Főkép A BBC History Magazin második magyar lapszáma egyáltalán nem okoz csalódást az elsőhöz képest: a szerkesztőknek sikerült az előző, kifejezetten színvonalas és érdekfeszítő számhoz méltó összeállítást készíteniük. Az pedig egyre inkább kitűnik cikkeik hangvételéből és stílusából, hogy céljuk a lehető legnemesebb: megszerettetni és megismertetni a történelmet, főként a történelem eddig nem ismert érdekességeit a nagyközönséggel. Ehhez igazodva pedig, cikkeik bár tudományosan megalapozottak és rengeteg lexikális tudással is szolgálnak (minden nagyobb történelmi eseményről szóló íráshoz kronológiát, vagy egyéb összefoglalót illesztettek), közérthetőek és világosak.
 
A címlapon ügyesen elrendezett, figyelemfelhívó témák pedig egytől-egyig olyanok, amiket nem csak a történelemben igazán járatos olvasók, de a hétköznapi laikusok is érdekesnek találhatnak. Ilyen például a „Közügyek a hálószobában”, amely Mussolini szeretőjéről, kapcsolatuk kissé bizarr mivoltáról és Mussolini beteges hatalomvágyáról, illetve a hatalommal kapcsolatos félelmeiről, szorongásairól szolgál érdekes adatokkal. Emellett pedig, Mussolini leszármazottainak beszámolóin keresztül, rövid betekintést nyerhetünk a Duce családjának életébe, gyermekeinek és unokáinak helyzetére a mai olasz társadalomban.
 
A téma, amivel a második lapszám a legtöbbet foglalkozott, azonban nem ez. A címlapon „Lovagrend a máglyán” címmel szereplő összeállítás a templomos lovagok történetével, a lovagrend elpusztításával és a hozzájuk kapcsolódó történetekkel, fontos helyszínekkel foglalkozik. Helen J. Nicholson írásában azt a „kirakatpert” vizsgálja, amelyhez a templomos lovagok gazdagsága, nagy befolyása és feltételezett „eretneksége” vezetett. Litván Dániel cikke pedig végigmegy azokon a stációkon, amelyek a lovagrend felvirágzásához, majd későbbi bukásához vezettek: a kezdeti szegénység és nélkülözés szakaszain át a hatalmas gazdagságig, amely végül bukásukat okozta. A kor befolyásos uralkodói és egyházi személyiségei ugyanis hatalmas összegekkel tartoztak a templomos lovagrend tagjainak, és ez félelmet kelthetett még a legstabilabb vezetőkben is. Az összeállítás utolsó darabja pedig egy igen hangulatos, mára már egyáltalán nem elfeledett helynek, a skóciai Rosslyn kápolnának szentel figyelmet: az egykor elhanyagolt, ámde a templomosok szempontjából feltételezhetően igen fontos kápolna felújításához „nem várt helyről” érkezett segítség: Dan Brown világhírű regénye egy csapásra a figyelem középpontjába állította a kicsi skóciai kápolnát.
 
A magyar történelem sem maradt ki azonban ebből a lapszámból: Papp Gábor remekül felépített írása Toldi Miklós alakjával foglalkozik egészen származásától kezdve itáliai zsoldoskalandján át a legendákig, amelyek máig őrzik az alakját. Bár Toldi Miklós személyét több történet, mint tény övezi, néhány dolgot egészen biztosan tudunk róla: 1320 és 1325 között született egy előkelő családban, szolgált Nagy Lajos király hadseregében és harcolt Itáliában. Bár nem tudjuk hogyan és miért került oda, egészen biztosak lehetünk abban, hogy végrehajtott olyan tetteket, amelyek mind történeti, mind irodalomtörténeti szempontból nagyon fontosak. Az írás talán legérdekesebb része azonban az, amelyben a szerző kifejti, hogy a Toldi-legenda első elemei nem is Ilosvai költeményében, hanem az angol Gamelyn-költeményben jelentek meg, amelyről sokáig azt hitték, hogy a híres angol szerző, Geoffrey Chaucer műve. Később azonban kiderült, hogy a história a sherwoodi erdő környékéről származik, tehát minden bizonnyal a Robin Hood-ciklushoz tartozik, és innen került magyar földre Ilosvai Selymes Péter közvetítésével a „magyarosodott” Toldi Miklós-hagyomány.
 
A majdnem százoldalas kiadványt, a címlapon szereplő hangsúlyosabb témák mellett azonban hosszabb-rövidebb írásokban különös tények és feltételezések is tarkítják: a legérdekesebbek ezek közül talán a bostoni teadélután és a mai demonstrációk közötti összefüggések kutatása és a „Holtak büntetése” című írás, amely egy elég szokatlan kérdéssel, a modern kor öngyilkosság-felfogásával és annak büntetésével foglalkozik. A felsorolt témáknál azonban természetesen sokkal több került a második lapszámba, amely egy valóban hiánypótló kezdeményezés izgalmas folytatása, hisz’ egy olyan történelmi magazint tarthatunk kezünkben, amely nem csak sokszínű és érdekes, de egy teljesen más típusú történelemfelfogást mutat be, mint amivel eddig találkozhattunk.