Leonardo da Vinci
Írta: Péter Nóra | 2010. 04. 26.
Leonardo da Vinci úgy él a köztudatban, mint a nagybetűs reneszánsz festő. Ő azonban több volt ennél. Tudós, aki őszinte csodálattal figyelte meg az őt körülvevő világot, és igyekezett megérteni annak működését. Feltaláló, aki a természet erőit az emberiség szolgálatába kívánta állítani. Világfi, aki boszorkányos ügyességgel lavírozott a politikai intrikák és társasági pletykák hálójában. Életművész, akinek érzékeny lelkét minden megragadta, amit csak látott vagy hallott. Egy személyben testesítette meg mindazt, amit a világ a reneszánsznak köszönhet.
Február közepén indult útjára a Kossuth Kiadó 26 kötetesre tervezett album-sorozata Világhíres festők címmel.
A kéthetente megjelenő albumok átfogóan, mégis röviden mutatják be egy-egy kiemelkedő művész életét és legjelentősebb alkotásait. A sorozat harmadik kötete Botticelli és Van Gogh után ezúttal Leonardo da Vinci életművébe enged bepillantást.
Ellentétben a Botticelliről szóló albummal, ez a kötet szinte kizárólag a művész személyére fókuszál.
A festmények elkészítésének technikájáról, kompozícióról és szimbólumokról alig esik benne szó, tehát aki műelemzéseket szeretne olvasni, válasszon inkább más könyvet. Aki viszont szeretne kirándulást tenni egy zseni hihetetlenül izgalmas belső világába, az megtalálta hozzá a megfelelő útikalauzt.
Az emberközpontúság az egész kötet szerkesztésében alkalmazott vezérelv. A kiválasztott képek túlnyomó többsége portré, ami még önmagában nem meglepő, tekintve hogy Leonardo egyik erősségéről van szó.
Annál érdekesebb, hogy sok híres festményt nem egészben láthatunk, hanem csak egy-egy szereplőjének keretbe foglalt arcát.
Ez a Sziklás Madonna vagy a Hermelines hölgy esetében eléggé bosszantó tud lenni, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy megcsodáljuk a mester ecsetvonásainak leheletnyi finomságát.
Az alábbi sorok jól illusztrálják a szerző rajongását Leonardo portréfestészete iránt: „Kíváncsisága az egész emberi lényre kiterjedt: azt akarta, hogy a festészet képessé váljon mindenfajta érzelem kifejezésére. A bizarr, visszataszító dolgok ábrázolása is ugyanígy érdekelte. Nyilvános akasztásokon is készített vázlatokat (…) A firenzei nemesasszonyok mosolya ugyanúgy megörökítendő téma volt a szemében, mint a vad dühvel gyilkoló katonák torz grimaszai. Mindent vissza akart adni, ami az emberi lélekből a testen keresztül megnyilvánul és megragadható.”
A kész festmények mellett a könyv számos vázlatot is felvonultat a mester anatómiai, építészeti és műszaki témájú rajzai közül, illusztrálva ezzel sokoldalú tehetségét. Ami pedig Leonardo élettörténetét illeti, a kötet jó néhány érdekes epizódot emel ki belőle.
Oldalakat szentel a Michelangelóval való közismert rivalizálásának, valamint a hírhedt és gátlástalan politikus, Cesare Borgia szolgálatában töltött éveinek. Mindent egybevetve egy olvasmányos és szemet gyönyörködtető keresztmetszetét adja Leonardo életművének, érdemes belelapozni.
Február közepén indult útjára a Kossuth Kiadó 26 kötetesre tervezett album-sorozata Világhíres festők címmel.
A kéthetente megjelenő albumok átfogóan, mégis röviden mutatják be egy-egy kiemelkedő művész életét és legjelentősebb alkotásait. A sorozat harmadik kötete Botticelli és Van Gogh után ezúttal Leonardo da Vinci életművébe enged bepillantást.
Ellentétben a Botticelliről szóló albummal, ez a kötet szinte kizárólag a művész személyére fókuszál.
A festmények elkészítésének technikájáról, kompozícióról és szimbólumokról alig esik benne szó, tehát aki műelemzéseket szeretne olvasni, válasszon inkább más könyvet. Aki viszont szeretne kirándulást tenni egy zseni hihetetlenül izgalmas belső világába, az megtalálta hozzá a megfelelő útikalauzt.
Az emberközpontúság az egész kötet szerkesztésében alkalmazott vezérelv. A kiválasztott képek túlnyomó többsége portré, ami még önmagában nem meglepő, tekintve hogy Leonardo egyik erősségéről van szó.
Annál érdekesebb, hogy sok híres festményt nem egészben láthatunk, hanem csak egy-egy szereplőjének keretbe foglalt arcát.
Ez a Sziklás Madonna vagy a Hermelines hölgy esetében eléggé bosszantó tud lenni, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy megcsodáljuk a mester ecsetvonásainak leheletnyi finomságát.
Az alábbi sorok jól illusztrálják a szerző rajongását Leonardo portréfestészete iránt: „Kíváncsisága az egész emberi lényre kiterjedt: azt akarta, hogy a festészet képessé váljon mindenfajta érzelem kifejezésére. A bizarr, visszataszító dolgok ábrázolása is ugyanígy érdekelte. Nyilvános akasztásokon is készített vázlatokat (…) A firenzei nemesasszonyok mosolya ugyanúgy megörökítendő téma volt a szemében, mint a vad dühvel gyilkoló katonák torz grimaszai. Mindent vissza akart adni, ami az emberi lélekből a testen keresztül megnyilvánul és megragadható.”
A kész festmények mellett a könyv számos vázlatot is felvonultat a mester anatómiai, építészeti és műszaki témájú rajzai közül, illusztrálva ezzel sokoldalú tehetségét. Ami pedig Leonardo élettörténetét illeti, a kötet jó néhány érdekes epizódot emel ki belőle.
Oldalakat szentel a Michelangelóval való közismert rivalizálásának, valamint a hírhedt és gátlástalan politikus, Cesare Borgia szolgálatában töltött éveinek. Mindent egybevetve egy olvasmányos és szemet gyönyörködtető keresztmetszetét adja Leonardo életművének, érdemes belelapozni.