Death: The Sound of Perseverance (CD)
Írta: Hegedűs Tamás | 2011. 06. 02.
Idén éppen tíz éve, hogy a floridai zenei géniusz, a death metal stílus úttörője, Chuck Schuldiner itt hagyott minket. A kerek évforduló apropóján a kiadó több, eddig nem hallott extrával bőven ellátott jubileumi kiadványt tervez kiadni.
Korábban már írtam Chuck side-projectjének posztumusz kiadványáról, a jelenlegi pedig az első a Death lemezek közül (diszkográfiájukat tekintve pedig az utolsó), amely ebben a megújult formában napvilágot látott. Jómagam csak az audioanyaggal rendelkezem, ám a hírek szerint a duplalemezes kiadvány kivitelezésében is bőven tartogat extrákat, mint például Travis Smith (a borító alkotója) és Shannon Hamm gitáros jegyzeteit, eddig nem publikált fotókat a lemez megjelenésének idejéből és ami elsőre nyilvánvaló: rengeteg soha korábban nem hallott demófelvételt.
Ahogy az lenni szokott, az eredeti hangfelvételt is remasterizálták, aminek köszönhetően még bombasztikusabb hangzást kaptak a dalok. Persze Chuck maximalizmusának köszönhetően már az eredeti anyagot is kristálytisztára csiszolták és ugyan ahhoz nem hasonlítottam ezt az újat, egy eredeti Symbolic után bizony igenis érezhető a hangzásbeli különbség.
Ami a zenét illeti, arról megint nem lehet sok újat elmondani, amit megjelenése idején ne elemeztek volna ki alaposan. Aki ismeri a Death zenekart és zenéjét, az tudja, hogy Chuck mestere volt a hangszerének és a dalírás területén is brillírozott. Már első lemezein megalapozta a death metal stílust és később is új utakat keresett, majd nagyjából az Individual Thought Patterns című korongjának idején találta meg azt a kifejezési módot, aminek tökéletesítésén haláláig dolgozott és amely pontosan erre az anyagra érte el az abszolút csúcspontját.
A Death-t az különbözteti meg az összes hasonszőrű próbálkozástól, hogy a death metalra jellemző agressziót fülbemászó dallamokkal, emlékezetes refrénekkel kombinálták, mindehhez pedig lenyűgözően komplex instrumentális megoldások társultak. Talán Chuck professzionizmusra való hajlamának hála a zenekarnak ő volt az egyetlen biztos pontja, ám minden alkalommal sikerült hozzá hasonló zseniket maga köré gyűjteni.
A The Sound of Perserverance a korábbi dalközpontúbb, hagyományosabb dalszerkezeteket felvonultató Symbolic után megint egy merőben más világot mutatott be, ahol a dalok és a dallamok kissé háttérbe szorultak, utat engedve a progresszív zenei megoldásoknak és a váltásokkal bőven tarkított, komplikált technikai bravúroknak. A korongra jellemző a dalon belüli témahalmozás (ahogy mondani szokták, akár egyetlen dal témáiból lemezek sokaságát lehetne megírni), a szélvész tempó és hogy nagyon nehezen befogadható. Elsőre a hallgató talán nem is érti, mi folyik itt és sokadik hallgatás után is lehet benne újat találni. Ahogy az már megszokott, a muzsikához itt is mélyen szántó gondolatokból fűzött dalszövegeket Chuck, amit jellegzetes károgó, agresszív énekstílusával közvetít.
Az olyan már örökérvényű dalok mellett, mint a „Scavenger of Human Sorrow”, a kísérteties „Spirit Crusher”, vagy a brutális „Bite The Pain”, ez a korong tartalmazza a Judas Priest „Painkiller”-ének eszement feldolgozását is.
A bónusz diszken a lemezen hallható dalok demó verziói kaptak helyet, amelyek leginkább csak soundjukban térnek el a végleges verziójuktól és csupán érdekességképp érdemes meghallgatni őket. Egyes dalok itt még basszusgitár, esetleg ének nélkül hallhatóak, illetve két különböző demóváltozatban is elérhetőek, ahol viszont van basszusgitár, ott nem kisebb név kezeli a hangszert, mint Steve DiGiorgio, aki korábban már játszott a zenekarban, de végül ezen a lemezen mégsem ő zenélt a későbbiekben.
Nem csupán rajongók számára ajánlott ez a kiadvány, hanem minden olyan zenerajongónak érdemes ismerkednie vele, aki szereti a technikás, ízig-vérig metal zenét.
Az együttes tagjai:
Chuck Schuldiner – gitár, ének
Shannon Hamm – gitár
Scott Clendenin – basszusgitár
Richard Christy – dob
Közreműködött:
Steve DiGiorgio - basszusgitár (demó verziókban)
A lemezen elhangzó számok listája:
CD1:
1. Scavenger of Human Sorrow
2. Bite the Pain
3. Spirit Crusher
4. Story to Tell
5. Flesh and the Power It Holds
6. Voice of the Soul
7. To Forgive Is to Suffer
8. A Moment of Clarity
9. Painkiller
CD2:
1. Spirit Crusher (1998-as demóverzió basszusgitár nélkül)
2. Flesh and the Power It Holds (1998-as demóverzió basszusgitár nélkül)
3. Voice of the Soul (1998-as demóverzió basszusgitár nélkül)
4. Bite the Pain (1998-as demóverzió)
5. A Moment of Clarity (1998-as demóverzió)
6. Story to Tell (1998-as demóverzió)
7. Scavenger of Human Sorrow (1998-as demóverzió)
8. Bite the Pain (1997-es demóverzió)
9. Story to Tell (1997-es demóverzió)
10. A Moment of Clarity (1997-es demóverzió)
Diszkográfia:
Scream Bloody Gore (1987)
Leprosy (1988)
Spiritual Healing (1990)
Human (1991)
Fate: The Best of Death (1992 - válogatás)
Individual Thought Patterns (1993)
Symbolic (1995)
The Sound of Perseverance (1998)
Live in L.A.: Death & Raw (2001 - koncert)
Korábban már írtam Chuck side-projectjének posztumusz kiadványáról, a jelenlegi pedig az első a Death lemezek közül (diszkográfiájukat tekintve pedig az utolsó), amely ebben a megújult formában napvilágot látott. Jómagam csak az audioanyaggal rendelkezem, ám a hírek szerint a duplalemezes kiadvány kivitelezésében is bőven tartogat extrákat, mint például Travis Smith (a borító alkotója) és Shannon Hamm gitáros jegyzeteit, eddig nem publikált fotókat a lemez megjelenésének idejéből és ami elsőre nyilvánvaló: rengeteg soha korábban nem hallott demófelvételt.
Ahogy az lenni szokott, az eredeti hangfelvételt is remasterizálták, aminek köszönhetően még bombasztikusabb hangzást kaptak a dalok. Persze Chuck maximalizmusának köszönhetően már az eredeti anyagot is kristálytisztára csiszolták és ugyan ahhoz nem hasonlítottam ezt az újat, egy eredeti Symbolic után bizony igenis érezhető a hangzásbeli különbség.
Ami a zenét illeti, arról megint nem lehet sok újat elmondani, amit megjelenése idején ne elemeztek volna ki alaposan. Aki ismeri a Death zenekart és zenéjét, az tudja, hogy Chuck mestere volt a hangszerének és a dalírás területén is brillírozott. Már első lemezein megalapozta a death metal stílust és később is új utakat keresett, majd nagyjából az Individual Thought Patterns című korongjának idején találta meg azt a kifejezési módot, aminek tökéletesítésén haláláig dolgozott és amely pontosan erre az anyagra érte el az abszolút csúcspontját.
A Death-t az különbözteti meg az összes hasonszőrű próbálkozástól, hogy a death metalra jellemző agressziót fülbemászó dallamokkal, emlékezetes refrénekkel kombinálták, mindehhez pedig lenyűgözően komplex instrumentális megoldások társultak. Talán Chuck professzionizmusra való hajlamának hála a zenekarnak ő volt az egyetlen biztos pontja, ám minden alkalommal sikerült hozzá hasonló zseniket maga köré gyűjteni.
A The Sound of Perserverance a korábbi dalközpontúbb, hagyományosabb dalszerkezeteket felvonultató Symbolic után megint egy merőben más világot mutatott be, ahol a dalok és a dallamok kissé háttérbe szorultak, utat engedve a progresszív zenei megoldásoknak és a váltásokkal bőven tarkított, komplikált technikai bravúroknak. A korongra jellemző a dalon belüli témahalmozás (ahogy mondani szokták, akár egyetlen dal témáiból lemezek sokaságát lehetne megírni), a szélvész tempó és hogy nagyon nehezen befogadható. Elsőre a hallgató talán nem is érti, mi folyik itt és sokadik hallgatás után is lehet benne újat találni. Ahogy az már megszokott, a muzsikához itt is mélyen szántó gondolatokból fűzött dalszövegeket Chuck, amit jellegzetes károgó, agresszív énekstílusával közvetít.
Az olyan már örökérvényű dalok mellett, mint a „Scavenger of Human Sorrow”, a kísérteties „Spirit Crusher”, vagy a brutális „Bite The Pain”, ez a korong tartalmazza a Judas Priest „Painkiller”-ének eszement feldolgozását is.
A bónusz diszken a lemezen hallható dalok demó verziói kaptak helyet, amelyek leginkább csak soundjukban térnek el a végleges verziójuktól és csupán érdekességképp érdemes meghallgatni őket. Egyes dalok itt még basszusgitár, esetleg ének nélkül hallhatóak, illetve két különböző demóváltozatban is elérhetőek, ahol viszont van basszusgitár, ott nem kisebb név kezeli a hangszert, mint Steve DiGiorgio, aki korábban már játszott a zenekarban, de végül ezen a lemezen mégsem ő zenélt a későbbiekben.
Nem csupán rajongók számára ajánlott ez a kiadvány, hanem minden olyan zenerajongónak érdemes ismerkednie vele, aki szereti a technikás, ízig-vérig metal zenét.
Az együttes tagjai:
Chuck Schuldiner – gitár, ének
Shannon Hamm – gitár
Scott Clendenin – basszusgitár
Richard Christy – dob
Közreműködött:
Steve DiGiorgio - basszusgitár (demó verziókban)
A lemezen elhangzó számok listája:
CD1:
1. Scavenger of Human Sorrow
2. Bite the Pain
3. Spirit Crusher
4. Story to Tell
5. Flesh and the Power It Holds
6. Voice of the Soul
7. To Forgive Is to Suffer
8. A Moment of Clarity
9. Painkiller
CD2:
1. Spirit Crusher (1998-as demóverzió basszusgitár nélkül)
2. Flesh and the Power It Holds (1998-as demóverzió basszusgitár nélkül)
3. Voice of the Soul (1998-as demóverzió basszusgitár nélkül)
4. Bite the Pain (1998-as demóverzió)
5. A Moment of Clarity (1998-as demóverzió)
6. Story to Tell (1998-as demóverzió)
7. Scavenger of Human Sorrow (1998-as demóverzió)
8. Bite the Pain (1997-es demóverzió)
9. Story to Tell (1997-es demóverzió)
10. A Moment of Clarity (1997-es demóverzió)
Diszkográfia:
Scream Bloody Gore (1987)
Leprosy (1988)
Spiritual Healing (1990)
Human (1991)
Fate: The Best of Death (1992 - válogatás)
Individual Thought Patterns (1993)
Symbolic (1995)
The Sound of Perseverance (1998)
Live in L.A.: Death & Raw (2001 - koncert)