FőképAmikor az Oasis 1994-ben kijött korszakosként számon tartott albumával, a Defenitely Maybe-vel, én még a Faith No More két évvel korábbi Angel Dustjának és az Extreme III Sides To Every Storyjának hatása alatt voltam, no meg a Soundgarden Superunknownjával ismerkedtem, így nem sok figyelmet szenteltem a kifejezetten a hatvanas-hetvenes évek, és mindenekelőtt az utánozhatatlan liverpooli csapat, a Beatles soundját – meg kell hagyni, meglehetősen siekeresen – visszahozni igyekvő britpop bandára.
 
(Aki esetleg kételkedne ebben, annak ajánlom, hallgassa csak meg, mondjuk, a mostani válogatásról a „Let There Be Love”-ot, ami fuvolaszólamával egyértelműen a „Fool On The Hill”-t, vagy a „Whatever”-t , melynek vonós kísérete viszont sok más Beatles-dal mellett elsősorban a Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band album hangulatát idézi. A koncerteken játszott „I Am The Walrus”-ról és Ringo Starr ugyancsak dobosként ismert fia, Zak Starkey közreműködéséről nem is szólva.)
 
Kikerülhetetlennek bizonyult viszont a Gallagher-fivérek botrányos összeférhetetlensége, hiszen folyton-folyvást ezzel volt tele a bulvársajtó.
Azt azonban sehogy sem értettem, mire a nagy felhajtás, miért emlegeti annyi ember a fiatalok új brit himnuszaként a „Don’t Look Back In Anger”-t, s különösen mi okból nevezik az Oasist „minden idők legjobb zenekarának”, amikor új és izgalmas zenei irányzatokkal volt tele az éter, még a kifejezetten slágerközpontú MTV is, a lemezboltokról már nem is beszélve.
 
Így aztán az együttes munkássága teljességgel kimaradt az életemből.
 
Legalábbis ezt hittem egészen addig, amíg kezembe nem került a csapat kislemezeit (zömében legnagyobb slágereit) egybegyűjtő dupla-album, melyet meghallgatva kénytelen voltam rájönni, hogy lényegében – tényleg csupán néhány számtól eltekintve – minden egyes dalát ismerem. És nemcsak ismerem, de akár dúdolni is tudnám a többségüket.

Mi több, érezhető a szerzeményeken az az eredetiségnek éppenséggel nem mondható, valamiképp mégis roppantmód kreatív, minden dallamot, harmóniamenetet izgalmassá varázsoló erő, amivel az Oasis annak idején kiemelkedett a társai közül, és később oly sok alternatív rock együttesre gyakorolt komoly hatást.
 
Kiemelni bármit is: felesleges. Mindegyik dal önálló, remek kis opus, ugyanakkor egyértelműen magán viseli az alkotók kézjegyét. A rockot megelőző korszak popzenéjét jellemző és harmóniailag meghatározó ritmusgitár mellett az ének melodikussága az, ami igazi élvezetet jelent az Oasis zenéjében.

És ha mégsem lennének annyira eredetiek, ha sokszor egyenesen Beatles juniornak tetszik is a formáció, kit érdekel ma már?
Voltaképp nincs is annál nagyobb dicséret, mintha azt állítjuk egy zenekarról, hogy ha a Beatles nem oszlott volna fel, vélhetően pontosan ilyen muzsikát hallhatnánk tőlük is. Ráadásul az a négy egyéniség sem fért meg súrlódásmentesen egymás mellett, egyszóval még karakterében sem tér el olyannyira a két csapat.
 
A „Don’t Look Back In Anger”-ről pedig a sokadik újrahallgatás után csak annyit mondhatok, hogy tényleg tagadhatatlanul himnuszként énekelhető darab, amely egy egész generáció életérzését határozta meg.
 
Az együttes tagjai:
Noel Gallagher – szólógitár, vokál, zongora
Liam Gallagher – ének, tamburin
Paul Arthurs – ritmusgitár, zongora
Paul McGuigan – basszusgitár
Tony McCarroll – dobok
Alan White – dobok, ütőhangszerek
Gem Archer – ritmusgitár
Zak Starkey – dobok
Andy Bell – basszusgitár
 
A lemezen elhangzó számok listája:
CD 1
1. Supersonic
2. Roll With It
3. Live Forever
4. Wonderwall
5. Stop Crying Your Heart Out
6. Cigarettes & Alcohol
7. Songbird
8. Don’t Look Back In Anger
9. The Hindu Times
10. Stand By Me
11. Lord Don’t Slow Me Down
12. Shakermaker
13. All Around The World
 
CD 2
1. Some Might Say
2. The Importance Of Being Idle
3. D’You Know What I Mean?
4. Lyla
5. Let There Be Love
6. Go Let It Out
7. Who Feels Love?
8. Little By Little
9. The Shock Of The Lightning
10. She Is Love
11. Whatever
12. I’m Outta Time
13. Falling Down / Sunday Morning Call
 
Diszkográfia:
Definitely Maybe (1994)
(What’s The Story) Morning Glory (1995)
Be Here Now (1997)
Standing On The Shoulder Of Giants (2000)
Heathen Chemistry (2002)
Don`t Believe The Truth (2005)
Stop The Clocks (2006) – válogatás
Dig Out Your Soul (2008)
Time Flies… 1994–2009 (2010) – válogatás