Főkép A jó nevelésnek tüköre, A jövő század regénye, Capillária, Elza pilóta, avagy a tökéletes társadalom, A feladat, A tökéletes változat és… talán az Agydobás? Íróink a magyar tudományos fantasztikum minden korszakában alkottak maradandót, nem egyszer valóban szépirodalmi igényű regényeket, viszont néhány kivételtől eltekintve nem az angolszász fősodorhoz igazodtak, ehelyett sokkal gyakoribbnak tűnik – már ami az igazán jelentős műveket illeti – az utópia, a disztópia, vagy az utópisztikus szatíra.
 
Többé-kevésbé ez utóbbi kategóriába sorolható Lovas Lajos első regénye, az Agydobás. Már ha mindenképp címkét akarunk ragasztani rá. A regény ugyanis mindenekelőtt önmagában, a karakterek és a szöveg jellege miatt érdekes.
Lovas Lajos története olyannyira a valóságtól elrugaszkodott, nem feltétlenül tudományosan, sokkal inkább a józan észnek ellentmondva fantasztikus – ráadásul egy nem is oly távoli jövőben játszódik –, hogy egyszerűen nem lehet komolyan venni a benne leírtakat.
 
2022-re ugyanis magyar tudósok kifejlesztik a rendkívül magas hatékonysággal működő mesterséges intelligenciát, amiből épp a negyedik készül el hamarosan.
Ám az Európai Unión, és a nemrégiben mesterséges aggyal megajándékozott Amerikán kívüli nagyhatalmak, jelesül Kína és Mongólia szintén ácsingóznak az MI-kre, és míg az előbbi négy fedett ügynökkel (név szerint Ping Ponggal, To Fuval, Táj Funnal és Sang Haijal) szándékozik végrehajtatni a veszélyes akciót, a Nagy Népi Hurál Batu Timur Lenket bízza meg, hogy utazzon Európába, és ott költségeket nem tekintve szerezzen be egyet a már-már tökéletes irányító-gondolkodó rendszerekből.
 
Már a nevekből sejthető, hogy Lovas Lajos sokszor a burleszk elemektől sem riad vissza, hogy humorosabbá tegye regényét. Nem ódzkodik a sztereotípiák használatától sem, ám elsőre bármennyire elcsépeltnek hangzik, hogy mind a kínai csapat, mind a mongol hivatalos küldött tévedésből Bukarestbe utazik Budapest helyett, a szerzőnek mégis sikerül fergeteges humorú csavarokkal színesítenie az alaphelyzetet.
 
Ehhez járul még, hogy a regény Dan Brown A Da Vinci-kódjának paródiája, ráadásul három főszereplője (az Európai Unió és az Egyesült Államok egy-egy titkos ügynöke, valamint egy saját szakállára nyomozó hivatalnok) révén klasszikus kémtörténet (jobban mondva annak kifigurázása) is, ami újabb humoros dimenziókkal gazdagítja a történetet.
 
Legyen bár szatíra, paródia, humoros kalandregény vagy soha meg nem valósulható utópia, Lovas Lajos első regénye rendkívül szórakoztató és hamisítatlanul magyar. Olyasféle hungarikum, amire valóban büszkék lehetünk.

Mert bár a világ és az ország egyáltalán nem ebbe az irányba halad, az Agydobás jövőképe mégis vonzó és morálisan felvállalható, hiszen végtelenül emberi és emberséges. Még nem tökéletes (és soha nem is lesz az), hiszen amint az a regényben többször is elhangzik, tökéletlen lény nem teremthet tökéletest, de ebben a világban alighanem összehasonlíthatatlanul kellemesebb lenne az élet, mint saját valóságunkban.
 
És ugyan maga a regény sem abszolút tökéletes, egyértelműen figyelemreméltó teljesítmény, írója pedig akár a magyar sci-fi legnagyobb reménysége lehet, amit az azóta megjelent két, hasonló stílusban megírt kötet csak alátámasztani tud.