezükkel valahogyan nem sikerült megbarátkoznom. Az Above sokkal kíméletlenebb volt elődeinél és úgy tűnt, hogy a Samael szellemiségében inkább a korai anyagaikhoz tér vissza, mintsem hogy folytassa a némileg közérthetőbb, de nem kevésbé metalos lemezek gyártását. A lecsupaszított, durva és nyersebb megközelítés véleményem szerint a hallgathatóság kárára ment legutóbb és kíváncsi voltam, hogy az újabb anyag vajon ezt az új irányvonalat viszi-e tovább, vagy esetleg megint valamilyen új dologgal kísérleteznek a svájciak.

Nagy örömömre az új korong az előzőnél jóval sokszínűbb lett, ha lehet egyáltalán ezt a szót használni a Samael éjfekete zenéjére, ugyanakkor az azt megelőző Solar Soulnál is jóval keményebb, vagyis nagyjából félúton van a két utolsó lemez között.



A tempó épphogy csak szelídült, de a zajongásból bőven visszavettek, így az ipari alapok, XY sampleres és billentyűs díszítései jobban kihallatszanak, mondhatni újra előtérbe kerülnek itt, ami örvendetes, hiszen talán ez az az összetevő, amely nagyban meghatározza, vagy egyedivé teszi a Samael zenéjét. A másik Vorph hangja, amely most szintén tisztább az Above széteffektezett ordítozásához képest és egy fokkal karcosabb, mint amit előtte megszoktunk, de alapjában véve ugyanaz az árnyalt, monoton, szavalós stílus maradt. A dalok megkülönböztethetősége és karaktere XY változatos billentyűfutamainak és samplereinek köszönhető, a sötét atmoszférát pedig a hangszeresek által hozzáadott lüktető erő teszi vastaggá és teltté. A hangulat félelmetes és hipnotikus, ahogy a Samaeltől megszoktuk, de a hidegség ellenére van valamilyen felemelően ünnepélyes, epikus jelleg ezekben a harci indulókban.

A színvonal szinte végig konstans a lemezen, a srácok nem nagyon engednek a szorításból, ezért aztán nem is könnyű kiemelni csúcspontokat az anyagról, de azért mégis megemlítenék két dalt. Az egyik a pörgős és már a címében is bő cinizmust hordozó „In Gold We Trust”, amely nem csupán magával ragadó dinamizmusával és emlékezetes témájával, de üzenetével is sokat képes nyújtani. A másik pedig a „Mother Night”, amely a lemez talán leglassabb darabja, a darkos gitáros intro után pedig egy igazán fenséges, szinte már szépséges sötét himnusszá növi ki magát.

A Lux Mundi ajánlott azon durva zenéket kedvelők figyelmébe, akik nyitottak az újdonságokra, amit a metalt hangsúlyosan játszó, de az elektronikát is mesterien felhasználó Samaelben megtalálhatnak. 

Az együttes tagjai:
Vorph - gitár, ének
Makro - gitár
Masmiseim - basszusgitár
Xy - billentyű, programozás

A lemezen elhangzó számok listája:
1. Luxferre
2. Let My People Be!
3. Of War
4. Antigod
5. For a Thousand Years
6. The Shadow of the Sword
7. In the Deep
8. Mother Night
9. Pagan Trance
10. In Gold We Trust
11. The Truth is Marching On 

Diszkográfia:
Worship Him (1991)
Blood Ritual (1992)
Ceremony of Opposites (1994)
Rebellion (1996)
Passage (1996)
Exodus (1998)
Eternal (1999)
Reign of Light (2004)
Era One (2006)
Solar Soul (2007)
Above (2009)
Lux Mundi (2011)

Black Trip (2DVD) (2003)
Aeonics - An Anthology - válogatás (2007)