Chagall
Írta: Stavniczki Emese | 2011. 02. 12.
Marc Chagall orosz, ortodox zsidó származású festőművész, a modern festészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Személye nem sorolható be igazán egyetlen huszadik századi jelentősebb irányzatba sem, ellenben hatással volt kortársaira, a szürrealistákra illetve az expresszionistákra.
Képeivel egy belső világba kalauzol el minket, meseszerű színhasználat és a térbeli viszonyok lerázása jellemzi ezeket a mély emlékfoszlányokat, melyek átszűrve ezen a Chagall-fantáziaszitán egy kelet-európai és vallásos ízzel áthatott atmoszférát eredményeznek.
1887-ben született Vityebszkben egy halkereskedő-segéd első fiaként. Megtörve a szigorú és konzervatív vallási hagyományt, mely tiltotta az emberábrázolást, Chagall már 10 évesen festészetet és rajzot tanul Yekuda Pennél, majd a szentpétervári Művészetpártolók Iskolájában, közben több más iskolában is leckéket vesz.
1910-1914 között Párizsban él, megismerkedik többek között Picassoval, Braque-kal, Apollinaire-el, Fernand Léger-vel, Modiglianival.
A háború előtt visszatér Vityebszkbe, feleségül veszi Bella Rozenfeldet, akitől egy közös leánygyermekük születik, Ida. Művészeti iskolát alapít szülőföldjén, de egy későbbi konfliktusa másik két oktatóval, Malevics-csel és Lszickij-jel arra kényszeríti, hogy elhagyja Vityebszket. Moszkva közelében telepszik le, itt díszleteket tervez, illetve tanít is.
1922-ben örökre elhagyja Oroszországot, Párizsban telepszik le, később megkapja a francia állampolgárságot. A második világháború elől Amerikába menekül, felesége itt is hal meg 1944-ben.
Csak 1948-ban tér vissza Franciaországba, eddigre már Amerika számos városában és Európa szerte kiállít. Illusztrálja az Életem című írását, Gogol Holt lelkek című regényét és a Bibliát is. Litográfiákat, ólomkeretes ablakokat és kerámiákat is készít.
1952-ben ismét megnősül, választottja Valentina Brodszkij. Híre a távolkeletre is eljut, Japánban is kiállítják képeit. Freskókat és mennyezetfreskókat is készít, Nizzában pedig 1969-1970 között Marc Chagall Múzeumot alapítanak. Élete 98. évében hunyt el Saint-Pau-de-Vence-ban.
Chagall életét, életművét ismerteti dióhéjban a Világhíres Festők sorozat 22. kötete. Hatvankét jó minőségű reprodukción keresztül nyerhetünk betekintést eme óriási mester munkásságába. A kötet kvalitása a maga nemében egészen jó, a már megszokott elérhető áron kínál átfogó ismereteket a képzőművészet iránt érdeklődőknek.
Képek jegyzéke:
1. Falusi búcsú (1908)
2. Önarckép ecsetekkel (1909)
3. A művész húga (Manja) (1909)
4. Menyasszonyom fekete kesztyűben (1909)
5. Sabbath (1910)
6. Jegyesemnek (1911)
7. Esküvő (1910)
8. Falu holdvilágnál (1912)
9. A hegedűs (1911-1914)
10. Önarckép hét ujjal (1911)
11. Költő (Fél négy) (1911)
12. Én és a falu (1911)
13. Gyermek születése (1911)
14. Hommage á apollinaire (1912)
15. Oroszországnak, szamarakkal és másokkal (1911-1912)
16. Ivás (Ivó) (1911-1912)
17. Golgota (1912)
18. A marhakereskedő (1912)
19. Iszik a katona (1912)
20. Katonák (1912)
21. A hegedűs (1912)
22. Anyaság (Terhes nő) (1913)
23. Fehér galléros önarckép (1914)
24. Párizs az ablakból (1913)
25. A művész húgának arcképe (Maruszja) (1914)
26. Apám (1914)
27. Újságárus (1914)
28. Borbélyüzlet (1914)
29. Vityebszki patika (1914)
30. Vityebszk fölött (1914)
31. Ünnepnap (Rabbi citrommal) (1914)
32. Zöld Zsidó (1914)
33. Óra (1914)
34. Szerelmesek rózsaszínben (1914)
35. Szerelmesek kékben (1914)
36. Szerelmesek zöldben (1914 után)
37. Katonák kenyérrel (1914-1915)
38. A város fölött (1914-1918)
39. Tükör (1915)
40. Zsidó vörösben (1915)
41. Zöld hegedűs (1923-1924)
42. A születésnap (1915)
43. Gyöngyvirágok (1916)
44. Szerelmesek szürkében (1916)
45. Bella fehér gallérral (1917)
46. Kettős portré borospohárral (1917)
47. Séta (1917)
48. Temetőkapuk (1917)
49. Kék ház (1917-1920)
50. Az idő: parttalan folyó (1930-1939)
51. Önarckép múzsával (1917-1918)
52. Imádkozó zsidó (1923)
53. A forradalom (1937)
54. Az Eiffel-torony házaspárja (1938-1939)
55. Hangverseny kékben (1945)
56. A művész családja (Jelenés) (1947)
57. Falióra kék szárnnyal (1949)
58. A Champ de Mars (1954-1955)
59. A művész festőálványa előtt (1955)
60. A zene diadala (1967)
61. Álom (1978)
62. A festő (1976)
Képeivel egy belső világba kalauzol el minket, meseszerű színhasználat és a térbeli viszonyok lerázása jellemzi ezeket a mély emlékfoszlányokat, melyek átszűrve ezen a Chagall-fantáziaszitán egy kelet-európai és vallásos ízzel áthatott atmoszférát eredményeznek.
1887-ben született Vityebszkben egy halkereskedő-segéd első fiaként. Megtörve a szigorú és konzervatív vallási hagyományt, mely tiltotta az emberábrázolást, Chagall már 10 évesen festészetet és rajzot tanul Yekuda Pennél, majd a szentpétervári Művészetpártolók Iskolájában, közben több más iskolában is leckéket vesz.
1910-1914 között Párizsban él, megismerkedik többek között Picassoval, Braque-kal, Apollinaire-el, Fernand Léger-vel, Modiglianival.
A háború előtt visszatér Vityebszkbe, feleségül veszi Bella Rozenfeldet, akitől egy közös leánygyermekük születik, Ida. Művészeti iskolát alapít szülőföldjén, de egy későbbi konfliktusa másik két oktatóval, Malevics-csel és Lszickij-jel arra kényszeríti, hogy elhagyja Vityebszket. Moszkva közelében telepszik le, itt díszleteket tervez, illetve tanít is.
1922-ben örökre elhagyja Oroszországot, Párizsban telepszik le, később megkapja a francia állampolgárságot. A második világháború elől Amerikába menekül, felesége itt is hal meg 1944-ben.
Csak 1948-ban tér vissza Franciaországba, eddigre már Amerika számos városában és Európa szerte kiállít. Illusztrálja az Életem című írását, Gogol Holt lelkek című regényét és a Bibliát is. Litográfiákat, ólomkeretes ablakokat és kerámiákat is készít.
1952-ben ismét megnősül, választottja Valentina Brodszkij. Híre a távolkeletre is eljut, Japánban is kiállítják képeit. Freskókat és mennyezetfreskókat is készít, Nizzában pedig 1969-1970 között Marc Chagall Múzeumot alapítanak. Élete 98. évében hunyt el Saint-Pau-de-Vence-ban.
Chagall életét, életművét ismerteti dióhéjban a Világhíres Festők sorozat 22. kötete. Hatvankét jó minőségű reprodukción keresztül nyerhetünk betekintést eme óriási mester munkásságába. A kötet kvalitása a maga nemében egészen jó, a már megszokott elérhető áron kínál átfogó ismereteket a képzőművészet iránt érdeklődőknek.
Képek jegyzéke:
1. Falusi búcsú (1908)
2. Önarckép ecsetekkel (1909)
3. A művész húga (Manja) (1909)
4. Menyasszonyom fekete kesztyűben (1909)
5. Sabbath (1910)
6. Jegyesemnek (1911)
7. Esküvő (1910)
8. Falu holdvilágnál (1912)
9. A hegedűs (1911-1914)
10. Önarckép hét ujjal (1911)
11. Költő (Fél négy) (1911)
12. Én és a falu (1911)
13. Gyermek születése (1911)
14. Hommage á apollinaire (1912)
15. Oroszországnak, szamarakkal és másokkal (1911-1912)
16. Ivás (Ivó) (1911-1912)
17. Golgota (1912)
18. A marhakereskedő (1912)
19. Iszik a katona (1912)
20. Katonák (1912)
21. A hegedűs (1912)
22. Anyaság (Terhes nő) (1913)
23. Fehér galléros önarckép (1914)
24. Párizs az ablakból (1913)
25. A művész húgának arcképe (Maruszja) (1914)
26. Apám (1914)
27. Újságárus (1914)
28. Borbélyüzlet (1914)
29. Vityebszki patika (1914)
30. Vityebszk fölött (1914)
31. Ünnepnap (Rabbi citrommal) (1914)
32. Zöld Zsidó (1914)
33. Óra (1914)
34. Szerelmesek rózsaszínben (1914)
35. Szerelmesek kékben (1914)
36. Szerelmesek zöldben (1914 után)
37. Katonák kenyérrel (1914-1915)
38. A város fölött (1914-1918)
39. Tükör (1915)
40. Zsidó vörösben (1915)
41. Zöld hegedűs (1923-1924)
42. A születésnap (1915)
43. Gyöngyvirágok (1916)
44. Szerelmesek szürkében (1916)
45. Bella fehér gallérral (1917)
46. Kettős portré borospohárral (1917)
47. Séta (1917)
48. Temetőkapuk (1917)
49. Kék ház (1917-1920)
50. Az idő: parttalan folyó (1930-1939)
51. Önarckép múzsával (1917-1918)
52. Imádkozó zsidó (1923)
53. A forradalom (1937)
54. Az Eiffel-torony házaspárja (1938-1939)
55. Hangverseny kékben (1945)
56. A művész családja (Jelenés) (1947)
57. Falióra kék szárnnyal (1949)
58. A Champ de Mars (1954-1955)
59. A művész festőálványa előtt (1955)
60. A zene diadala (1967)
61. Álom (1978)
62. A festő (1976)