Főkép




Mario Varga Llosa 1936-ban született Peruban. Szülei válása után édesanyjával Bolíviába költöztek. Tízéves korától ismét Peruban él, a fővárosban, Limában kezdi tanulmányait. Az egyetemet végül Madridban fejezi be, de 1959-től Párizsban él, ahol spanyolt tanít, valamint a francia rádió spanyol osztályán dolgozik.

Első regénye, a Város és a kutyák 1962-ben jelenik meg, és egyből meghozza a nemzetközi elismerést. 1964-ben elválik feleségétől, évekkel később a történetet a Júlia néni és a tollnok című regényében dolgozza fel, amihez Julia Urquidi is megírja saját változatát 1993-ban. 1966-ban jelenik meg második regénye a Zöld Palota, ekkor már második feleségével Patricia Llosával él együtt. A hatvanas évek végétől különböző amerikai és európai egyetemeken tanít, ’67-ben pedig kiadja összegyűjtött novelláit Kölykök címmel. 1970-ben családjával Barcelonába költözik, itt írja doktori disszertációját, amelynek témája példaképe, Gabriel García Márquez. 1973-ban jelenik meg a Pantaleón és a hölgyvendégek, amelyből három évvel később maga rendez filmet. 1975-ben visszatér Peruba, 1977-ben pedig a Nemzetközi PEN Klub elnökévé választják. A nyolcvanas években már Japánban is tanít, közben sorra jelennek meg regényei.Az 1990-es perui elnökválasztások első számú esélyesének számít, de vereséget szenved az alig ismert, japán származású Alberto Fujimorival szemben. Az elnökválasztáson való részvételéről szóló keserű visszaemlékezéseit 1993-ban jelenteti meg Egy hal a vízben (El pez en el agua) címen.

Újabb regényei közül 2000-ben látott napvilágot A kecske ünnepe, mely egy diktatúra hétköznapjairól fest borzongatóan eleven képet, majd három évvel később az Édenkert a sarkon túl. 2010-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Akadémia indoklása szerint "a hatalom szerkezeteinek feltérképezése és az egyén ellenállásáról, lázadásáról, valamint kudarcáról festett erőteljes képei" miatt érdemelte ki a díjat.

Az Európa Könyvkiadónál magyarul megjelent kötetei:
Kölykök (1959 – Los jefes) (ford. Benyhe János, Kesztyüs Erzsébet, Nagy Mátyás, 1967)
A város és a kutyák (1963 – La ciudad y los perros) (ford. Gulyás András, 1969)
A Zöld Palota (1966 – La casa verde) (ford. Benczik Vilmos, 1974)
Négy óra a Catedralban (1969 – Conversacion en la catedral) (ford. Gulyás András, 1973)
Pantaleón és a hölgyvendégek (1973 – Pantaleón y las visitadoras) (ford. Huszágh Nándor, 1977)
Júlia néni és a tollnok (1977 – La tía Julia y el escribidor) (ford. Huszágh Nándor, 1983)
Háború a világ végén (1981 – La guerra del fin del mundo) (ford. Latorre Ágnes, 1996)
Mayta története (1984 – Historia de Mayta) (ford. Tomcsányi Zsuzsa, 1997)
Ki ölte meg Palomino Molerót (1986 – Quien mato a Palomino Molero?) (ford. Csuday Csaba, 1989)
A beszélő (1987 – El hablador) (ford. Pál Ferenc, 1993)
Szeretem a mostohámat (1988 – Elogio de la madrastra) (ford. Csuday Csaba, 1990)
Halál az Andokban (1993 – Lituma en los Andes) (ford. Tomcsányi Zsuzsanna, 1996)
Don Rigoberto feljegyzései (1997 – Los cuadernos de don Rigoberto) (ford. Szilágyi Mihály, 2007)
Levelek egy ifjú regényíróhoz (1997 - Cartas a un joven novelista) (ford. Benyhe János, 1999)
A kecske ünnepe (2000 – La fiesta del chivo) (ford. Tomcsányi Zsuzsanna, 2001)
Édenkert a sarkon túl (2003 – El Paraíso En la Otra Esquina) (ford. Tomcsányi Zsuzsanna, 2003)
A lehetetlen kísértése (2004) (ford. Benyhe János, 2006)
Izrael, Palesztina : béke vagy szent háború (ford. Benyhe János, 2007)
A rossz kislány csínytevései (2006 – Travesuras de la nina mala) (ford: Szőnyi Ferenc, 2007)
Utazás a fikció birodalmába - Juan Carlos Onetti világa (2008 - El viaje a la ficción - El mundo de Juan Carlos Onetti) (ford.: Scholz László, 2010)

Forrás: Európa Kiadó