FőképAkár csak a már említett 101 híres tank és 101 híres bombázó esetében, Robert Jackson most is egy rövid bevezetővel indítja könyvét. Ebben – a már említett két „101-es” ismertében nyugodtan kijelenthető, hogy szokás szerint – rövid, ám annál velősebb összefoglalást kapunk a vadászrepülőgépek létrejöttéről és fejlődéséről.

Az ismertetéseknél most is ugyanazt a jól bevált metódust alkalmazza a szerző, mint az eddig megismert könyveiben.
Technikai információk, egy bekezdés a gép születésének körülményeiről, egy bekezdés a további változatokról (hány darabot gyártottak belőlük, hol használták őket), megspékelve egy-egy érdekesebb történettel a géptípussal kapcsolatban, ezen kívül mindegyik gépről kapunk egy fényképet, illetve egy oldalnézeti rajzot.

A technikai paraméterek részletesen kitérnek a származási helyre, a típusra (egy- vagy kétüléses, vadász, vadászbombázó, nehézvadász, nagy hatótávolságú vadász, stb.), a hajtóműre, a teljesítményre (legnagyobb sebesség, emelkedőképesség, szolgálati magasság, hatótávolság), a tömegre (üres és legnagyobb felszállási), a méretekre (hossz, szárnyfesztáv, magasság, szárnyfelület) és a fegyverzetre.

Mint a 101 híres bombázó esetében, itt is akadnak eltérések egynémely teljesítményadat esetén, részint a hiányos információk miatt, részint azért, mert nem mindig ugyanazt tartották fontosnak.
Néhol emelkedési időket kapunk megadott magasságra, néhol a maximális sebességet nem a maximális magasságon kapjuk, néhol a hatótávolságot nem kilométerben adja meg a szerző, hanem maximális repülési időtartamban.

Ennél a könyvnél is az Robert Jackson célja, hogy egy-egy konkrét gépet mutasson be az olvasónak, a lehetőségekhez képest a legalaposabban, így fejlődéstörténeti ismertetőt ne nagyon várjon senki. Azért persze egy-két típus esetében rövid magyarázatot is kapunk bizonyos újításokra vagy a megszokottól eltérő módosításokra.

Külön öröm, hogy magyar vonatkozások is felfedezhetők a könyvben. Egyrészt a Saab JAS39 Gripen bemutatásánál a szerző kitér egy mondat erejéig arra, hogy a géptípus a magyar légierő szolgálatában áll; másrész a Mikojan-Gurjevics MiG-21 „Fishbed” leírását egy, a magyar légierőnél rendszeresített gép rajza teszi színesebbé.

Úgy gondolom, Robert Jackson könyve eléri a célját, hiszen felkeli az érdeklődést a téma iránt, az arra fogékonyaknak pedig határozottan megemeli az adrenalin-szintjét.