René Goscinny – Albert Uderzo: Asterix és Kleopátra
Írta: Galgóczi Tamás | 2011. 09. 30.

Caesar és Kleopátra kapcsolata egyébként egyáltalán nem légbőlkapott, hiszen a párosnak közös fia is született, akit később, Caesar halála után Octavianus megöletett, nehogy vitassa jogcímét a birodalomra.

Nem tudom, mi történt alkotás közben, de a végeredmény pazar lett. A grafika kifejezetten mesés, a rajzolóra szemlátomást nagy hatással voltak az ókori épületek, no meg az egyiptomi figurák. Bár erre már korábban is volt példa, azért most is van pár beszédes név, ami mosolyra késztet. A főépítészt például Deniszkomisz-nak hívják, ami ugyan kevésbé egyiptomis, mint a korábbi magyar kiadások Pira Miskája, azért kapásból mindenkinek beugrik a film. Nevetni persze nem csak az elnevezéseken lehet, szokás szerint van itt képi és szöveges humor bőven. A piramisépítő munkások sztrájkja, munkamódszere legalább annyira emlékezetes, mint Obelix idegen nyelvű próbálkozása.
Apropó korábbi magyarítás. Talán ennél a résznél a legfeltűnőbb az eltérés a két kiadás között - Bayer Antal következetesen tartja magát a szöveghez, míg korábban a vicces rímes forma kedvéért borult a szöveghűség. Érintőlegesen ugyan, de ide tartozik, hogy a megújult sorozat első beírási hibája is megtörtént, a hetedik oldal utolsó képkockáján megcserélődött Deniszkomisz és Astierx-Obelix szövege. A grafikáról ugyanaz mondható el, mint az előző öt résznél – vagyis nem csak a borító újult meg, hanem a belső oldalak is. Összességében sokkal tetszetősebb, mint a korábbi verziók, s mindez úgy, hogy részletgazdagabb lett az egész.