Főkép Bár már elmúlt a húsvét, de gondolni kell a következőre is, ám szimpla kíváncsiságunk is hajthat a könyv elolvasása felé, függetlenül attól, hogy mennyire közel vagy távol van tőlünk jelenleg ez az ünnep. Mert Tészabó Júlia könyve gyönyörű, díszes kiadásával és rengeteg illusztrációjával igenis hívogatja az olvasót, illetve már a tartalomjegyzék gyors átfutásával is tisztába jöhetünk azzal, hogy a szerző bizony alaposan körbejárja ezt az ünnepet, és rengeteg érdekességet tartogat számunkra.
 
A húsvétról persze a hétköznapi ember is tud ezt-azt: például, hogy Jézus feltámadására emlékezünk; ekkor ér véget a böjt időszaka, s még ha manapság kevés keresztény tartja is be szigorúan a böjtöt, azért a sonka, tojás, kalács szinte kivétel nélkül minden háztartásban megtalálható ezen az ünnepen. És természetesen a húsvét alapvető szimbólumaival is tisztában vagyunk – akár hívők vagyunk, akár nem –, mert ezekben a napokban, illetve a rákészülés során nem lehet megkerülni a nyuszikat, csibéket, bárányokat, tojásokat – ott virítanak az üzletek kirakatában, a képeslapokon, és otthonainkat is ilyen figurákkal díszítjük fel.
 
S bár a locsolkodás elég sok helyen kezd kimenni a divatból, azért még biztosan emlékszünk azokra az időkre, amikor húsvét hétfőjén az utcákat elárasztották az ünneplőbe öltözött férfiak, kezükben kölnisüveggel, vagy rosszabb esetben szódásüveggel (esetleg vízzel teli vödrökkel) ; otthon pedig a lányok várták a locsolkodókat hatalmas kosárnyi festett tojással, miközben asztalaik süteményektől, sonkától, pálinkától, üdítőtől rogyadoztak.
 
Szóval a húsvét is olyan ünnep, amit mindenki ismer, de hiába vagyunk tisztában a menetével, alapfogalmaival, alapszimbolikájával, azért mégis akadnak olyan dolgok, amikről csak kevés embernek van tudomása. Tészabó Júlia könyvének elolvasásával lemérhetjük, hogy vajon mi mennyire vagyunk tisztában a húsvét dolgaival. Találhatunk benne mindenki számára egyértelmű tényeket, de ugyanakkor rengeteg érdekesség, kevésbé ismert dolog is előkerül. 
 
A könyv nyolc nagyobb, és számos kisebb fejezetben járja körül a húsvétot. Megtudhatjuk például, hogy pontosan melyik két ünnep összeolvadásával született meg a ma ismert verziója, hogy hogyan számítják ki, melyik évben milyen napra essen, de ellátogatunk a képzőművészetek világába is, ahol számos gyönyörű freskón, oltárképen, festményen keresztül ismerkedhetünk meg a húsvéti ünnepkör témáival. Olvashatunk továbbá a húsvét hagyományos szimbólumairól, megtudhatjuk, hogy milyen hagyománya van hazánkban a tojások díszítésének, illetve megismerhetjük a húsvéti időszak jeles napjainak népszokásait is, a könyv utolsó fejezetében pedig a mai húsvétról találhatunk egy-két érdekességet, és az előző fejezetek függvényében láthatjuk, hogy mennyit is változott az idők során.
 
Mi az a gellérthegyi búcsú? És a Fehérvasárnap? Mit keres a nyúl ezen az ünnepen? Miket tartunk a húsvét színeinek? Mik ennek az ünnepnek a virágai? Mi az a kukózás? Aki a kérdések nagy részére nem tudja a választ, annak mindenképpen érdemes fellapoznia ezt a könyvet, mert ezekre, és még rengeteg más kérdésre is megadja a válaszokat. S mindezek mellett számtalan gyönyörű, színes illusztráció található benne például a tojásírásról, patkolt tojásokról, de régi képeslapok is fel-feltűnnek az oldalakon, a festmények, oltárképek mellett pedig még egyházi szertartásokról, régi vagy már csak falun élő húsvéti szokásokról is találhatunk képeket.
 
Tészabó Júlia könyve egyaránt ideális ismeretszerzésre, családi közös lapozgatásra és nosztalgiázásra. Nyelvezete világos, érthető és élvezetes, a magyar vonatkozásokat külön is kiemeli. A kiadás igényes, rengeteg illusztrációval tarkított – egyszóval jó kézbe venni. Mindenkinek csak ajánlani tudom.