Főkép A 12. századi kolostorok – az egyházi szolgálaton keresztül – a műveltség hordozói és lámpásai voltak szerte Európában. A keresztény tanok Jeruzsálemből eljutottak Kis-Ázsiába, Észak-Afrikába és Európába. Az ázsiai Bizánc (Konstantinápoly, később Isztambul) után Európa is befogadta a keresztény tanokat, s hívők milliói találták meg lelki támaszukat az új vallásban. Az írás, az olvasás és a tudományok ismerete szinte privilégiumnak minősült. A kultúra és az ismeretek továbbadása szempontjából az egyháznak kiemelkedő szerepe volt. A fennmaradt kódexek olyan tudásanyagot hordoznak és adnak át az utókornak, melyek a mai napig forrásai a lejegyzett ismereteknek.
 
A zene, mely természetesen a kezdetektől jelen volt a keresztény liturgiában, szerves egységet képezett a szöveggel. Az istenhit elsődleges megjelenítésének igénye a latin szöveget helyezte a középpontba. 1025 után a Guido-féle vonalrendszeres kottaírással dallamok sokaságát jegyezték le a szerzetesrendek, melyeknek saját repertoárjuk volt. A melizmatikus részek alá új szövegeket helyeztek, a régi dallamokat újakkal bővítették, toldásokkal éltek. Variációk sokasága jellemzi szinte az összes akkori kolostor és egyházi központ dallamkincsét. Különböző notációk maradtak fenn (St. Gallen, észak-francia, Aquitán, Metz, Rajna-vidéki stb.). Zsoltárok, himnuszok számos változata, Alleluják képezik a zenei anyagot e korban. Az egyszólamú, hangszerkíséret nélküli liturgikus énekek egy óriási dallamkincs forrásai.
 
A Hyperion kiadó A Feather on the Breath of God című lemezén ennek a világnak a zenei anyaga elevenedik meg. Az 1984-ben megjelent lemezen Emma Kirkby (szoprán) közreműködésével a Gothic Voices együttes Hildegard von Bingen Symphonia armonie celestium revelationen zenei gyűjteményéből ad ízelítőt. Érdekesség, hogy a lemez a Christopher Page vezette Gothic Voices első albuma.
 
Hildegard von Bingen (1098-1179) neve ismerős lehet a gyógynövénykönyveket forgató olvasók előtt is, hiszen számos gyógyító receptúráját jegyezték le. A Bermersheimben (a ma németországi Alzey mellett) született Hildegard von Bingen a 12. század egyik misztikusa, látnoka, zeneszerző, költő. A disibodenbergi majd rupertsbergi apácák lelki anyja és vezetője volt több évtizeden keresztül. Megjelentek természettudományos és gyógyászati írásai például a Liber simplicis medicanae, a kilenc kötetes Phisica. A Liber Scivias (Tudd az utakat) mellett a kor liturgiájának megfelelően több kyrie, antifóna, responzórium, himnusz és sequentia szerzője is.
 
A lemezen szereplő „O presul vere civitatis – Sequentia de Sancto Dysibodo” annak a 7. században élt ír származású Szent Disibodnak állít emléket, aki 653-ban Európát átutazva Bingentől nem messze Disenberg (Disibodenberg) hegyén telepedett le. Ő alapította meg azt a remeteséget, mely később kolostorrá fejlődött, és amelybe 1106-ban Hildegard is belépett. A kolostorban 1143-ig több évtizeden keresztül építkezések zajlottak, utóbb már Hildegard irányítása alatt. A sequentiában Szent Disibod – a kolostor védőszentje – és Krisztus képi ábrázolását összetett szimbolikai elemek sora teszi színessé. Margaret Philpot (alt) nagyszerű előadásában a sequentia dallama a kezdő szűkebb hangközlépések után a magasabb regiszterek felé tér ki. A tónusok, melyeket körüljár a dallam, az emberi hang számára természetes utat járják be. Arányok, emelkedő és kibomló ívek, és a szöveg zenei megtestesítései végig érzékeltetik, hogy egy zenei ideál tudatában elevenedik meg a mű. A korabeli kották általában a szövegről a hangmagasságokról adnak információt. Különösen kényes az előadók számára a ritmus, tempo és a dinamika kérdése. Philpot precíz szövegkezelése mellett levegős, s mégis karakteres dinamikai ívek teszik egésszé és érthetővé a sequentiát.
 
Egy másik, az „O Ierusalem – De Sancto Ruperto” sequentia vélhetőleg az 1150-ben Hildegard által megalakított Rupertsberg kolostorának avatásához kapcsolódott. A szöveg a bibliai Jeruzsálemet és Rupertus kolostorát dicsőíti. Érdemes a választékos latin szöveg fordításait kézbe venni a lemez hallgatásakor. Többszörösen is fontos a szöveg méltóságos vonulásának liturgiájával együtt haladnunk. Vezeti a gondolatokat, elmélkedik, képi megjelenítéseket alkalmaz, s mindezt rendkívül tömör szerkesztéssel teszi. Az azonosulás, az elfogadás, a dicsőítés és a lélek meditációjának ünnepe ez. Az áhítattal telt sequentiát a választékosság és a középkori alkotókedv művészi kifejezése jellemzi. Az elsősorban barokk repertoárjáról ismert Emma Kirkby énekhangja tiszta és átütő erejű ebben a 12. századi zenében. Alázattal simul bele a sequentiába, és ugyanakkor kiemelkedik lineáris felületéről. A szólista által felvezetett 4-5 soros énekelt prédikáció és a kórus válaszai az emberi természetből fakadnak. Évezredek óta találunk erre számos példát akár a későbbi évszázadok vokális vagy instrumentális zenéinél is. Szöveg és dallam szimbiózisa ez; a szöveg segíti a dallami építkezést és a dallam érteti meg a tartalmat, mondanivalót. Az a végtelen nyugalom, mely ezekből a művekből árad, felidézheti a 12. századi kolostori élet és a vallás által szigorúan beosztott mindennapokat. A lemezen található himnuszok és sequentiák szövegeit olvasva a kor vallási gondolatvilága, az egyszerű földi lét, a napi meditáció kerül közelebb a hallgatókhoz.
 
Hildegard 43 évesen – mint Isten kiválasztottja – vetette papírra (valójában viasztáblára) látomásait, s vált ezen írásairól is ismertté Európában. Bár Rupertsberg kolostora elpusztult, a Rajnánál fekvő Rüdesheim városa mellett ma is látogatható Eibingen középkori kolostora, melyet 1165-ben szintén Hildegard alapított. Szerteágazó tevékenységével ő egyike azoknak, akik kiemelkednek koruk vallási misztikus gondolkodói közül. Hildegard világa ma is példa lehet a jelen emberének, aki önmagát keresi a folyamatosan változó világban.
 
Christopher Page háttérkutatásokkal megalapozott koncepciója hihetően autentikus formába öntötte Hildegard von Bingen zenei világát. A Gothic Voices előadásmódja, hangszínekben gazdag hangzása egy kiművelt és magabiztos zenei praxissal rendelkező együttes képét mutatja. 1983-ban az A Feather on the Breath of God méltán nyerte el a Gramophone Record Award díjat mint az év régi zenei lemeze a középkori és reneszánsz kategóriában.
 
Előadók:
Emma Kirkby – szoprán
Gothic Voices
Christopher Page – karvezető
 
A lemezen elhangzó művek listája:
1. Columba aspexit
2. Ave generosa
3. O ignis spiritus
4. O Ierusalem
5. O Euchari
6. O viridissima virga
7. O presul vere civitas
8. O Ecclesia