FőképA boldogság kulcsa a belső béke. A belső béke legnagyobb ellensége a harag, a kötődés, a félelem és a gyanakvás, legjobb barátja a szeretet, az együttérzés, és az egyetemes felelősségtudat.
 
A pozitív és negatív gondolatok és érzések mindegyike állandótlan, egyik sem önvalójából fakadóan létezik, mégis előnyben részesítjük a pozitív jellegűeket. Ennek oka az, hogy a negatív jellegű gondolatok és érzések szenvedéshez, fájdalmas tapasztalatokhoz vezetnek, míg a pozitív jellegűek boldogságot eredményeznek.
 
Mindannyian arra vágyunk, ami jó, ami kellemes, és mindannyian el akarjuk kerülni azt, ami rossz, ami kellemetlen. Mindenkinek ugyanolyan joga van ehhez. Erre a gondolkodásmódra alapozva lehetőség van arra, hogy az egész világ egyetlen családdá váljon.
 
Nem számít, hogy köznapi értelemben mennyire fontos, vagy éppen nem fontos egy-egy személy, amikor a boldogság eléréséről, és a szenvedés megszüntetéséről van szó, mindenki teljes mértékben egyforma.
 
A boldogság egyik kulcsa: az egyszerűség. Aki kevéssel beéri, az hamar elégedetté válik.
 
A boldogság nem valami kész dolog, a tetteink hozzák létre.
 
A boldogság, akár időleges, akár végleges, közvetett vagy közvetlen módon abból fakad, hogy őszintén jólétet kívánunk másoknak. Közvetett vagy közvetlen módon a szenvedés forrása az az önzés, amikor az ember csakis a saját kényelmére és jólétére gondol.
 
A boldogsághoz vezető külső tényezők hiánya ellenére az ember képes boldog lenni, képes megőrizni békéjét. Ez azt mutatja, hogy nem egyedül a külső tényezők felelősek az ember boldogságának létrejöttéért.
 
A megelégedettség érzete a boldogság elérésének kulcsfontosságú tényezője. A testi egészség, az anyagi jólét, a társak és barátok megléte a boldogság három tényezője. A megelégedettség az a kulcs, amely meg fogja határozni, hogy az ember milyen kapcsolatban van ezzel a három tényezővel.
 
A mosoly az emberi arc nagyon fontos kelléke… Az őszinte, belülről fakadó mosoly nagyon fontos mindennapi életünkben.
 
A boldogság nem önmagától jön létre; a saját tetteinkből fakad. A boldogság nem valami kész, megszerezhető dolog; a boldogság tetteink gyümölcse.
 
A boldogság, a megelégedettség egyértelműen belülről fakad.
 
Az ember életének különböző részei, a vágyott dolgok, mint a hosszú élet, a jó egészség, a siker, a boldogság és a többi, mind-mind a jó szív és a szeretet függvényei.
 
Mi a valódi boldogság? A béke és az elégedettség. E két célt csakis a szeretet és az együttérzés útján haladva lehet elérni, csakis úgy, hogy megszüntetjük a tudatlanságot, az önzést, a mohóságot.
 
Szilárdan hiszem, hogy életünk célja a boldogság meglelése. Ha más nem is, de ez mindenképpen világos.
 
Nincs szükségünk több pénzre, nagyobb sikerre vagy hírnévre; nincs szükségünk tökéletes testre, de még tökéletes társra sem. Ebben a pillanatban is rendelkezésünkre áll az, ami a teljes boldogság eléréséhez kell: a tudatunk.
 
A boldogság belülről fakad. Balgaság azt feltételezni, hogy ezt a boldogságot a pénztől, a tárgyaktól, a komputerektől is megkaphatjuk.
 
Ha meg akarod tapasztalni, mi a béke, mi a boldogság, akkor biztosítsd mások békéjét, boldogságát.
 
Ha rövidke életünket a vágy és a gyűlölet béklyójában töltjük el, ha eltévelyedünk, mert úgy gondoljuk, ezzel élvezetesebbé tesszük életünket, komoly, hosszú időre ható bajt okozunk, olyat, amely rontja a végső boldogság eléréséhez való esélyeinket.
 
Ha a harag a társad, a békét sosem lelheted meg.
 
Gyakran esik szó külső ellenségekről. Ha az én példámat nézzük: kínai fivéreink és nővéreink eltiporják a tibetiek jogait, és ennek következtében fokozzák a szenvedésüket. De nem számít, mit tesznek, mert boldogságom elsődleges forrását, a tudatom nyugalmát nem semmisíthetik meg. Ez olyasvalami, amit egyetlen külső ellenség sem képes elpusztítani. Megszállhatják az országunkat, elpusztíthatják a javainkat, megölhetik a barátainkat, de ezek a tudati boldogság szempontjából másodlagos dolgok. Ezt a boldogságot semmi sem szüntetheti meg, csak a saját haragunk.
 
Amikor mélyen elgondolkodunk a szenvedés természetén, a szenvedés okain, és azon a tényen, hogy ezeknek az okoknak léteznek hathatós ellenszerei; amikor a szenvedéstől és okaitól való mentesség lehetőségére gondolunk, akkor képesek lehetünk arra, hogy a szívünk mélyén kifejlesszük a valódi lemondást, mert igazán vágyunk majd a szenvedésnélküliség elérésére.
 
Arról, ami kellemes élménynek tűnik, vagy arról, ami kezdetben boldogságnak látszik, gyakran kiderül, hogy bizonyos ponton megváltozik, és ennek következtében csalódást, szenvedést okoz. Ezért, bár általában boldogságnak szokták nevezni, valójában szenvedés.
 
Az emberek nem csupán arra képesek, hogy boldog életet teremtsenek maguknak, hanem arra is, hogy segítsenek másokon. Van bennünk egy bizonyos, természetes kreatív képesség; nagyon fontos, hogy ezt felismerjük.
 
Az emberek tökéletességre törekszenek egy világban, amelyben minden viszonylagos, és eközben egyre távolabb sodródnak a tudat belső békéjétől és boldogságától.
 
Az egész emberi faj boldog akar lenni. A cél elérése érdekében az egyes emberek eltérő módszereket alkalmaznak. Vannak, akik a tudomány, a technika révén próbálják elérni, mások a vallási gyakorlatokban hisznek, megint mások pedig a különböző kormányzási rendszerekben és ideológiákban látják a megoldást. Ha a fő célt nézzük, akkor rájöhetünk, hogy ezek mind csupán módszerek, eszközök.
 
Ha boldoggá akarsz tenni másokat: gyakorold az együttérzést. Ha boldoggá akarod tenni önmagad: gyakorold az együttérzést.

A Trajan Könyvesműhely, a Milarepa Tibeti Kultúrális Alapítvány és Szántai Zsolt (fordító) engedélyével.