Klimt

Az utóbbi időkben forgatott művészeti albumok hagyományos látásmódot tükröző képei után kifejezetten üdítő volt ezúttal megint egy igazi különc művész képeit tanulmányozni, és mire a kötet végére értem, sikerült még inkább megkedvelnem a nagy mester művészetét. Az osztrák nemzetiségű Gustav Klimt (1862-1918) szecessziós stílusú képein keresztül vált ismertté. Iparművészeti iskolában tanulta a mesterséget, ami rendre vissza is köszön művein. Különleges látás- és ábrázolásmódjának köszönhetően mondhatni megreformálta a stílust, ugyanakkor témája révén megbotránkoztatta saját korát.

Klimt kedvenc témája ugyanis a nő volt, amit nem átallott ráadásul a maga kendőzetlen szépségében, vagy éppen erotikával bőven fűszerezve megjeleníteni, emellett azonban mindig ügyelt arra, hogy modelljeit, vagy úgy általában a nőiességet kellő tisztelettel, ám annak hidegségével és távolságtartásával ábrázolja. Természetesen nem minden műve csak a szexualitás körül forog, de az ez alól kivételt képező festményei is rendre óriási botrányt kavartak, Klimt ugyanis nem hajlott a kompromisszumra.

Annak ellenére, hogy művei nagy port kavartak, hivatalos megrendelésere készült képeit visszautasították, ám az öntörvényű művész nem volt hajlandó stílusán változtatni. Ezt jól példázza a bécsi egyetem részére készített freskósorozata, amelyet a tudományok allegóriájának témájában készített és amelyet szintén visszadobtak, mivel azok nem a hagyományos, a témának megfelelően kifinomult üzenetet közvetítették, sokkal inkább az átlagember szemszögéből, ezen túl pedig Klimt sajátos szűrőjén keresztül tekintettek arra.

Úgy érzem, Klimt művészete korunkban sokkal jobban érvényesülhet, mivel az emberek nyitottabbak, a prüdéria ma már nem korlátozza be a szemlélőt. Igazság szerint amennyire durván naturalisztikus manapság az erotika megjelenése, ahhoz képest Klimt művei még bőven visszafogottnak és a női nem iránt abszolút tiszteletteljesnek nevezhetők. A könyv ezúttal a festő életrajzáról, munkásságának bemutatásáról kevesebb szót ejt és inkább a művek bemutatására koncentrál. Külön öröm és érdekesség, hogy a manapság népszerű festményeken kívül Klimt rajzvázlatait és ezen keresztül merészebb, kevésbé  ismert oldalát is bemutatja. 

Képek jegyzéke:
Mese (1883)
Idill (1884)
Jobbra kilépő férfiakt (1877-1879)
A szobrászat allegóriája (1889)
A szobrászat allegóriájának végleges vázlata (1896)
A tragédia allegóriájának végleges vázlata (1897)
Pallasz Athéné (1898)
Hölgyportré (Heymann-né ?) (1894 körül)
Vízsodrás (1898)
Halvér (1898)
Karton a „Nuda Veritas”  című képhez (1898)
Nuda Veritas (Meztelen igazság) (1899)
Álló akt két változata az „Orvostudomány”-hoz
Kompozíciós vázlat az Orvostudomány című képhez (1897-1898)
Hügieia. Részlet az Orvostudomány című képből
Orvostudomány (1900-1907)
Lebegő nőalak (1900)
Jogtudomány (1903-1907)
Beethoven-fríz: A boldogság iránti vágyakozás (1902)
Beethoven-fríz, Az ellenséges hatalmak (1902)
Vizikígyók II. (1904-1907)
A nő három életkora (1905)
Emilie Flöge képmása (1902)
Terhes nő aktja profilból (1907)
A remény I. (1903)
A remény II. (1907-1908)
Ölelkező barátnők (1905)
Ülő félakt csukott szemmel (1913)
Ölelkező pár (1901-1902)
Fekvő nő alsóneműben (1916-1917)
Fekvő meztelen nő (ölelkező pózban) (1913)
Fekvő, összegyömbölyödő  meztelen nő (1912-1913)
Két fekvő női akt (1914-1915)
Barátnők, szemből és háttal (1905)
Fekvő női akt (1886-1887)
Ülő nő széttárt combokkal (1916-1917)
Léda (1917)
A csók (1907-1908)
Szerelmespár, három tanulmány (1903)
Fritza Riedler képmása (1906)
Adele Bloch-Bauer képmása I. (1907)
Adele Bloch-Bauer képmása II. (1912)
Margaret Stonborough-Wittgenstein (1905)
Mada Primavesi képmása (1912)
Hölgy kalapban, tollboával (1909)
A menyasszony (1917-1918)
A Szűz (1913)
A kisbaba (1917-1918)
Ülő, hátradőlő félakt (1913)
Szerelmespár, jobbról (1914)
Danaé (1907-1908 körül)
Barátnők (1916-1917)
Fekvő félmeztelen nő, jobbról (1914)
Fekvő férfi feltámasztott feje (1886-1888)
Ádám és Éva (1917-1918)
Táncosnő (1916-1918)
Halál és élet (1916)
Judith I. (1901)
Judith II. (1909)
Az élet harc (Aranylovag) (1903)
Az Atter-tó szigettel (1901 körül)
Falusi kert feszülettel (1911-1912)
Bükkerdő I. (1902 körül)
Az életfa (1905-1909)
Várakozás (1905-1909)
Beteljesülés (1905-1909)