Főkép Végre a magyar olvasók is kezükben tarthatják a világ egyik legnépszerűbb történelmi témájú kiadványát, a BBC History Magazint. A lap, amely Nagy-Britannia egyik legnépszerűbb történelmi sorozata, eddig kizárólag angol és spanyol nyelven jelent meg, ezért nagy eredmény az, hogy a magyar kiadás is napvilágot láthatott 2011 áprilisában. Fő érdekessége pedig az – ahogy ezt rögtön a bevezetőben megfogalmazták –, hogy a magyar olvasóközönség végre megismerkedhet egy igazán nyugati, angolszász történelemszemlélettel, amely ha nem is markánsan, de eltér attól, amit eddig tapasztalhattunk.
 
A majdnem 100 oldalas első szám, amely egy rövidebb könyv is lehetne, olyan témákkal foglalkozik, amik bárkit érdekelhetnek: a lap ugyanis nem a történészek, hanem a nagyközönség számára készült, és célja az, hogy bárkivel megszerettesse a történelmet, illetve hogy olyan rálátást adjon a különböző eseményekre, amely egy európai ember műveltségének gerincét képezi. A lapban megjelenő írások többsége igyekszik láttatni a történelem hatását az aktuális eseményekre, azonban nem harsány, politizáló módon, hanem a tudósok szerény visszafogottságával: céljuk az összefüggésekre való rávilágítás, semmi több. Jó példa lehet erre a „Mérlegen Marathón jelentősége és Hastings” című tanulmány, amelyben a szerző, Michael Scott arra igyekszik felhívni az olvasó figyelmét, hogy a két jelentős csata nélkül egészen mások lennének a viszonyok a mai Európában.
 
A lap azonban nem csak ebben a cikkben foglalkozik Európa földrajzi és történelmi viszonyaival: a címlapon szereplő téma, amely időbeli közelsége miatt is fontos lehet, egy igen égető kérdéssel foglalkozik, amely a történészek számára még ma is megosztó: mi dőlt el a jaltai konferencián és ez hogyan határozta meg Európa hatalmi viszonyait? Milyen szempontok mentén egyezkedett a három nagyhatalom? Emellett pedig a „Barátkozás az ördöggel” című írásban egy eddig kevésbé fontosnak tartott, így az iskolai történelemkönyvekből teljesen kimaradt témával foglalkozik a szerző, Laurence Rees, aki a terület elismert szakértője. Az írás alapvetően azt mutatja be, hogy a Nagy-Britannia és a Szovjetunió között kötött szövetség milyen következményekkel járt Lengyelország további sorsát tekintve.
 
A magazinban az egyetemes, főként az angol történelemmel foglalkozó cikkek mellett azonban nagy hangsúlyt kap a magyar történelem is, lévén, hogy a megjelenő írások felét magyar kutatók szerkesztik: a hosszabb-rövidebb tanulmányok között szerepel egy igen érdekes írás Attiláról, akit „Isten ostoraként” ismerünk, holott ezt a nevet csak az utókortól kapta, a rövidebb cikkek pedig foglalkoznak a magyar történelem néhány kiragadott érdekességével, például azzal, hogy miként került Vácra egy római stílusú diadalív, illetve hogy milyen kalandos úton hagyományozódott ránk Petőfi Sándor egyetlen fennmaradt fényképe.
 
A rendkívül informatív és színes lap fő erénye talán az, hogy mindenki számára tartogathat érdekességeket: az olyan érdekfeszítő témáktól kezdve, mint például az egyiptomi Halottak Könyve, vagy Newton karrierje mesterdetektívként, a különös korlenyomatokon és eddig keveset feszegetett témákon keresztül (ilyen a „nagy háború” mindennapi katonaéletét bemutató cikk), a kissé szárazabb, filozofikusabb cikkekig. Ez utóbbira a legjobb példa a Francis Fukuyamával készített interjú, amely a híres „történelem vége” elmélettel foglalkozik. Ez az írás különösen érdekes lehet azok számára, akik a könnyedebb, misztikus és rejtélyes témákon kívül szívesen foglalkoznak nehezebb politikatudományi elméletekkel, illetve filozófiával, hiszen maga az interjú, illetve a rövid magyarázatok csak betekintést nyújtanak a témába, amely bizony az érdeklődők számára ennél kiterjedtebb kutatást érdemel.
 
Az első lapszám alapos áttanulmányozása után a BBC History ezentúl magyarul is megjelenő lapszámait bátran tudom ajánlani bárkinek, aki csak kicsit is érdeklődik a történelem, illetve a történelmi rejtélyek, érdekességek iránt: szinte minden századból, a legkülönfélébb témákban találhatunk hosszabb-rövidebb írásokat, és sokszor olyan kérdésekkel is megbarátkozhatunk, melyeket eddig nem találtunk érdekesnek, azonban egy új perspektíva, egy újfajta történelmi látásmód, változtatott ezen. Ha pedig ennél többre vágyunk, a lap biztos kapaszkodókat ad ahhoz, hogy hova forduljunk további ismeretekért: már megjelent kötetekre, televíziós sorozatokra és tanulmányokra hivatkozik, amelyek a történelmi tudás egy-egy szeletének hiteles forrásai.