Sabine Steghaus-Kovac: Hazai és egzotikus lepkék
Írta: Habony Gábor | 2011. 05. 13.
A lepkék a természet gonosz tréfái közé tartoznak. Minden szempontból különlegesek, és különös módon nem csupán az állatokkal és más rovarokkal szemben használják fel kivételes színeiket, de az ember ellen is hatékonyan alkalmazzák megtévesztő képességeiket.
Az ember vizuális lény, így szemét megcsalja a mértéktelen változatosság és szépség, amelyet a lepkék szimbolizálnak már az ősidők óta. Képzelem, milyen meglepetés érhette az első olyan embert, aki felfedezte, hogy ezek a csodálatos lények akár kártékonyak is lehetnek... vagy talán még nagyobb döbbenetet élhetett át az, aki rájött, hogy a tündéri teremtmények a többnyire undorítónak tartott és ártalmas hernyókból születnek.
A Mi MICSODA sorozat mindig arról szólt, hogy ne csak csodáljuk, de ismerjük is meg világunk egy-egy szeletét. Ezúttal a Hazai és egzotikus lepkék is kiadásra került Magyarországon, és felsorolja mindazon különleges rovarokat, melyekről esetenként azt sem tudtuk biztosan, hogy a lepkék közé tartoznak.
Bár a könyv nyilvánvalóan nem helyettesíti egy szakértő több éves tanulmányait és terepmunkáját, de viszonylag alapos bepillantást nyújt a lepkék világába. Sorra veszi az általánosságokat ugyanúgy, mint a részleteket: leírja a lepkék jellemzőit, fejlődését, életmódját és az emberrel kialakult kapcsolatát. Ahogy azt a sorozattól már megszokhattuk, mindezt számtalan fénykép és grafika illusztrálja.
A kötet nem áll meg az ismeretterjesztésnél: bár nem a Junior sorozatba tartozik, mégis különféle feladatokkal célozza meg a gyerekeket. Leírja a lepkefogás legegyszerűbb módját ugyanúgy, mint az éjjeli lepkék hallásának tesztelési módját... ez utóbbinál sajnos megjelenik az a hiba, hogy a szöveg gondozása során nem igazán történt kulturális egyeztetés. Fogalmam sincs, hogy a hallásteszthez javasolt „megfelelően csiszolt üvegdugó” mennyire hétköznapi használati tárgy Németországban, de nálunk egyértelműen nem az.
Azonban ezek csak a morzsák; ahogy előbbre haladunk a könyvben, sokkal komolyabb feladatokat találunk. A hernyó- és lepkevadászat remek kalandnak tűnik, míg a lepketenyésztés kifejezetten gondosságot és odafigyelést, tehát némi érettséget is igényel. Végül a legnagyobb projekthez is kapunk tanácsokat: alakítsuk ki a lepkék kedvenc élőhelyét, azaz a virágos rétet! Ez már nyilvánvalóan nem lakótelepre való ötlet, de el tudom képzelni, hogy néhány érdeklődő iskolás összefut egyikük kertes házának udvarán és belefog a nagy terv megvalósításába.
Persze, a társadalom és a fiatalok érdeklődésének mai állását figyelembe véve ez csupán idilli álmodozás (mondom én, holott lányom teljes mértékben hajlamos az ilyesmire). Azonban ehhez az álmodozáshoz kiváló alapot és számos helyről összegyűjtött, jól rendszerezett ismeretet kapunk a Tessloff és Babilon Kiadótól. Ki tudja, talán még a jövő néhány biológusát is ez a könyv indítja el útján.
Az ember vizuális lény, így szemét megcsalja a mértéktelen változatosság és szépség, amelyet a lepkék szimbolizálnak már az ősidők óta. Képzelem, milyen meglepetés érhette az első olyan embert, aki felfedezte, hogy ezek a csodálatos lények akár kártékonyak is lehetnek... vagy talán még nagyobb döbbenetet élhetett át az, aki rájött, hogy a tündéri teremtmények a többnyire undorítónak tartott és ártalmas hernyókból születnek.
A Mi MICSODA sorozat mindig arról szólt, hogy ne csak csodáljuk, de ismerjük is meg világunk egy-egy szeletét. Ezúttal a Hazai és egzotikus lepkék is kiadásra került Magyarországon, és felsorolja mindazon különleges rovarokat, melyekről esetenként azt sem tudtuk biztosan, hogy a lepkék közé tartoznak.
Bár a könyv nyilvánvalóan nem helyettesíti egy szakértő több éves tanulmányait és terepmunkáját, de viszonylag alapos bepillantást nyújt a lepkék világába. Sorra veszi az általánosságokat ugyanúgy, mint a részleteket: leírja a lepkék jellemzőit, fejlődését, életmódját és az emberrel kialakult kapcsolatát. Ahogy azt a sorozattól már megszokhattuk, mindezt számtalan fénykép és grafika illusztrálja.
A kötet nem áll meg az ismeretterjesztésnél: bár nem a Junior sorozatba tartozik, mégis különféle feladatokkal célozza meg a gyerekeket. Leírja a lepkefogás legegyszerűbb módját ugyanúgy, mint az éjjeli lepkék hallásának tesztelési módját... ez utóbbinál sajnos megjelenik az a hiba, hogy a szöveg gondozása során nem igazán történt kulturális egyeztetés. Fogalmam sincs, hogy a hallásteszthez javasolt „megfelelően csiszolt üvegdugó” mennyire hétköznapi használati tárgy Németországban, de nálunk egyértelműen nem az.
Azonban ezek csak a morzsák; ahogy előbbre haladunk a könyvben, sokkal komolyabb feladatokat találunk. A hernyó- és lepkevadászat remek kalandnak tűnik, míg a lepketenyésztés kifejezetten gondosságot és odafigyelést, tehát némi érettséget is igényel. Végül a legnagyobb projekthez is kapunk tanácsokat: alakítsuk ki a lepkék kedvenc élőhelyét, azaz a virágos rétet! Ez már nyilvánvalóan nem lakótelepre való ötlet, de el tudom képzelni, hogy néhány érdeklődő iskolás összefut egyikük kertes házának udvarán és belefog a nagy terv megvalósításába.
Persze, a társadalom és a fiatalok érdeklődésének mai állását figyelembe véve ez csupán idilli álmodozás (mondom én, holott lányom teljes mértékben hajlamos az ilyesmire). Azonban ehhez az álmodozáshoz kiváló alapot és számos helyről összegyűjtött, jól rendszerezett ismeretet kapunk a Tessloff és Babilon Kiadótól. Ki tudja, talán még a jövő néhány biológusát is ez a könyv indítja el útján.