John Burnett Orchestra: Down for Double (CD)
Írta: Czékus Mihály | 2011. 01. 23.
Bár kifejezetten trió párti vagyok, mégis kellemes perceket élhettem át, miközben a nagy létszámú – chicago-i székhelyű – zenekar, a John Burnett Orchestra új lemezét hallgattam.
Az amerikai formáció szemben haladva az uralkodó trenddel nem a „világot akarja megváltani” a produkciójával, hanem inkább a ’30-as, ’40-es és ’50-es évek zenei értékeit szeretné átemelni a mába.
Jonh Burnett-ék a közelmúltban készítették el a harmadik albumukat, ami a Down for Double (Saluting the best Bandleaders of Swing) címet kapta. Az egy óra körüli játékidejű repertoárban 12 szerzemény kapott helyet.
A korábban említett időszakok megidézéséhez valóban a legnagyobbak műveit hívták „segítségül”. A kínálatban többek között szerepel Duke Ellington-tól az „In a Mellow Tone” és a „Cottontail”, Count Basie-től az „One O’Clock Jump” és Luis Prima-tól a „Sing Sing Sing”.
Az ilyen nagyzenekari produkciók, mint amelyikkel a John Burnett Orchestra-nak köszönhetően megismerkedtem, óhatatlanul a mozi világát juttatják eszembe.
Miközben ezt a lemezt hallgatom, olyan filmek képkockái peregnek a lelki szemeim előtt, mint például A Keresztapa (F. F. Coppola), a Capone (Steve Carver) és a Kansas City (Robert Altman). Mondjuk ez nem véletlen, hiszen az említett filmek elképzelhetetlenek egy kis swing vagy jazz nélkül.
Úgy vélem, hogy a Burnett által vezetett zenekarnak hitelesen sikerült megidéznie az adott kor szellemét. A muzsikusok végig energikusan és érezhetően jókedvűen játszottak, maximálisan kihasználták a nagyzenekari felállásban rejlő lehetőségeket.
Produkciójuk még azok számára is kellemes szórakozást ígér, akik a kisebb létszámú formációkat részesítik előnyben. Ennek a lemeznek – saját tapasztalatom szerint – van egy olyan „másodlagos” hatása, hogy az ember előveszi a talonból a fenn említett filmeket és leül mozizni…
Az együttes tagjai:
Terry Conell – trombita
Mike McGrath – trombita
Doug Scharf – trombita
Scott Wagtaff – trombita
Adam Gross – harsona
Russ Phillips – harsona
Dana Legg – harsona
Bill Walsh – harsona
Bob Frankich – alt szaxofon
Justin May – alt szaxofon
Mark Colby – tenor szaxofon
David Kublank – tenor szaxofon
Bruce Mack – bariton szaxofon
Frank Caruso – zongora
Paul Martin – nagybőgő
Bill Byan – dobok
A lemezen elhangzó számok listája:
1. Int he Mood
2. In a Mellow Tone
3. Basically Blues
4. The Heart’s On
5. Down for Double
6. One O’Clock Jump
7. Wind Machine
8. West Side Story
9. Cottontail
10. Sin Sing Sing
11. Out of Nowhere
12. The Blues
Diszkográfia:
Swingin’ in the Windy City (2000)
West of State Street/ East of Harlem (2008)
Down for Double (Saluting the best Bandleaders of Swing) (2010)
Az amerikai formáció szemben haladva az uralkodó trenddel nem a „világot akarja megváltani” a produkciójával, hanem inkább a ’30-as, ’40-es és ’50-es évek zenei értékeit szeretné átemelni a mába.
Jonh Burnett-ék a közelmúltban készítették el a harmadik albumukat, ami a Down for Double (Saluting the best Bandleaders of Swing) címet kapta. Az egy óra körüli játékidejű repertoárban 12 szerzemény kapott helyet.
A korábban említett időszakok megidézéséhez valóban a legnagyobbak műveit hívták „segítségül”. A kínálatban többek között szerepel Duke Ellington-tól az „In a Mellow Tone” és a „Cottontail”, Count Basie-től az „One O’Clock Jump” és Luis Prima-tól a „Sing Sing Sing”.
Az ilyen nagyzenekari produkciók, mint amelyikkel a John Burnett Orchestra-nak köszönhetően megismerkedtem, óhatatlanul a mozi világát juttatják eszembe.
Miközben ezt a lemezt hallgatom, olyan filmek képkockái peregnek a lelki szemeim előtt, mint például A Keresztapa (F. F. Coppola), a Capone (Steve Carver) és a Kansas City (Robert Altman). Mondjuk ez nem véletlen, hiszen az említett filmek elképzelhetetlenek egy kis swing vagy jazz nélkül.
Úgy vélem, hogy a Burnett által vezetett zenekarnak hitelesen sikerült megidéznie az adott kor szellemét. A muzsikusok végig energikusan és érezhetően jókedvűen játszottak, maximálisan kihasználták a nagyzenekari felállásban rejlő lehetőségeket.
Produkciójuk még azok számára is kellemes szórakozást ígér, akik a kisebb létszámú formációkat részesítik előnyben. Ennek a lemeznek – saját tapasztalatom szerint – van egy olyan „másodlagos” hatása, hogy az ember előveszi a talonból a fenn említett filmeket és leül mozizni…
Az együttes tagjai:
Terry Conell – trombita
Mike McGrath – trombita
Doug Scharf – trombita
Scott Wagtaff – trombita
Adam Gross – harsona
Russ Phillips – harsona
Dana Legg – harsona
Bill Walsh – harsona
Bob Frankich – alt szaxofon
Justin May – alt szaxofon
Mark Colby – tenor szaxofon
David Kublank – tenor szaxofon
Bruce Mack – bariton szaxofon
Frank Caruso – zongora
Paul Martin – nagybőgő
Bill Byan – dobok
A lemezen elhangzó számok listája:
1. Int he Mood
2. In a Mellow Tone
3. Basically Blues
4. The Heart’s On
5. Down for Double
6. One O’Clock Jump
7. Wind Machine
8. West Side Story
9. Cottontail
10. Sin Sing Sing
11. Out of Nowhere
12. The Blues
Diszkográfia:
Swingin’ in the Windy City (2000)
West of State Street/ East of Harlem (2008)
Down for Double (Saluting the best Bandleaders of Swing) (2010)