Főkép Miután a hetvenes-nyolcvanas évek historizáló mozgalma egyiket a másik után fedezte fel újra a régizene nagyságainak kiemelkedő és kevésbé gyakran játszott műveit, úgy tűnik, a zenetudósok, valamint az autentikus instrumentumokat előnyben részesítő szólisták és kamaraegyüttesek figyelme egyre inkább a mára jószerével elfeledett komponisták felé fordult, és így számtalan zenei meglepetés került elő a poros és eldugott kottatárakból, és e kisebb remekművek az utóbbi években sorra hangfelvételen is elérhetővé válnak a megszállott gyűjtők számára.
 
A kiváló kis mesterek közé tartozik a burgundiai Salon-sur-Saônban született Joseph Touchemoulin is, aki valószínűleg oboista édesapjától kapta első zeneleckéit, ám tényleges mestere a kor talán legkiválóbb hegedűse, Giuseppe Tartini volt. A hangszeres játék és a kompozíció fortélyainak hiánytalan elsajátítása után Touchemoulin nem hazájába tért vissza, hanem német területen próbált szerencsét, ahol megismerkedett a gáláns és az úgynevezett érzékeny stílus (vagyis a rokokó és a zenei szentimentalizmus) jegyeivel, és azokat kiváló érzékkel, egyedien ötvözte az itáliai hagyományokkal.
 
Első szimfóniáit, melyek többek között a párizsi Concert Spirituel keretében hangzottak el az 1750-es évek elején, opus 1-ként egybegyűjtve végül „bonni” szimfóniák (Bonner Sinfonien) címen adták közre nyomtatásban. E háromtételes művek lendülete, invenciója és felhőtlensége a két leghíresebb Bach fiú (Carl Philipp Emanuel és Johann Christian) hasonló műveire emlékeztet, ám egyediségük megkérdőjelezhatőségének veszélye nélkül.
 
A CD-n szereplő hegedűverseny ugyanakkor egyértelműen Tartini hatását mutatja mind virtuóz hangszerkezelését és szerkesztési elveit, mind játékos energiáját és felszabadultságát tekintve. Ezzel együtt mégis előremutató a két kürt használata a hangszerelésben, hiszen a vonószenekar efféle kibővítése később Mozart korai hegedű concertóinak is jellegzetessége lesz.
 
A tündöklő, C-dúrban felcsendülő csembalóverseny a rokokó legszebb hagyományaiból építkezik. A szólóhangszeren megszólaltatott dallamok ez esetben inkább folyamatos párbeszédet folytatnak a fuvolákkal kiegészített zenekarral, így e csodálatos és üde muzsika – szemben a hegedűversennyel – sokkal inkább ifjú szerelmesek évődésére emlékeztet egy kitüntetett, briliáns ego és a magát neki önkéntesen alávető kíséret játékos versengése, replikázása helyett.
 
A jelen felvételen barokk fuvolán és autentikus hangszereken felcsendülő A-dúr concerto szinte magától értetődően Carl Philipp Emanuel Bach hasonló műveit idézi, ám ha lehetséges, melódiái még neves kor- és pályatársáénál is énekszerűbben, szinte operai erővel szólalnak meg, különösen az elragadóan érzékeny és szépséges Largóban. Ezzel párhuzamosan azonban lélegzetelállítóan virtuóz futamok díszítik az alapvetően egyszerű vonalú a dallamot. A táncos Prestóban ismét a gáláns elemek kerülnek túlsúlyba, és a Tartini és az ifjabb Bach műveire egyaránt jellemző váratlan harmóniai megoldások teszik különösen élvezetessé a tételt.
 
Ahogy Touchemoulin karrierjében és muzsikájában egyfajta összeurópai attitűd: a francia, itáliai és német szellemiség termékenyítő egymásra hatása érzékelhető, ugyanúgy a nemzetköziség jellemzi az angol Patrick Ayrton burgundiai székhelyű Les Inventions nevű együttesét. Daniel Sepec ráadásul hangszere minden létező formájának mestere, és így a fuvolára és furulyára komponált zeneirodalom egészét átfogó tudással rendelkezik. Interpretációjuk nem egyszerűen a művek hű megszólaltatása, hanem érezhetően tisztelgés is egy méltatlanul keveset játszott zeneszerző előtt, aki pedig a 18. század utolsó évtizedeiben – a regensburgi Thurn und Taxis udvarban – kora egyik legkiválóbb zenekarának komponálhatott, s velük együtt játszhatott.
 
Érdemes tehát kacérkodni az ismeretlennel, és legalább egy meghallgatásra esélyt adni a látszólag elhanyagolható jelentőségű alkotóknak is, hiszen – amint a jelen példa is mutatja – bármikor varázslatos gyöngyszemekre lelhetünk a régizene jószerével kimeríthetetlen kincsestárában.
 
Előadók:
Alexis Kossenko – barokk fuvola
Daniel Sepec – hegedű
 
Les Inventions
Patrick Ayrton – csembaló, karmester
 
A lemezen elhangzó művek listája:
1-3. Symphony in F major Op. 1 No. 5
4-6. Concerto for violin in D major
7-9. Concerto for harpsichord in C major
10-12. Concerto for traverse flute in A major
13-15. Symphony in G major Op. 1 No. 2