Főkép

Számos kétség és kérdés kavargott a fejemben, miközben Gryllus Dániel és barátai előadására, a Művészetek Palotája felé igyekeztem. Egyrészt nem egészen értettem, hogyan lehet párosítani Pál apostol leveleit és Weöres Sándor A teljesség felé című művét. Másrészt ez utóbbi mű kapcsán arra voltam kíváncsi, hogy ez a – véleményem szerint – nagyon személyes filozófiai eszencia mennyire fogja megőrizni az „intimitását” egy ennyire nagy létszámú előadógárda tolmácsolásában.
 
Az első kérdésemre Gryllus Dániel gyorsan megadta a választ a hozzávetőlegesen háromnegyed ház előtt zajló zenei-irodalmi-filozófiai est bevezetőjében: Pál apostol leveleit és Weöres Sándor művét ugyanazzal a „kulccsal” nyithatjuk – a szeretettel. A két mű közti különbség mindössze annyi, hogy az előbbi közel-keleti, az utóbbi pedig távol-keleti aspektusból közelít a témához.
 
A műsor több tanulsággal is szolgált számomra. Egyrészt lenyűgözően hatott az, hogy a számos különböző műfajból érkező előadók milyen könnyen megtalálták a közös hangot. Másrészt pedig kiderült, hogy a vezető hazai előadók felvonultatásával is lehet olyan műsort készíteni, amely nem a popularitásra törekszik, hanem valódi minőséget ad. Valljuk be, ez elég ritka jelenség napjainkban…
 
A műsor első felében Pál apostol levelei hangzottak el a megszületésük szerinti időrendben. A szélesebb közönség számára ismeretlenebb tételek megzenésített változatát éppúgy hallhattuk, mint a gyakran idézett levelekét. Ez utóbbiak közé tartozik például Pál apostol leveleinek, sőt az egész Újszövetségnek az egyik legszebb része, a korinthusiaknak írt levél azon részlete, amelyet a szeretet himnuszának nevezünk.
 
Gryllus Dániel minden egyes levél előtt hasznos és érdekes információkkal látta el a közönséget az adott levél születési körülményeit illetően. A zeneileg alátámasztott, több évszázadon átívelő gondolatok minden jelenlevőnek alkalmat adtak az elmerengésre, és jól láthatóan az előadók sem csupán „eljátszották” a műveket, hanem hatott is rájuk, amit tolmácsoltak.
 
Számomra azonban mégis a műsor második fele jelentett nagyobb élményt. Persze ezen egy pillanatig sem csodálkoztam, hiszen A teljesség felé mindig is az egyik legkedvesebb olvasmányomnak számított, és mindig szívesen visszatérek a weöresi gondolatokhoz. A nagy létszámú előadógárda produkcióját hallgatva pedig eloszlottak a korábban leírt kételyeim. Ugyanis Weöres műve a számos férfi és női hang összefonódásában is megőrizte nagyon személyes jellegét.
 
Azok, akik lemaradtak Gryllus Dániel és barátai mostani fellépéséről, a Cartaphilus Kiadó jóvoltából részben bepótolhatják ezt a „mulasztásukat”, hiszen a műsorral szinte egy időben jelent meg a Pál apostol – Utazás téren, időn és hangokon át címet viselő, egy könyvből és egy zenei CD-ből álló kiadvány. A CD anyaga javarészt megegyezik a fenti koncert anyagával. A könyv első fele pedig számos aspektusból (irodalom, jog, teológia, pszichológia stb.) közelít Pál apostol személyéhez és ténykedéséhez, míg a kötet második felében a versekről, dalokról és koncertekről mesélnek azok, akik részesei voltak a dalsorozat létrejöttének.
 
Pál apostol levelei

Gryllus Dániel – ének és citera
Halmos Béla – brácsa
Ferenczi György és a Rackajam

Weöres Sándor: A teljesség felé
Gryllus Dániel – ének, citera, furulyák
Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Palya Bea, Szalóki Ági, Bognár Szilvi, Szirtes Edina Mókus, Ferenczi György, Both Miklós – ének
Pálhegyi Máté – fuvola
Bacsó Kristóf – klarinét, szaxofon
Bizják Gábor – kürt
Frankie Látó – hegedű
Kovács Ferenc – hegedű, mrdanga
Halmos Béla – brácsa, hegedű
Kovács Zoltán – nagybőgő
Balogh Kálmán – cimbalom
Bolya Mátyás – citera, brácsa
Tömösközi László – ütőhangszerek

Próza: Seress Zoltán
Vezényel: Gryllus Sámuel

Fotó: Czékus Mihály