Angela Weinhold: Fedezd fel az érzékszerveid!
Írta: Barabási Katalin | 2010. 11. 25.
A Scolar Kiadó Mit? Miért? Hogyan? sorozat újabb, 23. kötete, mely érzékszerveink részletes bemutatását tűzte ki célul, nálunk nemcsak kislányomnak, barátainak tartogatott hasznos, új ismereteket, hanem nekem, illetve a nagyszülőknek is.
Ugyan célközönségnek a 4-8 éves óvódások-kisiskolások vannak megcélozva, de a népszerű gyermekkönyvsorozat e kötetét is bátran ajánlom minden korosztálynak.
A legkisebbek figyelmét a barátságos, számukra is érthető sok-sok mókás rajz és gyermekkép mellett a napjainkban oly divatos, közel 50 kihajtható fülecske köti le, és teszi számukra csábítóvá a könyvet. A felnyitott ablakok azonban nemcsak kedves rajzokat rejtenek, de újabbnál újabb érdekes és hasznos leírásokat is tartogatnak.
A kicsit és nem kicsit nagyobbacska olvasók pedig rövid, de nagyon fontos információkon keresztül, tömören, mégis olvasmányos stílusban ismerkedhetnek az öt emberi érzékszerv bemutatásával, működésével.
Lényegre törő választ kaphat mindenki olyan alapvető kérdésekre, mint például Honnan tudom, hogy mit érzek?, Mivel szagol az orrunk?, vagy éppen Fül vagy szem – melyiknek higgyek?
Hat éves kislányom a könyvet nézegetve és általam olvasva hallott először a vakok írásáról, a Braille írásról, vagy többek között arról is, hogy a hideg megbénítja az érzőtestecskéket, így fájdalomcsillapításként is használható.
Minden érzékszervünkről kiderült valami számunkra új információ: bőrünk különböző érzőtestecskéket rejtenek, és szemhéjunkon a legvékonyabb; orrunk nemcsak szaglásra való, hanem felmelegíti, lehűti és tisztítja a belélegzett levegőt; nyelvünk kizárólag izmokból áll, és csak öt fajta íz megkülönböztetésére képes; fülünk testünk három legapróbb csontocskáját rejti, mélyen a fejünk belsejében, illetve szemünk nem a dolgokat látja, hanem az általuk visszavert fénysugarakat érzékeli.
Az egyik legfontosabb felfedezés pedig gyermekemnek éppen az volt, hogy érzékszerveink maguktól nem tudják, mit éreznek, benyomásaikat minden esetben az agynak továbbítják, ahol az információk, mint egy számítógépben, tárolásra és később ismételt felhasználásra kerülnek.
A kivágott játékokon kívül több érdekes, szórakoztató játékot is megismertünk, melynek kipróbálása hangos kacagás kíséretében taníthat mindenkit, akinek van kedve kísérletezni például a hátra rajzolásos-kitalálos játékkal, a szagláspróbával, vagy a zsákbamacskával. Hogy mi lehet a szagláspróba vagy a zsákbamacska játék?
Nos, mindent én sem árulhatok el, hiszen hol maradna a meglepetés? E nagyszerű kötetből azonban ez is kiderül…
Ugyan célközönségnek a 4-8 éves óvódások-kisiskolások vannak megcélozva, de a népszerű gyermekkönyvsorozat e kötetét is bátran ajánlom minden korosztálynak.
A legkisebbek figyelmét a barátságos, számukra is érthető sok-sok mókás rajz és gyermekkép mellett a napjainkban oly divatos, közel 50 kihajtható fülecske köti le, és teszi számukra csábítóvá a könyvet. A felnyitott ablakok azonban nemcsak kedves rajzokat rejtenek, de újabbnál újabb érdekes és hasznos leírásokat is tartogatnak.
A kicsit és nem kicsit nagyobbacska olvasók pedig rövid, de nagyon fontos információkon keresztül, tömören, mégis olvasmányos stílusban ismerkedhetnek az öt emberi érzékszerv bemutatásával, működésével.
Lényegre törő választ kaphat mindenki olyan alapvető kérdésekre, mint például Honnan tudom, hogy mit érzek?, Mivel szagol az orrunk?, vagy éppen Fül vagy szem – melyiknek higgyek?
Hat éves kislányom a könyvet nézegetve és általam olvasva hallott először a vakok írásáról, a Braille írásról, vagy többek között arról is, hogy a hideg megbénítja az érzőtestecskéket, így fájdalomcsillapításként is használható.
Minden érzékszervünkről kiderült valami számunkra új információ: bőrünk különböző érzőtestecskéket rejtenek, és szemhéjunkon a legvékonyabb; orrunk nemcsak szaglásra való, hanem felmelegíti, lehűti és tisztítja a belélegzett levegőt; nyelvünk kizárólag izmokból áll, és csak öt fajta íz megkülönböztetésére képes; fülünk testünk három legapróbb csontocskáját rejti, mélyen a fejünk belsejében, illetve szemünk nem a dolgokat látja, hanem az általuk visszavert fénysugarakat érzékeli.
Az egyik legfontosabb felfedezés pedig gyermekemnek éppen az volt, hogy érzékszerveink maguktól nem tudják, mit éreznek, benyomásaikat minden esetben az agynak továbbítják, ahol az információk, mint egy számítógépben, tárolásra és később ismételt felhasználásra kerülnek.
A kivágott játékokon kívül több érdekes, szórakoztató játékot is megismertünk, melynek kipróbálása hangos kacagás kíséretében taníthat mindenkit, akinek van kedve kísérletezni például a hátra rajzolásos-kitalálos játékkal, a szagláspróbával, vagy a zsákbamacskával. Hogy mi lehet a szagláspróba vagy a zsákbamacska játék?
Nos, mindent én sem árulhatok el, hiszen hol maradna a meglepetés? E nagyszerű kötetből azonban ez is kiderül…