Heike Herrmann: Az időjárás
Írta: Habony Gábor | 2011. 07. 03.
A MI MICSODA sorozat minden egyes tagja érdekes és értékes is egyben - az ismeretterjesztés legközkedveltebb formája, amely idén huszadik éve tágítja a fejeket. Érdekes most, kvázi felnőttként (ki minek érzi magát) egy olyan sorozatot méltatni, amelynek első példányait magam is szívesen forgattam 12 éves korom óta.
Az, hogy már gyermekem is forgatja a MI MICSODÁkat, egyértelműen az időtállóság, a stabilitás és a színvonal jele. Ez utóbbi az, amit sok más kiadványból hiányolok, ám jelen esetben felesleges is több szót vesztegetni rá: az időjárásról szóló rész a többihez hasonlóan igényes és jó, tehát színvonalas. Tele van érdekesebbnél érdekesebb adatokkal és tényekkel az időjárást illetően, megtűzdelték a szokásos házi kísérletekkel és ötletes feladatokkal, emellett számtalan kis kihajtható fülecske mutatja be a témával szervesen együtt járó változásokat.
A kerettörténet kellemesen háttérbe szorul; kevés szükség van rá. Pusztán arra jó, hogy „berúgja” a tudomány motorját, illetve időnként segítsen egy kicsit a kormányzásban. Miután ezt megtette, tehát összekapcsolta a hétköznapokat a tudomány nehezen érthető világával, többnyire csak képek formájában jelenik meg.
Ha már szóba került az érthetőség; a könyv nehezen befogadható és helyenként nagyon bonyolult, ámbár érezhető, hogy a szerző és a fordító minden tőle telhetőt megtett a téma leegyszerűsítéséért. A kisebbeknél (8 év környékén még biztosan) nagyon sok kérdés merül fel akár egy-egy szóval kapcsolatban is. A poroszos hagyományos oktatási rendszerbe betuszkolt gyerekek persze előbb-utóbb megismerik a szabatos megfogalmazás kifejezéseit (pl.: halmazállapot, részecske), de vajon nekik még érdekes ez a könyv?
Csúf módon nem is keresek választ erre a kérdésre. Egyelőre kétéves kisfiamnak jobban tetszik, mint nyolcéves lányomnak. Mivel korántsem mesekönyvről van szó, így a kicsinek nehéz belőle bármit is előadni, a nagyobb szerint meg túl bonyolult, hiába érdekes. A borító nem deklarálja, hogy a kötet hány éves gyerekeknek készült, a honlapon is csak némi kutakodás után jöttem rá, hogy a sorozat egészét 5 éves kortól ajánlják.
Talán a sorozat java részére valóban helytálló ez a besorolás, azonban erre a könyvre biztosan nem. Szerencsére ez mit sem csökkent a kötet érdemein: érdekes, színvonalas mű, amely értékes segítséget nyújt az ismeretterjesztésben.
Az, hogy már gyermekem is forgatja a MI MICSODÁkat, egyértelműen az időtállóság, a stabilitás és a színvonal jele. Ez utóbbi az, amit sok más kiadványból hiányolok, ám jelen esetben felesleges is több szót vesztegetni rá: az időjárásról szóló rész a többihez hasonlóan igényes és jó, tehát színvonalas. Tele van érdekesebbnél érdekesebb adatokkal és tényekkel az időjárást illetően, megtűzdelték a szokásos házi kísérletekkel és ötletes feladatokkal, emellett számtalan kis kihajtható fülecske mutatja be a témával szervesen együtt járó változásokat.
A kerettörténet kellemesen háttérbe szorul; kevés szükség van rá. Pusztán arra jó, hogy „berúgja” a tudomány motorját, illetve időnként segítsen egy kicsit a kormányzásban. Miután ezt megtette, tehát összekapcsolta a hétköznapokat a tudomány nehezen érthető világával, többnyire csak képek formájában jelenik meg.
Ha már szóba került az érthetőség; a könyv nehezen befogadható és helyenként nagyon bonyolult, ámbár érezhető, hogy a szerző és a fordító minden tőle telhetőt megtett a téma leegyszerűsítéséért. A kisebbeknél (8 év környékén még biztosan) nagyon sok kérdés merül fel akár egy-egy szóval kapcsolatban is. A poroszos hagyományos oktatási rendszerbe betuszkolt gyerekek persze előbb-utóbb megismerik a szabatos megfogalmazás kifejezéseit (pl.: halmazállapot, részecske), de vajon nekik még érdekes ez a könyv?
Csúf módon nem is keresek választ erre a kérdésre. Egyelőre kétéves kisfiamnak jobban tetszik, mint nyolcéves lányomnak. Mivel korántsem mesekönyvről van szó, így a kicsinek nehéz belőle bármit is előadni, a nagyobb szerint meg túl bonyolult, hiába érdekes. A borító nem deklarálja, hogy a kötet hány éves gyerekeknek készült, a honlapon is csak némi kutakodás után jöttem rá, hogy a sorozat egészét 5 éves kortól ajánlják.
Talán a sorozat java részére valóban helytálló ez a besorolás, azonban erre a könyvre biztosan nem. Szerencsére ez mit sem csökkent a kötet érdemein: érdekes, színvonalas mű, amely értékes segítséget nyújt az ismeretterjesztésben.