Raymond Chandler: Egy angliai nyár
Írta: Galgóczi Tamás | 2011. 09. 08.

Nem, itt a felfogás vagy a téma kiválasztása miatt vannak határozott eltérések a többi regényhez képest. Legjobb példa erre „Bingo professzor tubákja”, amiben fantasztikus, vagy ha úgy jobban tetszik, misztikus elemek vannak. Így utólag belegondolva, még a Stevenson klasszikusával történő hasonlóságot sem érzem teljesen alaptalannak (Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete), de természetesen csupán az alapgondolat erejéig, miszerint bizonyos vegyületek előhozhatják az emberben eredendően meglévő(?) rosszat. Mindenesetre legalább annyira furcsállottam a leírtakat, mint Joe Pettigrew, aki saját bőrén tapasztalja meg a tubák hatalmát.
A másik furcsaság az volt, hogy bizonyos estekben Chandler olyan befejezéssel élt, ami finoman fogalmazva is kétségek közt hagyja az olvasót, s hosszas okoskodás után sem tudtam eldönteni, hogy ez most véletlen volt, vagy eleve így tervezte a főszereplő. Bármelyik verzió a helyes, ez teljesen új megközelítés, ami annyira messze van a Philip Marlowe képviselte becsületkódextől, amennyire csak lehet. Ráadásul mindezt úgy írta meg Chandler, hogy nem kell azon töprengenünk, ez most helyes vagy helytelen, pusztán nézünk, mint Jani a moziban.
Igazából nem tudnék egyetlen írást sem kiemelni a kötetből, egyformán erősek és jók, csak ajánlani tudom mindenkinek. Kiegészítésként még annyit, hogy az a bevezető, amiben Chandler arról beszél, hogy azért nem írt novellákat, mert inkább a regényeivel foglalkozik, az kimondottan vicces, hiszen tudjuk, hogy azért nem írt regényeket, mert inkább a sokkal jobban fizető filmforgatókönyvekkel molyolt évekig.
A kötetben szereplő novellák:
Várni foglak
A bronzkapu
Bingo professzor tubákja
A ceruza
Egy angliai nyár
A szerző életrajza