Főkép Vajon melyikünk nem játszott el a gondolattal, hogy milyen lenne régen letűnt civilizációk mesésen gazdag királyainak elveszettnek hitt palotáiban kutatni páratlan gazdagság reményében? A legtöbb ember elméjében a régész szó említésére az előbb leírt kép jelenik meg. Természetesen, ha jobban belegondolunk, az archeológia komoly tudomány, melyet nem Indiana Joneshoz hasonló kalandorok művelnek, hanem olyan elszánt tudósok, akik képesek hosszú heteken keresztül ásni a földet egy ősi cseréptöredék reményében.
 
Azonban, ha a modern régésznek már nem tartozik a munkájához, hogy ősi templomok folyosóin meneküljön vérszomjas és kapzsi náci tisztek elől, akkor mi marad az archeológiából, ami érdekelhet egy átlagembert? Justin Pollard ennek az igényes, hiánypótló albumnak a lapjain bizonyítja be, hogy az „igazi” régészet is tud olyan magával ragadó és izgalmas lenni, mint a sármos kincsvadászokról szóló népszerű kalandfilmek.
 
Az író ötven híres régészeti felfedezés helyszíneire kalauzol minket, miközben megismerteti velünk az archeológia nagy alakjait, illetve bemutatja ennek a különleges tudománynak a legfontosabb téziseit valamint a kutatók rendelkezésére álló sokszor meghökkentő eszközök arzenálját.
 
Justin Pollard páratlanul sokszínűen válogatta össze a könyv tematikáját – az Évezredek kincseit lapozgatva egyaránt megismerhetjük a több, mint 2 millió éve élt Lucyt, valamint egy századnyi, titokzatos körülmények között lezuhant második világháborús vadászgép roncsait.
 
A könyvben található írások időrendben követik egymást, azonban ez a kronológia nem a tárgyalt lelet (vagy leletcsoport) korához igazodik, hanem a régészeti felfedezés időpontjához. Így kerülhetett a középkori Khmer Birodalom a könyv első oldalára, míg az 5500 éve élt Ötzi gyakorlatilag az utolsóra. Véleményem szerint ez a meglepő elrendezés egy különleges frissességet kölcsönöz ennek a könyvnek, ugyanis én fárasztónak és egyhangúnak tartottam volna, hogyha az Évezredek kincseinek első ötven oldalán csak az ókori Egyiptomról olvashatok.
 
Az album legtöbb írása az alábbi logikát követi: Elsőként egy izgalmas, anekdotikus, útleíráshoz hasonló részben végigizgulhatjuk, hogy az adott régész – sokszor véletlenek közrejátszásának köszönhetően – hogyan jutott el élete legnagyobb felfedezéséhez. Ha a téma felkeltette az érdeklődésünket, akkor a főszöveg körüli három-négy keretes írás elolvasásával további érdekes tényekre tehetünk szert. Ezek a kisebb szövegek nagyon változatosak, találhatunk köztük kronológiát, rövid életrajzot, egy régi civilizáció vázlatos történetét vagy egy különleges régészeti módszertan rövid bemutatását.
 
A tárgyalt leletek nagyon sokfélék, így mindenki megtalálja a saját ízlésének megfelelőt. A könyv lapjain találkozhatunk több ezer éves fagyott holttesttel, régi szobrokkal, összedőlt templomokkal, elsüllyedt hajókkal, ókori iratokkal sőt, olykor épségben megmaradt egész városokkal. Nekem személy szerint az Amarna levelekről szóló írás tetszett a legjobban, ugyanis általuk betekintést nyerhetünk egy 3200 évvel ezelőtt élt fáraó magánéletébe.
 
A könyv egyetlen kritikájaként meg kell említenem, hogy az író két keretes írástól illetve néhány zárójeles mondattól eltekintve nem foglalkozik a radiokarbon kormeghatározás okozta hatalmas régészeti forradalmakkal, illetve az ezek nyomán kialakult új régészettel. A laikus olvasónak ez félrevezető lehet, ugyanis az Évezredek kincseit lapozgatva arra a következtetésre juthat, hogy a C14-es datálás nem több modern eszköznél, melynek segítségével az archeológusok pontosabban meg tudják határozni az előkerült leletek korát. Justin Pollard valószínűleg szándékosan hagyta ki könyvéből a radiokarbon forradalmak kényes kérdését – mely nem is olyan régen hosszú évtizedek alatt felépített elméletrendszereket döntöttek romba egyik pillanatról a másikra –, ugyanis ennek a rendkívül bonyolult és összetett problémának a tárgyalása meghaladta volna ennek a könyvnek a kereteit. Aki többet szeretne megtudni a radiokarbon forradalmak okozta hatalmas régészeti „válságról”, az olvassa el Colin Renfrew A civilizáció előtt című könyvét.
 
Hobbi régészeknek és szakmabelieknek egyaránt gondolkodás nélkül ajánlhatom ezt a sok szempontból hiánypótló, igényes kiadványt, mely könnyed szórakozást kínál bárkinek, aki érdeklődik az archeológia vagy a történelem iránt, illetve kellemes ízelítőt ad a régészettudomány művelőinek munkájából.

Részlet a regényből