Peter David – Robin Furth – Stephen King: A harcos születése
Írta: Péter Nóra | 2010. 09. 27.
A képregény alapjául szolgáló mű, A Setét Torony egy hét kötetből álló regényfolyam, amely 1982 és 2004 között íródott. Meglehetősen különbözik Stephen King többi könyvétől, hiszen azokkal ellentétben nem mai környezetben játszódik, hanem egy párhuzamos világban.
A Belső Világ olyan, mintha Arthur király és Merlin építette volna fel a Vadnyugatot, méghozzá a 3. világháború után.
Egy feudális berendezkedésű társadalommal van dolgunk, amely kultúráját és fejlettségi szintjét tekintve leginkább a western filmekre hasonlít. Ám jelen van itt még a természetfeletti és a mágia, sőt néha előkerülnek a 20. századi civilizációra utaló roncsok és maradványok is. Egyszóval bizarr, barátságtalan és gyönyörű hely.
Főhősünk, Roland Deschain is egy amolyan vadnyugati párbajhősbe oltott lovagféle. Ő a gileádi harcosok vezérének fia, a történet kezdetén még pelyhedző bajszú gyerek, de már olyan családi problémákkal szembesül, hogy azt bármelyik Shakespeare-dráma hőse megirigyelhetné.
Amíg apu messze földön harcol a gonosz John Farson ellen, addig anyu összefekszik egy Marten Broadcloak nevű fekete mágussal, s ezt nem is nagyon titkolják Roland előtt.
Némi provokáció hatására a fiú úgy dönt, hogy ideje letörölni a család becsületén esett foltot. Azért, hogy hivatalosan is férfivá váljon és megszerezze a fegyverviselés jogát, Roland párbajra hívja kegyetlen tanítómesterét.
Ám az apja még aznap este hazaérkezik, és Roland mindent kap tőle, csak dicséretet nem… Ezzel kezdetét veszi Roland és két barátja, Alain és Cuthbert hosszú utazása.
Ők hárman együtt egy ka-tet, vagyis olyan férfiak közössége, akiket a végzet kovácsolt össze, és együtt maradnak, amíg – King szavaival élve – el nem érik a tisztást az ösvény végén.
A szöveg egyébként tele van ilyen és ehhez hasonló nyelvi fordulatokkal, ami a Gyűrűk Urához közelítő kultuszkönyv magasságába emelik a sorozatot.
A „ka” a sorsot jelenti, és ez az egy rövid szócska sűrűn átszövi a kötet minden oldalát. Gyakran találunk utalásokat a múltra és a jövőre, amiből hamar egyértelművé válik, hogy semmiféle vidám befejezésre nem számíthatunk.
Persze ez nem akadályoz meg abban, hogy az utolsó pillanatig drukkoljunk a regény szerencsétlen sorsú szerelmespárjának.
A képregény ugyanúgy hét kötetből áll, mint a könyv, viszont más logikát követ. A képregény változat kronológiai sorrendben meséli el Roland életét, ellentétben a regénnyel, ahol a történetnek ez a része csak a Varázsló és üveg című, negyedik kötetben kerül elő visszaemlékezés gyanánt.
Ez barátságos megoldás az olyanok számára, akik nem olvasták az eredeti regényt (mint például jelen sorok írója).
Az adaptáció sikerét nem bízták a véletlenre. Aki a történetet kockákra szabdalta, nem más, mint Stephen King személyi asszisztense és jobb keze, Robin Furth. Nála jobban aligha ismeri bárki a Setét Torony világát és King zseniális agyának legsötétebb zugait.
A szöveg Peter David munkája, aki többek között a Hulk és a Star Trek képregényekben is bizonyította, hogy buborékba tud sűríteni egy egész világegyetemet. A mesélő többet sejtet, mint amennyit mond, és végig ott van a hangjában az a kis borzongató él, amitől a vér oly kellemesen megfagy az olvasó ereiben.
A vizuális megvalósítás két veterán Marvel-rajzoló, a kínai származású Jae Lee és a francia Richard Isanove kezét dicséri. Tucatnyi jelentkező közül nekik jutott a megtisztelő feladat, hogy King horrorisztikus látomásait papírra vessék. Az eredmény magáért beszél. Egyedül azt nehéz eldönteni, hogy az érzés, amit kiváltanak ezek a képsorok, gyönyör-e vagy undor.
A kötet hátsó lapjain éri el tetőpontját a vizuális orgazmus, ahol megcsodálhatjuk a további kötetek borítóterveit és a többi pályázó alkotásait, továbbá betekintést nyerünk a rajzolók műhelytitkaiba is. Tegye fel a kezét, aki találkozott már ehhez fogható kiadvánnyal a magyar könyvesboltok polcain. Senki? Én is éppen így gondoltam.
A szerző életrajza
Magyar Stephen King HQ:
Magyar Stephen King HQ
A Belső Világ olyan, mintha Arthur király és Merlin építette volna fel a Vadnyugatot, méghozzá a 3. világháború után.
Egy feudális berendezkedésű társadalommal van dolgunk, amely kultúráját és fejlettségi szintjét tekintve leginkább a western filmekre hasonlít. Ám jelen van itt még a természetfeletti és a mágia, sőt néha előkerülnek a 20. századi civilizációra utaló roncsok és maradványok is. Egyszóval bizarr, barátságtalan és gyönyörű hely.
Főhősünk, Roland Deschain is egy amolyan vadnyugati párbajhősbe oltott lovagféle. Ő a gileádi harcosok vezérének fia, a történet kezdetén még pelyhedző bajszú gyerek, de már olyan családi problémákkal szembesül, hogy azt bármelyik Shakespeare-dráma hőse megirigyelhetné.
Amíg apu messze földön harcol a gonosz John Farson ellen, addig anyu összefekszik egy Marten Broadcloak nevű fekete mágussal, s ezt nem is nagyon titkolják Roland előtt.
Némi provokáció hatására a fiú úgy dönt, hogy ideje letörölni a család becsületén esett foltot. Azért, hogy hivatalosan is férfivá váljon és megszerezze a fegyverviselés jogát, Roland párbajra hívja kegyetlen tanítómesterét.
Ám az apja még aznap este hazaérkezik, és Roland mindent kap tőle, csak dicséretet nem… Ezzel kezdetét veszi Roland és két barátja, Alain és Cuthbert hosszú utazása.
Ők hárman együtt egy ka-tet, vagyis olyan férfiak közössége, akiket a végzet kovácsolt össze, és együtt maradnak, amíg – King szavaival élve – el nem érik a tisztást az ösvény végén.
A szöveg egyébként tele van ilyen és ehhez hasonló nyelvi fordulatokkal, ami a Gyűrűk Urához közelítő kultuszkönyv magasságába emelik a sorozatot.
A „ka” a sorsot jelenti, és ez az egy rövid szócska sűrűn átszövi a kötet minden oldalát. Gyakran találunk utalásokat a múltra és a jövőre, amiből hamar egyértelművé válik, hogy semmiféle vidám befejezésre nem számíthatunk.
Persze ez nem akadályoz meg abban, hogy az utolsó pillanatig drukkoljunk a regény szerencsétlen sorsú szerelmespárjának.
A képregény ugyanúgy hét kötetből áll, mint a könyv, viszont más logikát követ. A képregény változat kronológiai sorrendben meséli el Roland életét, ellentétben a regénnyel, ahol a történetnek ez a része csak a Varázsló és üveg című, negyedik kötetben kerül elő visszaemlékezés gyanánt.
Ez barátságos megoldás az olyanok számára, akik nem olvasták az eredeti regényt (mint például jelen sorok írója).
Az adaptáció sikerét nem bízták a véletlenre. Aki a történetet kockákra szabdalta, nem más, mint Stephen King személyi asszisztense és jobb keze, Robin Furth. Nála jobban aligha ismeri bárki a Setét Torony világát és King zseniális agyának legsötétebb zugait.
A szöveg Peter David munkája, aki többek között a Hulk és a Star Trek képregényekben is bizonyította, hogy buborékba tud sűríteni egy egész világegyetemet. A mesélő többet sejtet, mint amennyit mond, és végig ott van a hangjában az a kis borzongató él, amitől a vér oly kellemesen megfagy az olvasó ereiben.
A vizuális megvalósítás két veterán Marvel-rajzoló, a kínai származású Jae Lee és a francia Richard Isanove kezét dicséri. Tucatnyi jelentkező közül nekik jutott a megtisztelő feladat, hogy King horrorisztikus látomásait papírra vessék. Az eredmény magáért beszél. Egyedül azt nehéz eldönteni, hogy az érzés, amit kiváltanak ezek a képsorok, gyönyör-e vagy undor.
A kötet hátsó lapjain éri el tetőpontját a vizuális orgazmus, ahol megcsodálhatjuk a további kötetek borítóterveit és a többi pályázó alkotásait, továbbá betekintést nyerünk a rajzolók műhelytitkaiba is. Tegye fel a kezét, aki találkozott már ehhez fogható kiadvánnyal a magyar könyvesboltok polcain. Senki? Én is éppen így gondoltam.
A szerző életrajza
Magyar Stephen King HQ:
Magyar Stephen King HQ