Főkép Roger Hargreaves karakterei idén ünneplik 40. születésnapjukat, ennek örömére már Magyarországon is meg lehet vásárolni néhányat Mr. és Miss Ilyen-olyanék történeteiből. A pici könyvecskék, vagy inkább azok mindenféle rendű és rangú szereplői hatalmas népszerűségre tettek szert az Egyesült Királyságban, a mai napig milliószám fogynak a könyvek, és még rajzolt tévésorozat is készült belőlük.
 
Bár a kötet hátoldala szerint „itthon most először” találkozhatunk ezekkel a könyvekkel, valójában a ma már nehezen fellelhető Akli Kft. 1997-ben egyszer már nekifutott a sorozatnak. Azonban a megjelent egy-két példányt (Mr. Csiki, Mr. Boldog, Mr. Mohó) valamely oknál fogva nem követték újabbak.
 
Talán ezúttal többek fantáziáját megragadják a színes kis pacaemberkék, akik kivétel nélkül egy-egy jellemző személyiségvonásunkat vagy tulajdonságunkat testesítik meg. Azon is elgondolkodhatunk, vajon melyik figurák lennénk mi, ha Mr. és Miss Men világában élnénk (vagy talán ott is élünk?).
 
A sztori szerint az egész sorozatot egy hatéves gyermek kérdése indította el: „Apu, hogy néz ki a csiklandozás?” A dús fantáziával megáldott szerző előtt rögtön megjelent egy narancssárga, vigyorgó gombóc, hosszan tekergő karokkal, Mr. Csiki után pedig sorra pattantak ki fejéből az újabb és újabb lények.
 
Ezúttal Mr. Bumm történetét vehetjük kézbe. Bumm bácsi (kicsit magyarítottunk: egy kétévesnek még nem muszáj miszterezni) a borító alapján kedves, babusgatni való befáslizott kis alak, illetve kék labdaféleség, aki bármerre téved a világban, mindig balesetek érik. Nem szép dolog a káröröm, de miután Bumm úr javítási szándékkal tört-zúzott a házában, és egy kis pihenésre a tengerpartra utazott, az újabb és újabb megpróbáltatásait bizony már nehéz kuncogás nélkül figyelni.
 
Mindenkinek vannak napjai, kinek több, kinek kevesebb, amikor Mr. Bummként vonul végig környezete tárgyai közt, majd sajgó homlokkal, elnyiszált ujjal, kék-zöld foltos térddel sóhajtva megadja magát: „Jobb, ha nem nyúlok semmihez.” Igen ám, de főhősünket egy pillanatra sem hagyja el a balszerencse, ennek ellenére viszont végig megtartja példamutató derűjét. A mese végére pedig már van is miért mosolyognia, hiszen megtalálja igazi hivatását. Hogy mi is ez, az kiderül a könyvből.