Főkép

A Star Wars kibővített univerzumának rajongójaként az első, amit Joe Satriani immár tizennegyedik stúdióalbumáról el kell mondanom az, hogy George Lucas egyik viszonylag új kaliforniai érdekeltségénél, a Skywalker Soundnál készültek a felvételek. A hangzás tehát kifogástalan, noha e téren a korábbi lemezek esetében sem akadhatott gondunk. Mégis, ez olyasféle „hozzáadott érték”, amit nem lehet, nem szabad figyelmen kívül hagyni.
 
Habár, ahogy ezt több albumának címe is sugallja, Satriani mindig is vonzódott a tudományos fantasztikumhoz, a sci-fire mindössze a „Light Years Away” Világok harcát idéző egyik apró motívuma, valamint a „Wormhole Wizards” címe és sejtelmes atmoszférája utal. Sokkal inkább jellemző Satrianira az a stílusbeli és a játéktechnikát illető változatosság, amit például a blues ballada (Littleworth Lane), arabos-keleties tánc (The Golden Room) és a makacs ostinato basszusra felrakott, jazzes-fúziós improvizáció (Two Sides To Every Story) egymásutánisága illusztrál nagyszerűen.
 
Ám talán mégsem ez Satriani legfontosabb ismertető jegye, hanem az éneket, énekdallamokat idéző melódiák; az a mód, ahogy gitárja suttog, jajong, simogat és cirógat hangjaival – lényegében beszél, megszólít minket. Másról is elmondható ugyan, de minden alkalommal meg kell állapítanom róla is, hogy játéka nem húrtépés, nem puszta pengetés. Számai sokkal inkább hasonlítanak Felix Mendelssohn Lieder ohne Worte (szöveg nélküli dalok) ciklusára, mint közönséges instrumentális rockzenére.
 
E cantabile játékmódra talán a legszebb példa a „Pyrrhic Victoria” című szám, amely a monoton verze és a himnusszerű refrén megszokott váltakoztatásával, valamint az átkötés-variációnak is felfogható szólóval tipikusan amerikai rock dal, ugyanakkor hibátlanul eltalált koncertszám is. Ennek mintegy ellentéte a rengeteg effektet, üveghangokat és egyéb gitáros bűvész trükköket bevető, kifejezetten jazzbe hajló „Wind In The Trees”, melyben a gitár mellett a billentyűk is komoly szerepet kapnak, és amely lényegében előkészíti az albumot lezáró, ismételten himnikus felhangokkal teli, pompás és emelkedett „God Is Cryingot”.
 
E végletek között pedig ízelítőt hallhatunk szinte mindenből, amit a gitárról – és néhány gitárral, dobbal, basszussal és billentyűkkel – elmondani lehet. Közben minden egyes dal önmagában véve is színtiszta élvezet, méghozzá érzésem szerint nemcsak az instrumentális gitárzenék kedvelői, hanem bármely rock rajongó számára is.
 
Amit a gitározásról „el lehet mondani”, Satriani minden egyes albumán egyforma meggyőzőerővel, ámde folytonosan megújuló formában közli velünk. A Black Swans And Wormhole Wizards ráadásul éppoly friss és erőteljes, mint az első, a köztudatba forradalmian új technikákkal és ötletességükkel betörő albumok, épp csak az összehatáson nem keveset rontó énekes dalok maradtak le róla (habár Satrianinak nem ez az első teljes egészében instrumentális albuma). Tökéletes, rendkívüli változatossága miatt egy pillanatra sem unalmassá váló, már első hallásra is könnyen befogadható lemez, amire bárki méltán büszke lehetne. Még sok ilyen album kellene, amit – ha nem réges-rég, egy távoli galaxisban játszódna – minden valószínűség szerint a háborúskodó csillagrendszerekben is sokan szívesen meghallgatnának.
 
Az együttes tagjai:
Joe Satriani – gitár, basszusgitár, billentyűk
Jeff Campitelli – dob, ütőhangszerek
Allen Whitman – basszusgitár
Mike Keneally – billentyűk
 
A lemezen elhangzó számok listája:
1. Premonition
2. Dream Song
3. Pyrrhic Victoria
4. Light Years Away
5. Solitude
6. Littleworth Lane
7. The Golden Room
8. Two Sides To Every Story
9. Wormhole Wizards
10. Wind In The Trees
11. God Is Crying
 
Diszkográfia:
Not Of This Earth (1986)
Surfing With The Alien (1987)
Flying In A Blue Dream (1989)
The Extremist (1992)
Time Machine (1993)
Joe Satriani (1995)
Crystal Planet (1998)
Engines Of Creation (2000)

Live In San Francisco (2001) – koncert
Strange Beautiful Music (2002)
Is There Love In Space? (2004)
Super Colossal (2006)
Satriani Live! (2006) – koncert
Professor Satchafunkilus And The Musterion Of Rock (2008)
Live In Paris: I Just Wanna Rock (2010)
Black Swans And Wormhole Wizards (2010)

Satchurated: Live In Montreal (2012) – koncert

Unstoppable Momentum (2013)