Peter Mayer and Friends: Goodbye Hello (CD)
Írta: Czékus Mihály | 2010. 05. 26.
Az amerikai származású énekes-muzsikus, Peter Mayer zenei pályafutása elég sajátosan alakult, ugyanis gyerekkorában még papnak készült és ennek megfelelően az iskolában is teológiát tanult.
A valósághoz az is hozzátartozik, hogy mellette zenei tanulmányokat folytatott, igaz, akkor még egyházi „szakiránnyal”. Az iskola elvégzése után rájött, hogy a papi pálya mégsem neki való, ennek ellenére az egyházi köteléket – közel egy évtizedig – nem hagyta el, hanem elvállalta a neki felkínált church music director címet.
Mayer életében az 1995-ös év jelentette a fordulópontot, ekkor ugyanis az egyházi munkának és zenének mintegy hátat fordítva a kortárs folk zene mellett tette le a voksát és főállású utazó muzsikussá vált.
Azt, hogy már néhány évvel korábban is volt benne vonzalom a műfaj iránt, jól bizonyítja az a két album ami, 1993-ban született. A kezdeti szárnypróbálgatások után rendre érkeztek az újabb és újabb lemezek. Volt olyan év amelyikben két korong is a piacra került.
A most bemutatásra kerülő album, a Goodbye Hello a tavalyi év végén készült el. Mayer a produkció elkészítéséhez igen népes muzsikus gárdát csábított a stúdióba.
Az az igazság, hogy nagyon meglepett a lemez anyaga, ugyanis egy kvázi Tribute Beatles albumról van szó. Ilyen jellegű produkcióval három jól körülírható csoport szokott előállni. A nem túl magasan jegyzett előadók, akik megelégednek azzal, ha a lemez valamelyik eldugott részén feltüntetik a nevüket „Performed by XY”.
Ilyen kiadványok konténerszámra megtalálhatók a különböző szupermarketekben. A felszínes szemlélő gyakorta pórul jár velük, hiszen azt hiszi, az eredeti előadó albuma került a birtokába.
A második csoportba azok a művészek tartoznak, akik az első lemezük készítésével foglalatoskodnak. Ilyenkor a jól bevált recept szerint jól ismert felvételekkel pakolják teli a korongot.
A harmadik csoportba azok a művészek tartoznak, akik azért vesznek elő közismert kompozíciókat, mert azokban kiaknázatlan lehetőségeket vélnek felfedezni. Ők szokták először apró elemeire bontani a számokat, majd azokból egy egészen új valamit felépíteni.
Ha, megpróbálom a fentiek szellemében pozícionálni Peter Mayer lemezét akkor egy kicsit gondban vagyok. Az ugyanis világos, hogy az első kategóriát – az előadói kvalitások és a gazdag diszkográfia okán – „átugorhatjuk”.
Ugyanakkor Mayer már régen túl van a bemutatkozó művész státuszon is, ebből következően maradna a harmadik „fiók”, viszont ezzel az a probléma, hogy nem találtam semmi egetverő újítást a hajdani Beatles dalok tekintetében.
Talán az eredetinél sokkal gazdagabb hangszerelést és a modernebb megszólalást lehet(ne) az album erényei között megemlíteni. Ennek megfelelően a kiadvány akár kaphatott volna egy ilyen alcímet is: így szólna a Beatles 2009-ben.
A tizenöt számból álló repertoárt nem meglepő módon a Lennon-McCartney szerzemények uralják. Olyan alapműnek számító dalok sorakoznak egymás után, mint a „Come Together”, a „Michelle” és a „StarwberryFieldsForever”. A szerző kettős hegemóniáját mindössze két Harrison nóta, a „HereComesTheSun” és a „Something” töri meg.
Mayer és muzsikusai igazi XXI. századi lelkesedéssel játsszák végig a bő egy órás játékidőt, de a remek előadás sem tudja végérvényesen elnyomni bennem a kérdést: milyen céllal született ez az album? Múltidézés? Tisztelegés? Erre sajnos az album többszöri meghallgatása után sem találtam meg a választ…
Előadó:
Peter Mayer – gitárok, ének és mandolin
Közreműködők:
Mac McAnally – gitár
Jimmy Buffett – gitár és ének
Dan Rubright – gitár
Roger Guth – dobok
Jim Feist – tabla
Jim Mayer – basszusgitár
Chris Wallers – zongora és wurlitzer
Mike Utley – zongora
Jeff Taylor – harmonika
R. Scott Bryan – ütősök
Mark Holland – fuvola
John Lovell – trombita
Maggie Estes – hegedű
Julianna Waller – hegedű
Linde Davis – hegedű
Amy Oshiro – hegedű
Angie Smart – hegedű
Morris Jacob – brácsa
Melissa Brooks – cselló
David Vanderkool – cselló
Tina Gullickson – háttér vokál
Nadirah Shakoor – ének
A lemezen található számok listája:
1. Ob-la-di, ob-la-da
2. Come Together
3. Here Comes The Sun
4. Penny Lane
5. Michelle
6. I Feel Fine
7. Fixing A Hole
8. Norwegian Wood (This Bird has Flown)
9. Strawberry Fields Forever
10. Fool On The Hill
11. We Can Work it Out
12. Rocky Raccoon
13. Blackbird
14. Hello Goodbye
15. Something
Diszkográfia:
Street Of Dreams (1993)
Uncrowded Sky (1993)
Straw House Down (1995)
Bountiful (1997)
Million Year Mind (1999)
Romeo’s Garage (1999)
Elements (2001)
Earth Town Square (2002)
Stirrin’ Up The Water (2002)
Musicbox (2003)
Echoes of the Season (2005)
Midwinter (2005)
Novelties (2007)
Still In One Peace (2007)
Goodbye Hello (2009)
Sings The Great Story (2009)
Heaven Below (2010)
A valósághoz az is hozzátartozik, hogy mellette zenei tanulmányokat folytatott, igaz, akkor még egyházi „szakiránnyal”. Az iskola elvégzése után rájött, hogy a papi pálya mégsem neki való, ennek ellenére az egyházi köteléket – közel egy évtizedig – nem hagyta el, hanem elvállalta a neki felkínált church music director címet.
Mayer életében az 1995-ös év jelentette a fordulópontot, ekkor ugyanis az egyházi munkának és zenének mintegy hátat fordítva a kortárs folk zene mellett tette le a voksát és főállású utazó muzsikussá vált.
Azt, hogy már néhány évvel korábban is volt benne vonzalom a műfaj iránt, jól bizonyítja az a két album ami, 1993-ban született. A kezdeti szárnypróbálgatások után rendre érkeztek az újabb és újabb lemezek. Volt olyan év amelyikben két korong is a piacra került.
A most bemutatásra kerülő album, a Goodbye Hello a tavalyi év végén készült el. Mayer a produkció elkészítéséhez igen népes muzsikus gárdát csábított a stúdióba.
Az az igazság, hogy nagyon meglepett a lemez anyaga, ugyanis egy kvázi Tribute Beatles albumról van szó. Ilyen jellegű produkcióval három jól körülírható csoport szokott előállni. A nem túl magasan jegyzett előadók, akik megelégednek azzal, ha a lemez valamelyik eldugott részén feltüntetik a nevüket „Performed by XY”.
Ilyen kiadványok konténerszámra megtalálhatók a különböző szupermarketekben. A felszínes szemlélő gyakorta pórul jár velük, hiszen azt hiszi, az eredeti előadó albuma került a birtokába.
A második csoportba azok a művészek tartoznak, akik az első lemezük készítésével foglalatoskodnak. Ilyenkor a jól bevált recept szerint jól ismert felvételekkel pakolják teli a korongot.
A harmadik csoportba azok a művészek tartoznak, akik azért vesznek elő közismert kompozíciókat, mert azokban kiaknázatlan lehetőségeket vélnek felfedezni. Ők szokták először apró elemeire bontani a számokat, majd azokból egy egészen új valamit felépíteni.
Ha, megpróbálom a fentiek szellemében pozícionálni Peter Mayer lemezét akkor egy kicsit gondban vagyok. Az ugyanis világos, hogy az első kategóriát – az előadói kvalitások és a gazdag diszkográfia okán – „átugorhatjuk”.
Ugyanakkor Mayer már régen túl van a bemutatkozó művész státuszon is, ebből következően maradna a harmadik „fiók”, viszont ezzel az a probléma, hogy nem találtam semmi egetverő újítást a hajdani Beatles dalok tekintetében.
Talán az eredetinél sokkal gazdagabb hangszerelést és a modernebb megszólalást lehet(ne) az album erényei között megemlíteni. Ennek megfelelően a kiadvány akár kaphatott volna egy ilyen alcímet is: így szólna a Beatles 2009-ben.
A tizenöt számból álló repertoárt nem meglepő módon a Lennon-McCartney szerzemények uralják. Olyan alapműnek számító dalok sorakoznak egymás után, mint a „Come Together”, a „Michelle” és a „StarwberryFieldsForever”. A szerző kettős hegemóniáját mindössze két Harrison nóta, a „HereComesTheSun” és a „Something” töri meg.
Mayer és muzsikusai igazi XXI. századi lelkesedéssel játsszák végig a bő egy órás játékidőt, de a remek előadás sem tudja végérvényesen elnyomni bennem a kérdést: milyen céllal született ez az album? Múltidézés? Tisztelegés? Erre sajnos az album többszöri meghallgatása után sem találtam meg a választ…
Előadó:
Peter Mayer – gitárok, ének és mandolin
Közreműködők:
Mac McAnally – gitár
Jimmy Buffett – gitár és ének
Dan Rubright – gitár
Roger Guth – dobok
Jim Feist – tabla
Jim Mayer – basszusgitár
Chris Wallers – zongora és wurlitzer
Mike Utley – zongora
Jeff Taylor – harmonika
R. Scott Bryan – ütősök
Mark Holland – fuvola
John Lovell – trombita
Maggie Estes – hegedű
Julianna Waller – hegedű
Linde Davis – hegedű
Amy Oshiro – hegedű
Angie Smart – hegedű
Morris Jacob – brácsa
Melissa Brooks – cselló
David Vanderkool – cselló
Tina Gullickson – háttér vokál
Nadirah Shakoor – ének
A lemezen található számok listája:
1. Ob-la-di, ob-la-da
2. Come Together
3. Here Comes The Sun
4. Penny Lane
5. Michelle
6. I Feel Fine
7. Fixing A Hole
8. Norwegian Wood (This Bird has Flown)
9. Strawberry Fields Forever
10. Fool On The Hill
11. We Can Work it Out
12. Rocky Raccoon
13. Blackbird
14. Hello Goodbye
15. Something
Diszkográfia:
Street Of Dreams (1993)
Uncrowded Sky (1993)
Straw House Down (1995)
Bountiful (1997)
Million Year Mind (1999)
Romeo’s Garage (1999)
Elements (2001)
Earth Town Square (2002)
Stirrin’ Up The Water (2002)
Musicbox (2003)
Echoes of the Season (2005)
Midwinter (2005)
Novelties (2007)
Still In One Peace (2007)
Goodbye Hello (2009)
Sings The Great Story (2009)
Heaven Below (2010)