FőképA HoldfényCon a fantázia győzelme a józan ész fölött. Egy kezdeményezés, hogy összehozza a sci-fi, a fantasy és az anime kedvelőit. Három elég különböző szubkultúráról van szó, de egy dolog közös bennük – a képzelet világának szeretete. Itt minden elvetemült rajongó megtalálja vágyainak tárgyát, legyen az plasztikból, textilből vagy papírból.
 
Már a belépéskor szembetűnik egy-két elképesztő kiállítási tárgy. Egy „életnagyságú” Alien-szobor, rögtön mögötte egy monumentális, 4.5 méter magas Halo-figura és egy szívdöglesztő éjfekete Porsche Cayman. Vajon kinek a nappalijából kerülhettek ezek elő?
 
A monstrumok után a miniatűröktől esem egyik ámulatból a másikba. A csarnok közepén van egy vitrin, ahol az üveg mögött rengeteg szuperhős és szupergonosz figurája pózol. Őszintén, én nem rajongok ezekért a műanyag vackokért. Soha nem értettem, hogyan képesek épeszű emberek pénzt adni értük. Azt meg, hogy az én asztalomon virítson valami giccses bábu, el sem tudnám képzelni.
 
Ám itt bizony kísértésbe esem. Ott van tőlem egy karnyújtásnyira Legolas, Yoda mester, Astro Boy, Batman, Űrdongó és Harry Potter. A hőseim tíz centis kiadásban.
Ezeken a szobrokon látszik, hogy aprólékos gonddal készítették őket, minden részletükben hibátlanok. Némelyik olyan élethű harci jelenetet ábrázol, mintha a filmet látnám.

A kiállítás legvonzóbb darabja számomra egy Hugh Jackman-féle Rozsomák figura, kieresztett admantit karmokkal. Egyetlen ok miatt nem viszem haza, ez pedig az árcéduláján látható összeg.
 
Hamar megvigasztalódom. Odatévedek a Wii konzolokhoz, ahol az Ubisoft legújabb játékait lehet kipróbálni. Az egész sarok ki van tapétázva Guild Wars és Prince of Persia poszterekkel. (Hogy, hogy nem, az egyik poszter a táskámban köt ki.) Mialatt pár méterre tőlem egy tucatnyi fiú élethalálharcot vív a Street Fighter bajnokságon, én kipróbálom a Just Dance nevű játékot.
 
A Just Dance hasonlít a DDR-hez, csak itt táncszőnyeg helyett egy kézben tartott Wii adó érzékeli a mozgást. Nyilak helyett pedig egy figura táncol a monitoron, akinek a mozdulatait követik a játékosok.
Az a játékos nyer, akinek a mozgása leginkább szinkronban van a géppel (és ez nem mindig az, aki a legjobban táncol.) A Just Dance annyira új, hogy a HoldfényCon volt az első magyarországi bemutatója. Nekem bejött.
 
Na de elég a kockulásból, hiszen én a kultúra miatt jöttem. (Tényleg.)
Az asztalok mögött ülnek páran a magyar képregény-műfaj ifjú titánjai közül, készen arra, hogy műveiket dedikálják: Tetsua Midori – Ten Devin, Vass Róbert – Ágoston, a nukleáris baromfi, Pilcz Roland – Kalyber Joe, hogy néhány szerző-cím párost említsek. Saját két szememmel láthatom a szakma nagy öregjeit is, a Boros-Szikszai illusztrátor duót, akik nélkül a ’90-es években nem készülhetett fantasy könyvborító.
 
Az egy négyzetméterre jutó leesett állak száma Miókovics Mátyás asztalánál a legmagasabb. Emberünk hivatásos maszkmester, aki számos játékfilmhez és színdarabhoz készített álarcokat és vizuális effekteket. Elhozta magával a portfóliója nagy részét, és munka közben is meg lehetett őt csodálni. Kifaggatom az általa használt anyagokról és technikákról.
 
Erről a Conról sem hiányozhat az animés szíveket megdobogtató cosplay. A szokásos Craftmanship és Performance versenyeken túl az igazi látványosság az Eurocosplay válogatója. Nem babra megy a játék: a legszebb kosztüm készítője októberben kimehet Londonba, hogy összemérje tudását a kontinens legjobbjaival.
 
Habár mind az öt versenyző megérdemelte volna a győzelmet, a zsűri választása Yurikóra esett (képünkön). Ő az egyik legnagyobb név a hazai cosplayerek között, újabb hihetetlen jelmezzel kápráztat el bennünket. Specialitása a hatalmas fegyverek, amiket egy borzasztóan macerás anyagból, üveggyantából készít.
Az én különdíjamat Cassidy kapta, aki ezúttal az Avatar hősnőjének kék bőrébe bújt.
 
A rendezvény szervezője a Holdfény Fantasy Kft, amelynek fő profilja a figurák és játékkártyák forgalmazása. Ez volt a második ilyen rendezvényük, tehát még a kísérleti szakaszban tart a történet, de a tavalyhoz képest látványos az előrelépés. Én bízom benne, hogy évről évre egyre több látogatót fog majd vonzani ez a különleges program.

A fotókat Solymossy Gábor készítette.