FőképA duda „az irodalomban gajd, tömlősíp néven is szerepel, a nép között a duda név mellett bőrduda, kutyaduda, kecskeduda, csimpolya bukkan fel. A duda anyaga fa és bőr. A fából készült részek között a sípok a legfontosabbak. A ma ismert magyar dudának három sípja van: a kettős síppá egyesített prím és kontra, valamint egy hosszabb basszus síp, a bordó. A dudás ülve vagy állva játszik hangszerén. Tánchoz szívesebben játszik állva; ilyenkor ritmusra ingatja magát, bólogat, sőt egyszerűbb tánclépéseket is tesz. A játszott nótából időnként énekel is valamit. Dudálni felnőtt férfiak szoktak, nők soha. A hangszer művelői többnyire pásztorok, közülük is elsősorban juhászok és kanászok. A szegényebb néprétegek között a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon a XX. század első felében még lakodalmak, farsangi táncok is voltak dudával. Századunkig dudás vidékeken a dudaszó és dudazenére járt tánc hozzátartozott a fonók hangulatához.” (Sárosi Bálint nyomán)

Lányi György és zenekara
A zenekart vezető Lányi György, a Téka Együttes alapító tagja, 17 évesen ismerkedett meg a népzenével. Először kontrázni tanult ifj. Csoóri Sándortól, majd az ő tanácsára Erdélybe utazott, hogy az ott élő zenészektől sajátítsa el a hangszeres játéktechnikát. 1977-ben az évben kezdett el dudálni, majd rövidesen az akkor megalapított Óbudai Népzenei Iskola tanára lett. A duda és a kontra tanszakot vezette itt 17 évig.
Lányi György sokat tett a dudazene hazai népszerűsítéséért a hangszer újszerű zenekari alkalmazása révén. A koncerten vendégei lesznek olyan kiváló népi muzsikusok, mint a tótújfalusi Gadányi Pál és a tereskei Pál István, akik az eredeti népi dudazene utolsó élő képviselői a Kárpát-medencében.
A hangszerbemutató hangversenyen népi játékok és táncház várja a gyerekeket és a szülőket.

HANG-SZER-SZÁM - Magyar népi hangszerek – A duda - 2010. március 13., 11 óra  Üvegterem
Lányi György és zenekara
vendég: Gadányi Pál, Pál István

Forrás: MÜPA